Kutatás-fejlesztési támogatások

Az EU kutatás-fejlesztés alapja idén is komoly summát, 605 millió eurót osztott ki 406, karrierje elején álló fiatal kutató számára, ez pályázóként kb. 1,5 millió eurót jelent, amiből csapatot tudnak építeni, további akár 1500 kutatót bevonva a munkába. Nos, a nyertesek országonkénti eloszlásában enyhe német dominancia van, ami a fokozott német kutatási költés fényében érthető. Meglepő, hogy több olasz kutató nyert (43), mint brit (37) – miközben a legtöbb kutatási hely a briteknél (79 vs.19 olasz) van, ezek szerint a nyertes olasz kutatók többsége külföldön dolgozik. 4 magyar pályázó is nyert, ami amúgy jelentős szám (pl. cseh csak 2) viszont csak 1 kutatási hely van Magyarországon, 4-ből 3 ezek szerint külföldön dolgozik – szemben pl. az osztrák 14 nyertessel és 16 kutatási hellyel. Összességében a tudományos kutatásban is egyre kevésbé értelmes az ország szerinti osztás, mivel a sikeres kutatásoknak és az innovációnak összeurópai haszna van: és ez a haszon csak úgy tud manifesztálódni, ha a kutató oda tud menni, ahol a feltételek a legjobbak.

Kutatás-fejlesztési támogatások nemzetenként (Forrás: Európai Bizottság)

Kutatás-fejlesztési támogatások nemzetenként (Forrás: Európai Bizottság)

Német tudomány

Csöndes német tudományos forradalom zajlik: az elmúlt évtizedben és nehezebb gazdasági periódusban is, fokozatosan és szisztematikusan emelkedett a kutatás-fejlesztésre költött összeg, és mára elérte a GDP 3%-át. Ami nominálisan bődületes summa, nagyságrendileg egy teljes éves magyar GDP megy el csak erre és pl. évente kétszer annyit költenek a németek, mint Nagy-Britannia. A kutatásra való egyre masszívabb (és hatékony, aligha „viszik haza”) költésnek látszik is a következménye, a citációs indexek javulásában vagy abban, hogy míg 2005-ben csak 9 német egyetem volt a top 200-ban, ma 22. A bőkezű finanszírozás következtében egyre inkább vonzó célpont Németország a tudósok és kutatók számára, és ezerszámra érkeznek („the €4.6-billion Excellence Initiative, launched in 2005, has helped to attract at least 4,000 foreign scientists to Germany”): a humántőke bevonzása afféle befektetés a jövőbe, ami megalapozhatja a későbbi és további gazdasági növekedést. A Merkel-érának talán ez az egyik leginkább pozitív lenyomata, hiszen személyesen is nagy szerepe van a kutatás-fejlesztési kiadások megemelésében: és van is miből, hiszen folyamatosan többletes a költségvetés.

„Ask any German researcher why the country’s science base is blooming, and they are bound to mention Chancellor Angela Merkel. The world’s most powerful woman, they say, has not forgotten her roots as an East German physicist.”

Németország számokban

Németország számokban

Forrás: Vakmajom a Facebookon