Lee Bia

Nézegetem a térképen Kadafi király országát, és merengek arról, hogy vajon kell-e foglalkozni azzal, hogy mi történik mostanában ott.

(Kadafi mester hivatalos címe egyébként forradalmi vezér…)
Lee Bia bazi nagy ország (a Föld 16. legnagyobb országa – kb. hússzor nagyobb hazánknál) alig 6,5 millió hivatalos lakossal.
A térkép alapján gyanítható, hogy a lakosság nagyobb része a tengerparti városokban él, mivel az ország területe nagyrészt sivatag vagy félsivatag.
Az ország 1951-ben lett független (gondolom addig olasz gyarmat volt) és rá 18 évre katonai puccsal az akkor 27 éves(!) Kadafi ezredes vette át hatalmat, melyet azóta is birtokol, azt tehát nem lehet mondani, hogy organikus társadalomfejlődés vezetett az ország létrejöttéhez és a függetlenné válás (az állammá válás) szükséges társadalmi feltételeinek kialakulásához.
Szerintem fontos motívum, hogy a forradalmi vezér még atomfegyver fejlesztésébe is belefogott, de szerencsére ezt a projektet leállította (igaz, nem egészen önszántából).
Legalább ezt megúszta a világ…
Felkavaró hírek, fotók jelentek az elmúlt hetekben az országról, melyeknek gazdasági hatása is van, hiszen Lee Biában kiváló minőségű olajat hoznak a felszínre és a forrdalami hevület gyorsan terjed az arab testvérnépek között.
Kell-e (érdemes-e) foglalkozni az ottani eseményekkel?
Első látásra nem történik semmi különös, egy kisszámú és éppen most nagy lelkületű nép hirtelen úgy dönt, hogy elég volt.
De miből is volt elég?
És mi is legyen ezentúl?
Milyen legyen ezentúl?
Na ez az.
Ha egy nép (sok törzs) az utóbbi 40 évben eltűrte az orbitális baromságokat lobogtató és óriási pénzeket (sok 10 milliárd dollár) ellopó egyszemélyi vezetője irányítását, akkor az a nép nem érdemli meg a sorsát?
Lehet ettől a néptől azt várni, hogy európai fogalmak szerinti és működő politikai irányító rendszert hoz létre, alulról megszervezve saját magát, érdekképviseletét?
Szerintem elképzelhetetlen, hogy rövid távon olyasmi jöjjön létre, ami európai fogalmak szerint működőképes.
Maradjunk annyiban, hogy lesz majd valami.
Esetleg hasonlít is majd egy kicsit az általunk ismert rendszerekre, de milyen tartalommal lesz megtöltve?
Clinton asszonság azt nyilatkozta, hogy fél attól, hogy egy gigantikus Szomália lesz a kivénhedt oroszlán országából.
Ez a lényeg!
Ha nem vonul be valami hadsereg és nem tartja fenn a valakik által kitalált politikai és társadalmi rendezettséget, akkor ebből nagy és tartós káosz lesz, ez lesz az új rendezettség.
A gond az, hogy ez nem Afrika szívében, messze távol mindentől valósul majd meg, hanem néhány órányi és nehezen ellenőrizhető hajóútnyira az európai kontinenstől és a rendkívül forgalmas Földközi-tengeri hajóutaktól.
Vajon az éhség, a kilátástalanság vagy a szabadság vágya hajtja a felkelőket? (Nem mindegy, és gyanítom, hogy nem a szabadság tiszta eszméje a felkelők legfőbb vágya, hanem az, hogy legyen mit enni.)
Képesek-e a szervezetlen és lelkes tömegből, nemzetközi szinten is elfogadható színvonalú országirányításra képes szervezett erővé válni?
Ha nem képesek, akkor inkább maradjon ez a kivénhedt vezér, és bízzunk abban, hogy a fiai enyhülést hoznak majd a népnek is.
Ha a vezér elbukik, nagyon remélem, hogy a nemzetközi közösség magához ragadja az irányítást és asztalra csap nagy erővel, mielőtt valamelyik muzulmán testvériség lecsap a lehetőségre és a könnyen behülyíthető népre. Ebből legalább a többi arab ország is tanulna, és nem kéne félni attól, hogy ez a nagy zűr még nagyobb lesz, mert ha pl. a Szaudi Család elveszíti a hatalmat, vagy komolyabban összeugranak az Izraeliek az Irániakkal, az nagyon (ismétlem nagyon) fog fájni nekünk is. 
Hangsúlyozni kívánom, hogy nekem sem tetszik az, ahogy a hatalom eddig irányította az országot, vagy az, hogy most halomra gyilkolja a polgárait. (Sőt, utóbbi eléggé megvisel.)
Szétverni sem könnyű egy rendszert, de a fenti szempontok szerint felépíteni lényegesen nehezebb szerintem, és ha ez nem sikerül, akkor nagyobb bajba kerülhet az ország, mint eddig volt.
 
Az adatok forrása a Wikipedia.