Leértékelt és kínai?

Mozgalmas heteken, hónapokon van túl a kínai fizetőeszköz, saját nevén a renminbi, azaz a „nép pénze”. Majd egy éven keresztül mesterségesen, deviza tartalékainak leépítésével (lásd utolsó ábra) tartotta stabilan a dollárral szemben a jüant a kínai jegybank, de aztán ezt a küzdelmet feladta és augusztus 11. és 13. között három lépésben hagyta azt leértékelődni. November 30-án pedig az IMF vette be devizakosarába a kínai fizetőeszközt, részben épp a leértékelésnek, és a piacbarátabb árfolyam-politikának köszönhetően.

Az augusztusi leértékelés váratlanul érte a piacokat, sokan a kínai vég kezdetének jeleként értelmezték a döntést. A kínai jegybank már tavaly év vége óta próbálkozik a lassuló kínai gazdaság ösztönzésével, melyet a likviditás bővítésével, a kötelező jegybanki tartalékráta és referencia kamatlábak visszavágásán keresztül igyekezett elérni. A deviza leértékelése elsősorban az export szektort volt hivatott segíteni.
Rövid megjegyzés: mind a világgazdaságban, mind Kínán belül csökkenni látszik az ipari termelés gazdasági jelentősége, a hangsúly inkább a szolgáltató szektorra tevődik át. A jelenlegi kínai lassulás két forrásból származhat: a világgazdasági növekedés lassulásából, illetve a kínai gazdaság strukturális átalakulásából.

Habár a dollárral szembeni leértékelés növeli a kínai árucikkek versenyképességét, ez csak korábbi önmagukhoz viszonyítva igaz. Bővebben: a 2014 őszével kezdődő dollár ralival nem csak az amerikai fizetőeszköz értékelődött fel, de a hozzá kötött devizák is. A renminbi a kínai gazdaság partnereinek kosarához mérve szintén komoly, majd 20 százalékos erősödésen van túl. A felértékelődés mind az Egyesült Államok egyéb beszállítóival, mind a nemzetközi parketten hátrányba hozta a távol-keleti országot.

Forrás: Bloomberg, BIS

A jegybanki leértékelések sorának fundamentális alapon még lehet folytatása. Egyrészt, ha a lassulást szektorokra bontjuk, azt látjuk, hogy míg a szolgáltató szektor csak lassabban bővül, addig az ipari termelés már effektíve csökken. Az export mechanizmuson keresztül épp ezt a vérzést állíthatná el a gyengébb deviza. Másrészt, az amerikai kamatemelési várakozások tovább erősíthetik a dollárt, így az RMB/USD árfolyam tartásával a kínai fizetőeszköz is erősödne a többi devizához viszonyítva. Harmadrészt, a folyamatosan csökkenő jegybanki devizatartalék arról árulkodik, hogy a kínai monetáris döntéshozás mesterségesen, a piacinál erősebb árfolyamon tartja a renminbit. Ha komolyan gondolják a piacbarát, piachoz igazodó árazást, úgy jelenleg kénytelenek lennének hagyni leértékelődni az árfolyamot. Forrás: Bloomberg