feb.
16
2012

Legyen olcsó hitel! (+második frissítés)

Az MNB igen fontosnak tűnő intézkedéseket jelentett be, aminek hosszútávú hatásai lehetnek.

http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2012/mnbhu_sajtokozlemeny_20120215

Az első eszköz az ECB-hez hasonlóan egy hosszútávú, 2-éves hitel biztosítása, így megfelelő fedezet mellett a hazai bankrendszer finanszírozását biztosítja a jegybank, ami megnövelheti a bankok magabiztosságát, bátrabban hitelezhetnek (“A jegybank értékpapír-fedezet mellett, változó kamatozással, a mindenkori jegybanki alapkamaton kétéves lejáratú refinanszírozást kész nyújtani a hitelintézeteknek, olyan feltételekkel, amelyek támogatják a vállalati hitelezés bővülését”). Fontos lépés, de hatásait illetően a következő tűnik izgalmasabbnak.

A közleményből és az azt követő Simor interjúból az derül ki, hogy a jegybank szeretne olyan törvényi változást elérni, miszerint minden bank tudjon kibocsátani jelzáloglevelet  (erre jelenleg csak a jelzálogbankok képesek, amit külön létre kellett hozni a cél miatt, ez komoly többletterhet és adminisztrációs költségek okozott). Ráadásul úgy tűnik, hogy ezeket a jelzálogleveleket az MNB hajlandó elsődleges kibocsátásban megvásárolni. Mit jelent ez, ha megvalósul (és jól értelmezem a leírtakat)?

A meglévő jelzáloghitelállományát bármely bank értékpapírosíthatja, jelzáloglevelet gyártva belőle, amelyet a piacon eladhat – de ami még ennél is jobb, ha nincs más vevő, akkor az MNB megveszi ezt. Innentől fogva a bankok mind régi jelzáloghitelállományukat alapkamat+némi hozamfelár mellett újrafinanszírozhatják és új jelzáloghiteleket is ki tudnak majd bocsátani forintban, mert lesz rá olcsó finanszírozásuk (mondjuk BUBOR+50-100 bp-on korlátlan mértékben tudnak jelzálog célra hitelhez jutni).

További fontos tény, hogy 2013-tól, Simor András jegybankelnök mandátumának lejáratától valószínűleg a kamatcsökkentés irányába fog hajlani még inkább a monetáris tanács, és a kormányzat céljainak megfelelően valószínűleg az alacsonyabb kamatok, gyengébb forint irányába mozdulunk el. Ha a hazai helyzet nem túl rossz és a világ sem dől össze, akkor nem nehéz itthon 4-5%-os kamatszintet vizionálni, amihez a fenti eszközök révén a lakosság számára is elérhetővé válhat a jelzálog-finanszírozás FORINTBAN mondjuk 7-8%-os THM mellett. Ha ez megvalósul, akkor az jelentős támaszt fog nyújtani mind az építőiparnak mind az ingatlanpiacnak, mind a gazdaságnak.

Az intézkedések tehát valóban fontosak, gazdaságot segítő jellegűek, és az ingatlanpiac számára pedig egészen kiemelkedőek lehetnek jó megvalósítás esetén. Befektetőként pedig valószínűleg a következő években tartósan gyenge forintra és alacsonyabb kamatszintre készülhetünk…

***

Update: mint Marx óta tudjuk, aki kivezetett bennünket a hegeli tévelygések mocsarából, a lét határozza meg a tudatot, és ennek kiváló bizonyítékát látjuk a fentiekkel kapcsolatban:

Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint a jelzáloglevél-kibocsátás meglevõ rendszerének megváltoztatása jelenleg nem idõszerû.”, írja az MTI.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/otp_nem_idoszeru_a_jelzaloglevel-kibocsatas_megvaltoztatasa.162958.html

Nyilvánvaló, hogyha én nagybankként kiépítettem volna egy jelzálogbankot, belefeccölve egy csomó pénzt, energiát és időt, magam is úgy vélném, hogy ugyan ne tegyék már lehetővé a többi kerbank számára, hogy hasonló nehézségek nélkül, azokat egyszerre átugorva ők is tudjanak kibocsátani jelzáloglevelet – ráadásul könnyedén, mert azt az MNB hajlandó megvenni. Magyarul: ha van egy jó kis bejáratott üzletem (még ha most nem is pörög annyira), én sem szeretném, ha a szomszéd utcában nyílna 3 hasonló. Persze a vásárlóknak valószínűleg ez lenne a jobb…

***

Második frissítés:

A PSZÁF szerint sem jó a fenti modell (miszerint minden bank bocsáthat ki jelzáloglevelet, nem csak az, aki csinált külön jelzálogbankot), sőt tanult, bár nem teljesen elfogulatlan kollégám is azt állítja, hogy makroprudenciális szemszögből sokkal biztonságosabb ha a jelzálogintézmények elkülönítve működnek (amivel nyilván egyet lehet érteni, a kérdés az, hogy mekkora a kockázat és mekkora a potenciális hozam a tranzakciós költségek csökkenése révén ezzel szemben). Ahogy õ írta: “… ne akarjon minden fisfos bank ABS-t csinálni itthonra”. Lehet, hogy nekik van igazuk, nem kívánok igazságot tenni a témában, mindenesetre azt fenntartom, hogy ha az MNB hozzá tud járulni, hogy olcsón legyen jelzáloghitelezés FORINTBAN Magyarországon, az nem tűnik túl nagy bajnak.

Forrás: zsiday.hu