feb.
16
2012

Legyen olcsó hitel! (+második frissítés)

Az MNB igen fontosnak tûnõ intézkedéseket jelentett be, aminek hosszútávú hatásai lehetnek.

http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2012/mnbhu_sajtokozlemeny_20120215

Az elsõ eszköz az ECB-hez hasonlóan egy hosszútávú, 2-éves hitel biztosítása, így megfelelõ fedezet mellett a hazai bankrendszer finanszírozását biztosítja a jegybank, ami megnövelheti a bankok magabiztosságát, bátrabban hitelezhetnek ("A jegybank értékpapír-fedezet mellett, változó kamatozással, a mindenkori jegybanki alapkamaton kétéves lejáratú refinanszírozást kész nyújtani a hitelintézeteknek, olyan feltételekkel, amelyek támogatják a vállalati hitelezés bõvülését"). Fontos lépés, de hatásait illetõen a következõ tûnik izgalmasabbnak.

A közleménybõl és az azt követõ Simor interjúból az derül ki, hogy a jegybank szeretne olyan törvényi változást elérni, miszerint minden bank tudjon kibocsátani jelzáloglevelet  (erre jelenleg csak a jelzálogbankok képesek, amit külön létre kellett hozni a cél miatt, ez komoly többletterhet és adminisztrációs költségek okozott). Ráadásul úgy tûnik, hogy ezeket a jelzálogleveleket az MNB hajlandó elsõdleges kibocsátásban megvásárolni. Mit jelent ez, ha megvalósul (és jól értelmezem a leírtakat)?

A meglévõ jelzáloghitelállományát bármely bank értékpapírosíthatja, jelzáloglevelet gyártva belõle, amelyet a piacon eladhat – de ami még ennél is jobb, ha nincs más vevõ, akkor az MNB megveszi ezt. Innentõl fogva a bankok mind régi jelzáloghitelállományukat alapkamat+némi hozamfelár mellett újrafinanszírozhatják és új jelzáloghiteleket is ki tudnak majd bocsátani forintban, mert lesz rá olcsó finanszírozásuk (mondjuk BUBOR+50-100 bp-on korlátlan mértékben tudnak jelzálog célra hitelhez jutni).

További fontos tény, hogy 2013-tól, Simor András jegybankelnök mandátumának lejáratától valószínûleg a kamatcsökkentés irányába fog hajlani még inkább a monetáris tanács, és a kormányzat céljainak megfelelõen valószínûleg az alacsonyabb kamatok, gyengébb forint irányába mozdulunk el. Ha a hazai helyzet nem túl rossz és a világ sem dõl össze, akkor nem nehéz itthon 4-5%-os kamatszintet vizionálni, amihez a fenti eszközök révén a lakosság számára is elérhetõvé válhat a jelzálogfinanszírozás FORINTBAN mondjuk 7-8%-os THM mellett. Ha ez megvalósul, akkor az jelentõs támaszt fog nyújtani mind az építõiparnak mind az ingatlanpiacnak, mind a gazdaságnak.

Az intézkedések tehát valóban fontosak, gazdaságot segítõ jellegûek, és az ingatlanpiac számára pedig egészen kiemelkedõek lehetnek jó megvalósítás esetén. Befektetõként pedig valószínûleg a következõ években tartósan gyenge forintra és alacsonyabb kamatszintre készülhetünk…

***

Update: mint Marx óta tudjuk, aki kivezetett bennünket a hegeli tévelygések mocsarából, a lét határozza meg a tudatot, és ennek kiváló bizonyítékát látjuk a fentiekkel kapcsolatban:

Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint a "jelzáloglevél-kibocsátás meglevõ rendszerének megváltoztatása jelenleg nem idõszerû.", írja az MTI.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/otp_nem_idoszeru_a_jelzaloglevel-kibocsatas_megvaltoztatasa.162958.html

Nyilvánvaló, hogyha én nagybankként kiépítettem volna egy jelzálogbankot, belefeccölve egy csomó pénzt, energiát és idõt, magam is úgy vélném, hogy ugyan ne tegyék már lehetõvé a többi kerbank számára, hogy hasonló nehézségek nélkül, azokat egyszerre átugorva õk is tudjanak kibocsátani jelzáloglevelet – ráadásul könnyedén, mert azt az MNB hajlandó megvenni. Magyarul: ha van egy jó kis bejáratott üzletem (mégha most nem is pörög annyira), én sem szeretném, ha a szomszéd utcában nyílna 3 hasonló. Persze a vásárlóknak valószínûleg ez lenne a jobb…

***

Második frissítés:

A PSZÁF szerint sem jó a fenti modell (miszerint minden bank bocsáthat ki jelzáloglevelet, nem csak az, aki csinált külön jelzálogbankot), sõt tanult, bár nem teljesen elfogulatlan kollégám is azt állítja, hogy makroprudenciális szemszögbõl sokkal biztonságosabb ha a jelzálogintézmények elkülönítve mûködnek (amivel nyilván egyet lehet érteni, a kérdés az, hogy mekkora a kockázat és mekkora a potenciális hozam a tranzakciós költségek csökkenése révén ezzel szemben). Ahogy õ írta: "… ne akarjon minden fisfos bank ABS-t csinálni itthonra". Lehet, hogy nekik van igazuk, nem kívánok igazságot tenni a témában, mindenesetre azt fenntartom, hogy ha az MNB hozzá tud járulni, hogy olcsón legyen jelzáloghitelezés FORINTBAN Magyarországon, az nem tûnik túl nagy bajnak.

http://www.zsiday.hu/blog/legyen-olcs%C3%B3-hitel