feb.
16
2012

Legyen olcsó hitel! (+update: az OTP szerint ne legyen)

Az MNB igen fontosnak tûnõ intézkedéseket jelentett be, aminek hosszútávú hatásai lehetnek.

http://www.mnb.hu/Sajtoszoba/mnbhu_pressreleases/mnbhu_pressreleases_2012/mnbhu_sajtokozlemeny_20120215

Az elsõ eszköz az ECB-hez hasonlóan egy hosszútávú, 2-éves hitel biztosítása, így megfelelõ fedezet mellett a hazai bankrendszer finanszírozását biztosítja a jegybank, ami megnövelheti a bankok magabiztosságát, bátrabban hitelezhetnek ("A jegybank értékpapír-fedezet mellett, változó kamatozással, a mindenkori jegybanki alapkamaton kétéves lejáratú refinanszírozást kész nyújtani a hitelintézeteknek, olyan feltételekkel, amelyek támogatják a vállalati hitelezés bõvülését"). Fontos lépés, de hatásait illetõen a következõ tûnik izgalmasabbnak.

A közleménybõl és az azt követõ Simor interjúból az derül ki, hogy a jegybank szeretne olyan törvényi változást elérni, miszerint minden bank tudjon kibocsátani jelzáloglevelet  (erre jelenleg csak a jelzálogbankok képesek, amit külön létre kellett hozni a cél miatt, ez komoly többletterhet és adminisztrációs költségek okozott). Ráadásul úgy tûnik, hogy ezeket a jelzálogleveleket az MNB hajlandó elsõdleges kibocsátásban megvásárolni. Mit jelent ez, ha megvalósul (és jól értelmezem a leírtakat)?

A meglévõ jelzáloghitelállományát bármely bank értékpapírosíthatja, jelzáloglevelet gyártva belõle, amelyet a piacon eladhat – de ami még ennél is jobb, ha nincs más vevõ, akkor az MNB megveszi ezt. Innentõl fogva a bankok mind régi jelzáloghitelállományukat alapkamat+némi hozamfelár mellett újrafinanszírozhatják és új jelzáloghiteleket is ki tudnak majd bocsátani forintban, mert lesz rá olcsó finanszírozásuk (mondjuk BUBOR+50-100 bp-on korlátlan mértékben tudnak jelzálog célra hitelhez jutni).

További fontos tény, hogy 2013-tól, Simor András jegybankelnök mandátumának lejáratától valószínûleg a kamatcsökkentés irányába fog hajlani még inkább a monetáris tanács, és a kormányzat céljainak megfelelõen valószínûleg az alacsonyabb kamatok, gyengébb forint irányába mozdulunk el. Ha a hazai helyzet nem túl rossz és a világ sem dõl össze, akkor nem nehéz itthon 4-5%-os kamatszintet vizionálni, amihez a fenti eszközök révén a lakosság számára is elérhetõvé válhat a jelzálogfinanszírozás FORINTBAN mondjuk 7-8%-os THM mellett. Ha ez megvalósul, akkor az jelentõs támaszt fog nyújtani mind az építõiparnak mind az ingatlanpiacnak, mind a gazdaságnak.

Az intézkedések tehát valóban fontosak, gazdaságot segítõ jellegûek, és az ingatlanpiac számára pedig egészen kiemelkedõek lehetnek jó megvalósítás esetén. Befektetõként pedig valószínûleg a következõ években tartósan gyenge forintra és alacsonyabb kamatszintre készülhetünk…

***

Update: mint Marx óta tudjuk, aki kivezetett bennünket a hegeli tévelygések mocsarából, a lét határozza meg a tudatot, és ennek kiváló bizonyítékát látjuk a fentiekkel kapcsolatban:

Az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója szerint a "jelzáloglevél-kibocsátás meglevõ rendszerének megváltoztatása jelenleg nem idõszerû.", írja az MTI.

http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/otp_nem_idoszeru_a_jelzaloglevel-kibocsatas_megvaltoztatasa.162958.html

Nyilvánvaló, hogyha én nagybankként kiépítettem volna egy jelzálogbankot, belefeccölve egy csomó pénzt, energiát és idõt, magam is úgy vélném, hogy ugyan ne tegyék már lehetõvé a többi kerbank számára, hogy hasonló nehézségek nélkül, azokat egyszerre átugorva õk is tudjanak kibocsátani jelzáloglevelet – ráadásul könnyedén, mert azt az MNB hajlandó megvenni. Magyarul: ha van egy jó kis bejáratott üzletem (mégha most nem is pörög annyira), én sem szeretném, ha a szomszéd utcában nyílna 3 hasonló. Persze a vásárlóknak valószínûleg ez lenne a jobb…

http://www.zsiday.hu/blog/legyen-olcs%C3%B3-hitel