Lehull a görög lepel

Valamelyik nap együtt söröztem egy marketinggel foglalkozó haverral, általános iskolás évfolyamtársammal, elkezdett faggatni engem mint pénzügyi területen dolgozó ismerőst, hogy szerintem mi lesz a görögökkel és az EU-val, ki fog és mikor csődbe menni, ha ez meg is történik, mégis mit fog ez jelenteni, milyen következményekkel járhat és egyébként mit szólok ahhoz, hogy új csúcsra ment a CHFHUF? (nyögi a törlesztő részletet)

Tegnap este mire fekszek, ma reggel mire kelek? A világ vezető hírportáljain mosolyognak az EU vezető politikusai és a piacok emelkednek, a shortosok közül sokan rájö(he)ttek arra, hogy óóóórási, igazuk is lett, ők bizony megmondták, a helyzet valóban nagyon rossz, a “sztori” bizonyos tekintetben hasonlít egy tűzijáték nélküli, bársonydobozba csomagolt argentin fűszerezésű default-ra, lassan lehet szépen pozit csökkenteni, profitot realizálni.

Úgy tűnik az EU vezetői el szeretnék hinni, hogy 100 egység névértékű görög állampapír állományból egyszer majd ki fognak fizetni 100-at a görögök, de most úgy látják ezt a tervezettnél később teszik majd meg, most átmenetileg nincsenek jó színben, így az argentinokhoz hasonlóan állampapírjaik lejárati idejét meghosszabbítják, ebbe az irányba indulnak el. Az adósság mértéke ugyan nem csökkent, de lesz idő kitalálni miből fizetik majd egyszer ki.

Ugyan nincsenek a címlapon, de a biztosítók vezetői is mosolyoghatnak, örül(het)nek, a boldog görög kötvénytulajdonosoknak vélhetően nem kell aktiválni a CDS-eket (a görög állampapírokra kiírt biztosításokat), mert a tisztelt közönség egyszer meg fogja kapni a névértéket, legalábbis most így látják, legyen igazuk.