Lesz-e olcsóbb az üzemanyag?

A rekord magasságban tanyázó üzemanyagár bizony fáj (1.ábra). Fáj azoknak, akiknek vissza kell fogni a fogyasztást vagy teljesen letenni az autót és tömegközlekedésre váltani, fáj a szállítmányozó cégeknek, sőt minden magyar embernek, hiszen a növekvő energiaárak keltette inflációs nyomás begyűrűzik az alapvető élelmiszerek árába is, nem is beszélve a hazai (állam által nem támogatott) gázárra kifejtett hatásáról. Ráadásul a fizetési mérleget is rombolja. A növekvő üzemanyagár okozta többletterhet pedig – a jelenlegi gazdasági környezetben – várhatóan nem kompenzálja bérnövekedés.

(1. ábra, forrás: Portfolio.hu)

Mégis miben bízhatunk? Várható-e az üzemanyagarák csökkenése? E kérdések megválaszolásához vegyük számba, mely tényezők alakítják a benzin és a gázolaj árát, majd nézzük meg egyesével, hol mit várhatunk!

1.) Nyersolaj világpiaci ára

Ahogy a 2. ábra is mutatja csúcsközeli szinten tartózkodik a fekete arany hordónkénti ára. A keresleti oldal gyenge lábakon áll. A fejlett országokban stagnálás, enyhe csökkenés figyelhető meg. Az olajkereslet bővülésének feléhez hozzájáruló Kína GDP-gyarapodása vészesen fékeződik apasztva ezzel a globális kereslet növekedési ütemét. A kínálati oldalon is elcsendesültek azon hangok, melyek az olcsón kitermelhető olaj korának végét jövendölték. Észak Amerikában nem hagyományos technológiák alkalmazásával óriási volumenben tör felszínre a palaolaj, amely kitermelése a jelenlegi, Brent típusú olajárnál 30-40 százalékkal alacsonyabb szinten is jövedelmező. (Iparági elemzők becslései szerint az USA tíz éves távlatban akár energiafüggetlenné is válhatna.) Mindemellett a jelenleginél 20 százalékkal alacsonyabb, 90 dollár körüli hordónkénti ár bőven elegendő a nagy olajkitermelő országok, Oroszország, Szaúd-Arábia stb. költségvetési egyenlegének fenntartásához, és ezen a szinten a marginális kitermelők beruházásai is megtérülnek.

De akkor mégis miért ilyen drága az olaj? A válasz két helyen keresendő.

Az egyik, hogy a globális mennyiségi lazítás (alias pénznyomda) keltette növekvő inflációs veszély elől a befektetők részben az olaj piacán keresnek menedéket, pénzügyi, spekulatív, nem fizikai kereslettel növelve a nyersanyag árát. A másik ok az iráni feltételezett nukleáris program kapcsán kiéleződő közel-keleti konfliktus. Nem kell, hogy kitörjön a háború, elég, ha csak az esélye növekszik, máris súlyos dollárok épülnek be kockázati prémiumként az olaj hordónkénti árába. A globális pénznyomtatásban nemigen várható fordulat, ám a geopolitikai feszültségek idővel rendeződhetnek, amely kiegészülve a fizikai kereslet-kínálat indokolta fundamentális viszonyok beárazódásával árcsökkenést hozhat.

(2. ábra: Brent olaj hordónkénti árfolyama, forrás: Bloomberg.)


2.) Finomítói marzs

A finomítói marzs a végtermék (benzin, gázolaj stb.) és a nyersolaj ára közötti differencia, másképpen az olajfinomítók profitja, amely szeptemberben hosszú évek óta nem látott magasságokba emelkedett (3.ábra). Ennek több egyszeri, átmeneti indoka van: az amerikai hurrikánszezon miatti finomítói leállások, megspékelve egy nagyobb venezuelai finomító kigyulladásával, átmenetileg szűkítették a kínálatot. A megugró marzsok az érintett finomítói kapacitások újbóli üzembe állításával várhatóan csökkenni fognak. A finomítók globálisan alacsony kapacitáskihasználtsága, valamint a következő évekre prognosztizált keresletnövekedést meghaladó kapacitásbővítés további érv a mainál alacsonyabb marzsok mellett.

(3. ábra: benzin marzs, $/hordó, forrás: Bloomberg.)


3.) Adótartalom

Figyelembe véve hazánk államháztartási mutatóit, a magas GDP-arányos államadósságot, a visszaeső GDP mellett nehezen kordában tartható költségvetési hiányt, majdnem teljes biztonsággal kijelenthető, hogy nincs tér az üzemanyagok jövedéki adójának redukálására. Annak növelése azonban nem kizárt, bár európai viszonylatban már így is igen előkelő helyen állunk egy liter üzemanyag adótartalmát illetően.

4.) Dollár/forint, euró/dollár árfolyam

A forint közelmúltbeli dollárral szembeni erősödése (4.ábra) óvta a hazai fogyasztókat az üzemanyagok árának további emelkedésétől. Az erősödés oka kettős volt. A befektetők szerint nőtt az IMF-megállapodás esélye, így a forint felértékelődött az euróval szemben, míg az európai adósságválságra adott európai központi banki válaszlépés megspékelve egy német alkotmánybírósági ámennel és az amerikai FED által bejelentett újabb monetáris stimulussal erősítette az eurót a dollárral szemben. Az IMF-megállapodás megszületése tovább erősíthetné a forintot, ám ez esetben az MNB-től várható kamatcsökkentés kompenzálhat. A motiváció adott. Az alacsony kamatszint növelheti a beruházási aktivitást, a gyenge forint pedig segítheti az exportot. (EURHUF jövőbeni alakulását boncolgató írás Zsiday Viktor tollából: http://www.privatvagyonkezeles.hu/alapblog/16-citadella/1819- ). Az EURUSD árfolyamát illetően pedig az a kérdés, hogy a piac az európai adósságválságban vagy az amerikai, ez idáig kezeletlen növekvő GDP-arányos államadósság-pályában és az ezzel összefüggő fenntarthatatlanul magas költségvetési hiányban látja-e a nagyobb kockázatot. A devizaárfolyam-mozgás területén tehát kétirányú kockázatok mutatkoznak.

(4. ábra: dollár/forint keresztárfolyam, forrás: Bloomberg.)


Összefoglalva tehát több fronton is reménykedhetünk. A közel-keleti geopolitikai feszültség csillapodásával, az olajpiaci fundamentális, fizikai keresleti-kínálati viszonyok jobb reflektálásával, a leállított finomítói kapacitások újraindításával csökkenhet az üzemanyagok ára. Minden egyéb változatlansága mellett 20 százalékos nyersolajár-csökkenés és normalizálódó finomítói marzsok várhatóan közel 50 forinttal csökkenthetnék az üzemanyagok literenkénti árát.
Ám ne feledkezzünk meg az emelkedés irányába mutató kockázatokról sem. Forintgyengülés, eszkalálódó iráni konfliktus, és még nagyobb méretet öltő globális pénznyomda esetén könnyen 500 forint fölé is emelkedhet a benzinár. Ahogy azt eddig is tapasztaltuk, rövid távon sokszor irracionális helyzetek (árak) alakulhatnak ki a tőkepiacokon, ám középtávon, úgy vélem, fundamentálisan indokolt az üzemanyagárak csökkenése.