Magyar, Lengyel: Két jó barát

A lengyel zloty közel 4-éves csúcsra erősödött, és ezzel párhuzamosan a magyar forint is 300 alá ment az euróval szemben. A múlt hetet leszámítva utoljára 2013 végén volt ilyen erős a hazai fizetőeszköz. Mindennek az oka pedig nem a kormány hozzáértése vagy hozzá nem értése, és a piacokat nem érdekli se a Quaestor-kártalanítás, sem az egymást érő korrupciógyanús botrányok. A legfőbb vezérmotívum továbbra is a nullkamat környezet, és az EKB pénznyomtatási programja, minden más csak mellékszál.

Abban a világban, ahol a német államkötvények közül a 7-8 év alattiak hozama negatív, ahol a portugál 2-éves kötvény hozama 0,15% és ahol a pár éve még mentőcsomagra szorult írek 10 évre éves 0,7%-os hozam mellett tudnak bevonni pénzt, ott egész Kelet-Közép-Európa egy főnyeremény. A makroszámok rendben, a növekedés jó, és még valami hozamot is fizetnek, ami a jelenlegi hozamsivatagban valóságos kincs, még akkor is, ha csak 1-2-3%-ról beszélünk. Egyáltalán nem valamiféle baleset, hogy erősödik a forint vagy a zloty. Inkább az a meglepő, hogy még csak ennyit erősödtek. Az európai jegybanki ortodoxia feladása, és a szándékolt euró-leértékelés valamint pénznyomtatás teljesen új helyzetet teremtett a régiós devizák számára is. Könnyen lehet, hogy még nagyon jelentős kamatvágások ellenére sem gyengülne a forint, pedig a gazdaságpolitikusaink egyértelműen gyengébb forintot szeretnének…

Az év első két-három negyedévében tehát felértékelődési nyomás alatt lehet a forint, ám az év vége felé, vagy jövő év elején – amennyiben kiderül hogy tényleg van infláció és visszatért a növekedés Európába – hirtelen nagy visszarendeződés lehet a hozamokban Európa-szerte, és Magyarországon is. Akkor lesz igazán érdekes majd, hogy mit csinál a jegybank. Addig is valószínűleg további kamatvágásokkal próbálja megállítani a forinterősödést.