Magyar Twist

Az amerikai jegybank „Twist” művelete során a Fed hosszú állampapírokat vett és rövid állampapírokat adott el, megpróbálván leszorítani a hosszú hozamokat, kicsit laposabbra kalapálva a hozamgörbét. Valami hasonlót visz véghez idehaza az MNB is – csak a bankok bevonásával.

Miután a magyar jegybank effektíve nulla közelébe vitte le a rövid hozamszintet, ezzel megközelítve a fejlett világban jellemző hozamokat, most azt a célt tűzte ki, hogy a rendkívül meredek magyar hozamgörbét laposabbá teszi, leszorítja a hosszú állampapírhozamokat is. (Legutolsó lépés.)

Mivel a rövid oldalon (rövid lejáratú, likvid megtakarításban) hozamot gyakorlatilag nem lehet elérni, a szereplőknek két lehetősége van: vagy elviselik a pénzügyi elnyomást és felkészülnek arra, hogy éveken át erősen negatív reálhozamot kapnak, vagy belekényszerülnek abba, hogy hosszabb kötvényeket vegyenek, aminek legalább még van valami hozama. Olyan likviditásbőség van a rövid magyar pénzpiaci eszközökben, hogy nincs sok választása senkinek: valamilyen módon a magasabb kockázat, hosszabb futamidő felé kell elmozdulni, ha bármiféle hozamot szeretne. A Magyarországra ömlő gigantikus EU-pénzek következtében a magyar gazdaságpolitika kivételes, a magyar történelem során ritkán látott kedvező helyzetben van. Ennek köszönhető a magyar tündérmese”, miszerint egyszerre van növekedés és egyensúlyjavulás, és ennek köszönhető, hogy a jegybank valószínűleg évekig alacsony kamatot tud fenntartani – szándékainak megfelelően – és miközben leszorítja a hozamokat mégsem gyengül túlságosan a forint. A cél egyértelmű: a külső függőség csökkentése, a devizában denominált adósság csökkentése, és a forintban denominált állampapírok kicsavarása a külföldi befektetők kezéből úgy, hogy az a magyarok (jelentős részben a bankrendszer) kezébe kerüljön.

Az MNB először, 2012 nyarától, a rövid hozamokat vitte le, ennek hatására a rövidebb, hot-money” jellegű befektetők elhagyták Magyarországot, ami a forint gyengülésével járt. Most a hosszú hozamok leszorításával a hosszabb távú befektetők is szép lassan itt hagyhatják a magyar piacot, állampapírjaikat hazai szereplőknek eladva. Ez elsődlegesen a forint gyengülésével járna, de az EU-s pénzeső és a nagy folyó fizetésimérleg-többlet miatt valószínűleg a forint gyengülése nem lesz tartós.

Ebben a szép új világban igencsak cudar a magyar megtakarítók helyzete: a hazai kamatszint minden lejáraton alacsony, alacsonyabb, mint az infláció. Az infláció ráadásul a munkaerőpiac szűkössége miatt szépen megemelkedik, 3-4-5%-ra megy, de ez nem nagyon fogja érdekelni a jegybankot. Ráadásul a forint sem gyengül annyit, amennyi ellensúlyozná az inflációt, nem lehet tehát devizába sem menekülni ez elől.

Nem sok lehetőség van: talán némi védelmet a lakosság számára a hosszabb, inflációhoz kötött Prémium Állampapírok jelentenek, illetve a reálgazdasági befektetések, kiemelten a még mindig nagyon olcsó ingatlan…