Házi olvasmány

Tényleg sok tőke érkezett tavaly az országba, ha a nyers adatokat nézzük – írja az Index Gazdasági rovata. De az egyszeri hatásoktól, átfolyó pénzektől és a kényszerű banki tőkepótlásoktól megtisztított mutató már sajnos nem kiugróan magas. A számok tükrében ugyan tényleg javult a külföldi megítélésünk, de valójában nagyon távol vagyunk a korábbi évek rekordjaitól.

Tényleg sok tőke érkezett tavaly az országba, ha a nyers adatokat nézzük. De az egyszeri hatásoktól, átfolyó pénzektől és a kényszerű banki tőkepótlásoktól megtisztított mutató már sajnos nem kiugróan magas. A számok tükrében ugyan tényleg javult a külföldi megítélésünk, de valójában nagyon távol vagyunk a korábbi évek rekordjaitól.

A Nemzetgazdasági Minisztérium rég megjelent nemzeti bankos adatokra hivatkozva közölte, hogy tavaly 10,5 milliárd eurót költöttek el külföldiek különböző beruházásokra Magyarországon. Ez 3000 milliárd forint, a GDP tíz százalékánál is több, ami mindenféle megközelítésben nagyon sok. És nem csak az előző évekhez képest kiugró, hanem tényleg minden idők legjobb eredménye, amit a minisztérium nem is felejtett el megemlíteni.Ugyan a hazai cégek is rekordösszeget, 8,2 milliárd eurót fektettek be külföldön (ennek a nagy része valójában nem befektetés, hanem szimpla tőkekivonás), de a két összeg szembeállítása, tehát a működőtőke be- és kiáramlás egyenlege 2008 óta a még egyszer sem volt ilyen mértékben pozitív, 2,25 milliárd euró, 650 milliárd forint. Ez azt jelenti, hogy a beáramló külföldi tőke ennyivel haladta meg a magyar vállalatok által külföldön megvalósított befektetések értékét. Ez a magyar gazdaság szempontjából egy kiemelten fontos mutató, hiszen azt jelzi, hogy nettóban kifejezve mennyivel változott az országba beáramló, különböző munkahelyteremtő beruházásokat finanszírozó külföldi tőke összege.

tokebefektetes vs tokebevitel

A fenti nyers adatokból első ránézésre nemcsak arra lehet következtetni, hogy Magyarország igen vonzó terepe a külföldi tőkének, hanem arra is, hogy a kormány külföldi megítélése elképesztően nagyot javult tavaly. A 2,25 milliárd eurós többlet a legjobb eredmény a 2010-es kormányváltás óta, a tavalyi nettó tőkebefektetés négyszerese, ami nagyságrendileg közelít a 2006-os és a 2008-as rekordévekhez – a 2005-ös csúcshoz ugyan nem, de az az év a Budapest Airport 464 milliárdos privatizációs bevétele miatt lett kimagasló.

Kérdés, hogy hogy lehet ez? Miközben az elmúlt két évben közgazdászok és elemzések sora szajkózza, hogy a beruházások történelmi mélyponton vannak, és, hogy mindez a kiszámíthatatlan, különadókra építkező gazdaságpolitika eredménye, ami elüldözi a tőkét a régió más országaiba. Akkor miért van az, hogy látszólag mégis ömlik a pénz Magyarországra?

Sajnos csak látszólag

A valóság az, hogy Magyarország alig lett vonzóbb az elmúlt évben, és a nettó tőkevonzó képességünk nagyon távol van a korábbi évek csúcspontjaitól. Az, hogy erre a megállapításra jutunk, nem valamiféle ellenzéki bűvésztrükk, hanem a nemzeti bank megtisztított adatsoraiból levezethető végeredmény, ami sajnos a nyers adatoknál sokkal jobban tükrözi a valóságot.

Ha az emlegetett 2,25 milliárd eurós nettó tőkeberuházásból (az alábbi charton ezt a piros vonal jelzi) kivonjuk azokat az összegeket, amik nem valódi, munkahelyteremtő beruházások finanszírozására érkeztek az országba, csupán a bankok végtörlesztés és a bankadó miatti tőkeveszteségeinek a kényszerű pótlása miatt (hogy a bankok a törvényi előírásoknak megfelelő, a biztonságos működést garantáló úgynevezett szavatolótőkét biztosítani tudják), akkor a végeredmény az, hogy a 2,25 milliárd euróból 1,9 milliárd erről szólt. A valódi, új tőkeberuházás  csupán 334 millió euró volt. Ez persze bőven jobb a 2011-es közel egymilliárd eurós mínusznál, tehát való igaz, hogy van javulás, de erre sikerpropagandát építeni (mondjuk így) azért erős túlzás.

Az alábbi adatok 2000-től, minden egyes negyedévet megelőző három negyedévvel együtt mutatják a nettó tőkeberuházások összegét, illetve a nettó működőtőke banki tőkebehozataltól megtisztított szintjeit.

capital in

A pénz, ami csak átfolyik rajtunk

Az NGM a fenti fejtegetéssel kapcsolatos kérdéseinkre azt közölte, hogy a rekordszintű beáramlás döntően egyedi tételeknek (3,93 milliárd euró átfolyó tőkének), illetve egyes külföldi tulajdonosok eszközportfóliója átrendezésének (3 milliárd euró) köszönhető. Ezek a részletek a hétfői NGM közleményben – legalábbis abban a változatában, amit az MTI közölt – még nem voltak benne.

Az NGM által is említett átfolyó tőkénél egyébként külön is érdemes egy kicsit elidőzni, mert ez is egy olyan erősen torzító tényező, ami ugyan módszertanilag megjelenhet a statisztikában, de a valós képet nem mutatja.

A szakirodalom átfolyó tőkének nevezi azokat a pénzeket, amik ugyan bejönnek az országba, de nem hasznosulnak a gazdaságban, semmilyen beruházást nem finanszíroznak, magyarul: ahogy jönnek, úgy ki is folynak az országból. Ezt a hatást, mivel nagyon jelentős, szerencsére az MNB statisztikája is szűri, csak éppen az NGM nem ezt a korrigált és a valóságot a bruttó adatnál jobban tükröző számot használta. Ha csak ezt az egy tételt levonjuk a bruttó 10,5 milliárdos közvetlen tőkebeáramlásból, már csak 6,5 milliárd eurónyi tényleges beruházásunk maradt.

Ez még mindig igen nagy szám, bőven lehetne büszkélkedni vele, mert az előző évek adatainál sokkal, de sokkal jobban mutat. Ugyan semmilyen egyéb egyedi tétellel, vagy a fent levezetett banki tőkepótlásokkal nincs korrigálva, mégis tisztább lett volna, ha a bruttó adat helyett (vagy mellett) legalább az átfolyó pénzektől megtisztított adat is megjelenik a hírekben.

Külföldiek magyarországi közvetlentőke-befektetései átfolyó tőke nélkül (Forrás: MNB)

 év  2008  2009  2010  2011  2012
 milliárd euró  3.110  1.288  1.237  1.126  6.531

Hogy állunk a régióban?

A slágerkérdés felvetése itt különösen fontos, hiszen a külföldi tőketulajdonosok jellemzően egyben kezelik a régiót. Ha egy cég mondjuk Nyugat-Európában akar beruházni, akkor azt a pénzt, akárhogy is teperünk, nem fogjuk tudni idecsábítani. Viszont a közép-kelet-európai régió országaival hatalmas versenyben vagyunk, ami azt jelenti, hogy egy Szlovákiába, Lengyelországba vagy Romániába érkező beruházó akár Magyarországot is választhatta volna.

Az alábbi grafikon a régiós országok GDP-je arányában mutatja meg a nettó működőtőke-beáramlást 2004 óta.

toke regio

A magyar adatsorról azt lehet elmondani, hogy a relatív pozíciónk nem nagyon változott 2004 óta: akkor is három ország volt rosszabb helyzetben (közülük kettő, Horvátország és Ukrajna csúnyán lehagyott a későbbi években), és most idén is várhatóan három ország lesz rosszabb helyzetben, legalábbis a Raiffeisen Bank becslése szerint.

A 2005-2007 közötti meredek visszaesést azóta sem tudtuk tartósan korrigálni, valójában csak az alacsony beruházási és a kicsit magasabb beruházási szintek váltogatják egymást egyik évről a másikra. A tágabb régión belül egyébként a tavalyi magyar GDP-arányos adat tényleg kimagasló, de idén várhatóan a 2012-ben mögénk kerülő Szerbia és Szlovákia már visszaelőz bennünket.

Forrás: index.hu