Magyarország hogyan teljesít?

Az Inforádió „Párbeszéd a gazdaságról” című műsorában beszélgetett Balatoni András, az MNB közgazdasági előrejelzési és elemzési igazgatóságának a vezetője és Szabó László, a HOLD Alapkezelő elnöke arról, hogyan teljesített Magyarország az elmúlt években, ezt mennyire méri jól a GDP és az elkerülhetetlennek látszó téma, az állam szerepe is előkerült újra.

A beszélgetés anyagát hang (mp3) formátumban is felrakjuk. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk. A linken jobb klikkel (mobil eszközökön hosszan nyomva tartással) le is tölthető a file. Magyarország hogyan teljesít 1., Magyarország hogyan teljesít 2.

Kezdésnek abban megegyeztek a felek, hogy a GDP az infokommunikációs korban egy egyre kevésbé hatékony fokmérője a gazdaságnak, de a nagyobb trendeket azért jól mutatja, ráadásul jelenleg még nincs jobb mércénk. Az egyik probléma, hogy azok a szolgáltatások, amelyek már nem járnak piaci tranzakciókkal, a GDP-be már nem számítanak bele, miközben a jólétünket azért növelik. Erre jó példa a zenehallgatás, amihez régebben CD-t kellett vásárolni, azonban ma már ingyen élvezhető az interneten.

Ha nem is a legjobb mérce, de az azért látszik a GDP-adatokból, hogy a magyar gazdaság növekedése az elmúlt években elmaradt a régiós átlagtól. Balatoni András szerint 2013-ban láttunk növekedési fordulatot, ahonnan már nem csak az export, de a lakossági fogyasztás és a beruházások is segítették a növekedést. Így a magyar gazdaság teljesítménye javult, de a régiós átlagtól elmarad, ráadásul számítani kell arra is, hogy a növekedést támogató tényezők kifutnak 2019-től, ezért szükség van egy versenyképességi fordulatra, amitől fenntarthatóvá válik a felzárkózás középtávon is.

Hogyan teljesített a gazdaság 2009 óta? Reál GDP növekedés

Ha valaki a 100 forint jövedelme mellé felvesz 100 forint hitelt, az 200 forintot költhet el a boltban. Ha a jövedelme mellé nem felvesz hitelt, hanem törleszt belőle, akkor viszont csak 50 forintot költhet, ami alaposan csökkenti a GDP-t. Szabó László szerint valami ilyesmi, a világban meglehetősen ritka alkalmazkodáson ment keresztül a magyar gazdaság a válságot követő első négy évben: a hitelállományok leépítése a privát szektorban aztán megteremtette a lehetőségét a második négy évben látható fogyasztás-élénkülésnek.

Szembeszél – GDP-arányos adósságok alakulása

Viszont összességében elmondható, hogy mivel a külkereskedelmünk jelenleg meghaladja a GDP 200 százalékát, ezért a magyar gazdaság irányának elsőszámú meghatározója az európai gazdasági ciklus, különösen a német gazdaság.

Export célországok (2017)

Balatoni András szerint viszont voltak olyan időszakok, amikor a magyar gazdaság az európai lassulás ellenére is jól teljesített. Ehhez kellett az állam és a jegybank segítsége, illetve azok az ipari nagyberuházások, amelyek kritikus időszakban támogatták a hazai exportpiaci részesedés emelkedését. Szerinte a válság és annak kezelése elfogadtatta a közgazdászokkal is, hogy recessziós helyzetben igenis van az államnak dolga a gazdaságban, az állam csak szabályozói szerepét hangsúlyozó „dogmák” megváltozásában ennek nagy szerepe volt. Számításaik szerint 2013 és 2016 között a magyar növekedés felét az MNB programjai adták – a hitelszűkében 40 ezer kis- és középvállalkozás jutott forráshoz, és a devizahitelek konverziója is nagy segítség volt a lakosság számára. Az önfinanszírozási programmal mérséklődött az államadósság devizaaránya, ami csökkentette a sérülékenységet, az alacsony kamatok és a laza monetáris kondíciók pedig segítettek abban, hogy a hazai gazdaság elkerülte a deflációt és támogatta a hitelezési fordulatot.

Szabó László azzal egyetértett, hogy recesszióban szükség van az államra, azonban az a baj, hogy utána nem vonul vissza. A magyar állam szerepe kiemelkedő a régióban, miközben mi magyarok megtanultuk, hogy az állam – kormánytól függetlenül – mindig drágán vesz és olcsón ad el. Ő még így is örülni szokott, ha az állam elad valamit, mert legalább onnan már jó kezekben van. De ha utána megint vásárlásba kezd, akkor kezdődik az egész újra, csak még rosszabb helyzetből.

Balatoni András a skandináv példára hivatkozott, hiszen ott magas állami újraelosztás mellett is jól működik a gazdaság. Az állam hatékonyságát szerinte is fontos lenne emelni, amire több elemzésükben fel is hívták már a figyelmet. Szabó László szerint a skandináv régió egy egészen más kultúra és addig, amíg a magyar állam az alapfeladatait, mint az oktatás és az egészségügy megszervezése, sem tudja megfelelő színvonalon ellátni, addig sokkal jobb lenne, ha nem halmozná a feladatokat, mert az a versenyképességünk rovására megy. Az állam szabályozói szerepe megkerülhetetlen, de a tizenegyest már ne a bíró rúgja!

A rendszerváltáskor eltűnt 800 ezer ember a munkaerőpiacról, ezzel az aktivitási rátánk jelentősen a régió országai mögé esett. Ezt ismerte fel a 2010-ben megválasztott kormány és tett meg mindent az aktivitás bővítése céljából. Abban mindketten megegyeztek, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb sikere az, hogy ezzel az aktivitási rátánk elérte a régiós átlagot. Abban is egyetértettek a felek, hogy az eddigi, munkaerő-bővüléssel járó extenzív növekedés a jövőben nem fenntartható. Pláne mivel a munkaerőpiaci tartalékok jelentősen lecsökkentek, ráadásul a demográfiai trendek is egyre inkább korlátjává válnak a növekedésnek. Ha egy vállalat a közeljövőben abból akar élni, hogy almát termeszt, az vagy vesz egy almaszedő gépet, vagy csődbe megy.
Balatoni András szerint a tőkeintenzív fordulatnak már látszanak a jelei, mivel a tavalyi évben 23% körüli beruházás-növekedés idén is 10% fölött lehet. Ehhez a növekedéshez számos tényező hozzájárul: egyrészt a külföldi működőtőke-beáramlás új lendületet kapott, másrészt dinamikusan emelkedik a kkv-k hitelállománya, jórészt a jegybanki programoknak köszönhetően. Támogatja emellett a privát szektor beruházását a tartósan alacsony kamatkörnyezet, a belső kereslet dinamikus bővülése, az EU-források „effektív” felhasználásának az emelkedése, valamint az állam saját forrásokból finanszírozott invesztícióinak az emelkedése is. Az utolsó fontos pillér a beruházás-bővülésben a lakossági ingatlanberuházások emelkedése.

Szabó László szerint ahhoz, hogy versenyképes legyen a munkaerőpiacunk olyan alapvető dolgok hiányoznak, mint a tanári pálya társadalmi megbecsülésének javítása, hogy az elitgimnáziumokból ne csak 2% akarjon tanárnak állni, valamint az állami egészségügy javítása. Nem véletlen, hogy a tehetősebbek menekülnek a magánegészségügybe és magánoktatásba.

Abban egyetértettek a felek, hogy az EU-pénzek hatását nehéz számszerűsíteni. Balatoni András szerint amikor a pénzügyi közvetítőrendszer csökkenti az aktivitását, illetve egyéb finanszírozási lehetőségek beszűkülnek, az EU-s források beáramlásának jelentős növekedési hatása lehetett. Ezzel szemben a pénzügyi rendszer megfelelő működése mellett a vállalatok más csatornákon keresztül is képesek magukat finanszírozni, így békésebb időszakokban kevesebbet adnak hozzá az EU-s források a növekedéshez. Az, hogy 2016-ban 5,5 százalékkal csökkenő effektív, azaz valós gazdasági teljesítményt finanszírozó EU-támogatás mellett is tudott nőni a gazdaság 2,2 százalékkal, arra utal, hogy sok elemzés túlbecsüli a szerepét. Szabó László azt érdemként említette, hogy Magyarország a leghatékonyabb volt az EU-pénzek lehívása terén. Ugyanakkor szerinte az, hogy „könnyen jött pénzként” tekintettek rá a szereplők, azzal járt, hogy nagyon alacsony hatékonysággal költötték el – a magyar GDP kevesebbel nőtt az időszakban, mint amennyi EU-pénzt kaptunk.

Hogyan teljesített volna hátszél nélkül? Magyar reál GDP-növekedés EU-pénz nélkül.

A közeljövőre tekintve Szabó László elmondta, hogy már közelebb vagyunk a gazdasági ciklus végéhez, mint elejéhez és a kamatok sem lesznek már alacsonyabbak, így fel kell készülni a nehézségekre. Nagyon fontos, hogy az elmúlt évek adósságleépítése után az állam ugyan alig, de a privát szféra sokkal felkészültebben várja a következő válságot, így jobb helyzetben leszünk a régiónál.
Balatoni András a gazdaságpolitika fontosságát emelte ki a jövőre nézve, mivel nagy szerepe lesz a demográfiai trendek javításában, a tőkeintenzív növekedés további támogatásában és a versenyképesség növelésében. Ehhez egy kicsi, de erős állam érdemben hozzá tud járulni.


Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételeken:


A Párbeszéd a gazdaságról sorozat előző részét itt olvashatja.