jan.
28
2016

Magyarország jár jól az idén?  

A dániai székhelyű befektetési bank, a Saxo Bank egyik döntéshozója szerint az év második felében már Európára, annak gazdasági növekedésére fog irányulni a befektetői érdeklődés.
A világ tőkepiacai közül szerinte az európaiak fognak várhatóan a legtöbbet profitálni. Az „Európa-sztorin” belül a legizgalmasabb fejezetet a közép-európai régió írhatja, itt kimondottan fokozódhat a befektetői érdeklődés.
Simon Fasdal kifejti többek között azt is, hogy az EKB vezetőinek ki nem mondott, de alapvető céljává vált, hogy szűkítsék az árfolyamszakadékot Amerika és Európa tőkepiacai között.

Zentai Péter: Mi fogja leginkább befolyásolni a piacok viselkedését a következő hónapokban: a „Kína-sztori”, „az olajár-sztori”, „az európai politikai válság-sztori”, vagy hogy lesznek-e vagy sem további kamatemelések Amerikában?
Simon Fasdal: Hamarosan a „növekedési” sztorikra fog fókuszálni mindenki: a különböző európai nemzetgazdaságok közti illetve az amerikai és az európai növekedés közti differenciákra.
Egyébként az említettek közül egyedül az olajár alakulása játszik tartósabban is kiemelkedő szerepet az év következő hónapjaiban – legalábbis a piacokon meghatározó jelentőséggel bíró vagyonkezelők szemszögéből. E tekintetben befektetői aggodalomra az olajszektor és a hozzá közvetlenül-közvetve kapcsolódó vállalati szféra jövedelmezőségének radikális romlása ad okot. Emberemlékezet óta szinte példátlan ütemben következett be ezen vállalatok kötvényeinek hozamemelkedése. Az európai és az amerikai tőkepiacokat igazából ez a faktor mozgatja pillanatnyilag.

És Kína lassulása, az országon belüli beláthatatlan súlyosságú adósságválság…
A „Kína-szindrómát” a világ simán meg fogja emészteni. Tudomásul fogjuk venni, hogy Kínában hat-hét éves átmeneti időszak vette kezdetét: a szuper növekedési ütem fenntarthatatlanná vált, egy-két-három százalékkal csekélyebb, de tartós növekedés mentén a fejlődő világhoz tartozó Kína szépen „át fogja evezni” magát a fejlett világba. A tőkepiacok alakulását tekintve máskülönben is csekély jelentőséggel bír, hogy Kína valamelyest lassul. A világon előállított GDP-hez Kína 9 százalékban járul hozzá. Európa és az Egyesült Államok ezzel szemben 45 százalékban! Egyetlen százalékos esésnek az Egyesült Államokban és Európában ötször akkora a globális jelentősége, mint Kína esetében.

Európát mindenesetre visszavetheti az esetleges politikai krízis, amely akár a migránsválságból is kialakulhat…
Európa kapcsán mégis inkább derűlátóak lehetünk, mint pesszimisták. Ha belegondolunk, hogy néhány évvel ezelőtt reális veszély fenyegette az eurót, valóban a tönk szélére került az euróövezet, Görögország totális csődjét, a többi dél-európai ország példátlan drámáját prognosztizálták oly sokan, mindehhez képest fantasztikusan javult a helyzet. Történeti trend, hogy az Európai Unió minden krízisét jól átvészelte.
Az aktuális gazdasági fundamentumok pedig már kimondottan ígéretesek. A stabilizálódás folytatódásának kulcsa igazából az EKB döntéshozói kezében van.

Szükségszerűnek tartja a további mennyiségi könnyítéseket (QE) az EKB részéről?
Amennyiben Draghi úrék ténykedése mögött valamiféle rejtély húzódna meg, akkor annak megfejtése a következő: az EKB döntéshozói tökéletesen tisztában vannak a tőkepiaci, tőzsdei reakciók lélektani, általános hangulatot befolyásoló jelentőségével. Amerikában és Japánban hatalmas mértékben felpörgették a tőzsdéket a QE-k, hozzájuk képest az európai részvényárfolyamok leszakadtak. Ennek az árfolyamszakadéknak (Amerika és Európa között) a jelentős szűkítése, tehát az európai tőzsdék élénkítése az egyik ki nem mondott, de leglényegesebb célja Mario Draghinak. A másik célja, hogy a dollárhoz és a többi vezető valutához képest továbbra is alacsonyan tartsa az euró árfolyamát.
Az EKB a következő hónapokban stabilizálni és optimalizálni akarja az európai gazdaság és – nem utolsósorban – a befektetők számára az alacsony olajárakból, a gyenge euróból származó hasznokat.
A globális befektetők figyelme az év második felére mindenképpen Európára fog összpontosulni. Európán belül pedig azokra, amelyek a legjobb növekedési sztorit ígérik.

Ez jól hangzik a magyar ember füleinek. Hiszen a mi térségünk várhatóan erősebben növekszik az idén, mint Nyugat-Európa…
Ezt aláírom. Mondanivalóm lényege, hogy az idei évet a növekedési sztori fogja meghatározni, és e sztorin belül az egyik legizgalmasabb fejezet lehet a közé-európai régió iránti érdeklődés fokozódása. A befektetők jelentős része – szerintem – hamarosan konstatálja, hogy az eleve „slágerré” váló Európán belül ez a legbiztonságosabb, a növekedési esélyeket tekintve a legstabilabb alapokon nyugvó és a legjobb fejlődési ütemet ígérő régió. Magyarország – és mindenekelőtt kötvénypiaca – vélhetőleg nagyon jól fog járni az idén.

Azt akarja mondani, hogy kockázatmentesek vagyunk?
Csekélyebb a kockázat, mint más európai régiókban. Ha a Magyar Nemzeti Bank és a kormány folytatja a pénzpiaci lazításokat, akkor – értékelésünk szerint – Magyarország tőkepiaci vonzereje nőni fog. A befektetőket a következő hónapokban már olyan dolgok fogják érdekelni, hogy Európán belül nominálisan hol vannak a legjobb gazdasági növekedési kilátások és ahhoz képest hol lehet a legtöbbet keresni a kötvényeken. Magyarország az egyik legelőkelőbb helyen szerepelhet ezen a meghatározóvá váló listán.

Kiemelt kép forrása: ekonomika.sme.sk