budapest

„Magyarország most az egyik legjobb hely”

Magyarország és térségünk egésze jobban teljesít gazdaságilag, pénzügyileg, mint Nyugat-Európa. A külföldi befektetők egyre inkább vonzódnak hozzánk, nem érdekli őket a nagypolitika. Ezt állítja a Saxo Bank nemzetközi tekintélynek örvendő szakértője, a francia tévéállomások gyakran szerepeltetett kommentátora, Christopher Dembik. Ránk nézve erősen optimista nyilatkozatában azonban fontosnak tart figyelmeztetni, hogy vétek nem integrálni az egyre súlyosabb szakmunkás hiánnyal küzdő magyar gazdaságba célzatosan kiválasztott, képzett bevándorlókat.

Zentai Péter: Meglepte-e a hír, hogy az S&P’s felminősíti Magyarországot?
Christopher Dembik: Cseppnyi kétségem sincs afelől, hogy Magyarország eddigi hitelbesorolása igazságtalan. A legnagyobb hitelminősítőnek már tavaly magasabb osztályba illett volna helyeznie a magyar gazdaságot, mert annak teljesítménye tartósan javul. Magyarországot a magunk részéről vitathatatlanul az egyik leginkább befektetésre ajánlható országnak tartjuk.

Annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban lassulás tapasztalható?
A gyengülés egyértelműen átmeneti jelenség volt, amely az EU-források időleges bénultságára vezethető vissza. Magyarországra és a többi közép-európai nemzetgazdaságra nézve nagyon is pozitívak a növekedési várakozásaink. Már a közeli jövőre nézve is… Európának ez az a térsége, amely minden egyéb régióhoz képest jobban teljesít. Nyugat-Európa – Közép-Európával ellentétben – beleértve az én hazámat, Franciaországot is, továbbá különösen a dél-európai országokat, csak nagyon gyenge teljesítményre lesz képes a következő egy-két évben. Olaszországban, Görögországban, Spanyolországban mélyülni fog a pénzügyi krízis.

Hogy tudna már Közép-Európa, nevezetesen Magyarország kiemelkedő teljesítményeket produkálni, ha legfőbb partnerei, a nyugat-európai országok válságos állapotban vannak?
Egyrészt azért, mert a maguk országaiban hamarosan komoly pénzügyi-gazdasági élénkítő csomagokkal állnak elő a kormányok, másrészt mert – ellentétben más országokkal – Közép-Európa, Magyarországot is beleértve, pénzügyi helyzete szilárd.

Nálunk tehát további élénkítésre szánja el magát a kormány?
Önöknél ez a leginkább valószínűsíthető, mégpedig tudomásom szerint akár a következő hetekben. De Lengyelországban is komolynak ígérkező pénzügyi stimulusra van kilátás. Mindkét országban jelentős adókedvezményeket prognosztizálunk a vállalati szektorban, a társasági adók kurtításának ideje következik be hamarosan. Ezek rövid távon fejtenek ki élénkítő hatásokat, hosszabb távra szólóan az a várakozásunk, hogy minőségi javulásokon fog keresztülmenni a magyar, a lengyel és a többi kelet-európai nemzetgazdaság szerkezete.

Figyelembe veszi-e a geopolitikai bizonytalanságokat vagy például azt, hogy már-már konfliktus helyzet alakult ki az Európai Unió intézményeinek vezetői és a kelet-európai országok vezetői között?
A befektetők túlnyomó többsége számára ez érdektelen, a magunk részéről roppant csekély jelentőségűnek ítéljük meg az ilyesfajta politikai kihívásokat, mert ezek nem osztanak-szoroznak Magyarország megítélésén – befektetői szemszögből.
Amit e témához kapcsolódóan figyelni fogunk, az a következő: hogyan fogja kezelni Magyarország a munkaerőhiányt…, tud-e és hajlandó-e rugalmasan befogadni külföldi munkaerőt, kész-e ezt a témát depolitizálni?

Egyelőre ennek az ellenkezőjét tapasztaljuk…
A migrációt nem szabadna csak a politikai térben kezelni. Én sem vitatom, hogy súlyos hiba, társadalmi feszültségek rendkívüli forrása lenne minden menekültet beengedni.
Meg vagyok győződve azonban arról, hogy gazdasági szemszögből létfontosságú Magyarország és a többi közép-európai ország számára, hogy igenis befogadjon nagyszámú külföldi munkaerőt. Vétek nem „válogatni” a menekültek között, s nem igyekezni integrálni azokat közülük, akik a magyar gazdaság működtetése és fejlődése szempontjából hasznosak. Ezen a téren előbb-utóbb verseny fog kialakulni a maguk országai és a nyugat-európai államok közt. A képzett menekült munkaerőt – országuk jól felfogott hosszabb távú érdekében – már most kellene érdekeltté tenni, hogy ne másutt, hanem Magyarországon akarjon dolgozni.

Úgy tapasztalja, hogy a külföldi befektetők és elemzők már lenyugodtak Magyarországot illetően? Már nem hiányolják a kiszámíthatóságot, az áltáthatóságot a kormány és a jegybank politikájában?
Ez azért továbbra is létező probléma. A befektetőket általában hidegen hagyja, hogy van-e vagy nincs vitájuk Brüsszellel, hogy megfelelő-e önöknél sajtószabadság helyzete. De a jegybankok tevékenysége az egész világon egyre inkább a befektetők figyelmének középpontjába kerül, a nemzeti bankok átláthatósága, kiszámíthatósága, függetlensége körül fognak kicsúcsosodni az előttünk álló idők problémái.
Konkrétan a Magyarországgal kapcsolatos alapvetően pozitív várakozásokra – ezt tapasztalati alapon mondom – árnyékot vet, hogy mind a jegybank, mind a kormány túlzottan is nagy szerepre tesz szert a reálgazdaságban. Persze, igenis üdvözlik a pénzügyi és gazdasági befektetők és elemzők a kormányok és a jegybankok gazdasági élénkítő programjait, a monetáris mennyiségi könnyítéseit. De ha ez a központi beavatkozás túl megy egy bizonyos határon, akkor azt gyanú övezi mind az elemzők, mind a befektetők körében. Meggyőződésem, hogy az erősödő bizalmat ezzel nem érdemes kockáztatni.