Magyarországon csak kevéssé érinti az alapkezelőket a tőzsdei korlátozás

Alapok a shortolás pártján

Világszerte heves vitát váltott ki az alapkezelők és a hedge fundok körében a különböző tőzsdefelügyeleteknek a részvények árfolyamának esésére fogadás, úgynevezett short- vagy eladási ügyleteket korlátozó intézkedései. Az Egyesült Államok értékpapír- és tőzsdefelügyelete (SEC) a múlt héten előbb a fedezetlen (naked) short-tranzakciókat tiltotta meg, majd az orosz és a brit hatóságok példáját követve átmenetileg tejesen felfüggesztette a pénzügyi szektor részvényeinek (és később más ágazatok papírjainak) shortolását. Az SEC intézkedésétől a többi tőzsdei felügyelet is vérszemet kapott, így gyors egymásutánban Kanadában, Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Ausztriában, Ausztráliában és Szingapúrban is korlátozni kezdték az ilyen ügyleteket.

A hedge fundok legnagyobb szövetségének számító Managed Funds Association levelében a felfüggesztés felülvizsgálatát kérte az SEC-től, mivel az eladások megtiltása lehetetlenné teszi a vételi pozíciók fedezését. A brit pénzügyi felügyeletet (FSA) pedig perrel fenyegetik a fedezeti alapok, amiért önkényesen beavatkozott a piacba, és széles körben veszteségeket okozott a szereplőknek.

A budapesti parketten ugyan még szabad az esésre fogadni, nemzetközi befektetéseik révén azonban a magyarországi származtatott alapokat is érinthetik az ilyen megszorítások. A hazai szakemberek egyébként részben a nemzetközi hedge fund menedzserek véleményét osztják. „Nem támogatjuk a shortolás korlátozását” – mondta lapunknak Bilibók Botond, a Concorde Befektetési Alapkezelő vezérigazgatója, aki szerint nem lenne szabad a kereskedés játékszabályait gyakran és durván változtatni, mert az súlyos piaci zavarokat okozhat. „A nyereséges, átláthatóan működő cégeket egyébként sem meri senki erőteljesen shortolni, csak a problémákkal terhelt társaságok piaci értékének esését katalizálhatják az ilyen tranzakciók. A legroszszabb, hogy a klasszikus fedezett és arbitrázsügyletek kikerülnek a piaci szereplők eszközei közül” – tette hozzá Bilibók.

Megértőbben vélekedik a hatóságok álláspontjáról Orbán Gábor, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő portfoliómenedzsere: „A naked short anomália volt a piacon, örülök, hogy megtiltották, és a pénzügyi szektorral való shortolás korlátozása is hasznos lehet, mivel jelenleg információs káosz van, nagyon nehéz árazni.” Végleges tiltást azonban Orbán sem szeretne, mivel az eladási pozícióknak fontos szerepe van a piacokon, a nagy kilengéseket ugyanis éppen az ilyen ügyletek stabilizálják.

A lapunk által megkérdezett, származtatott alapjaik révén short ügyletekben is érdekelt hazai alapkezelőket egyébként jóformán semennyire sem érintette a nemzetközi felügyeleti korlátozás. Az Aegonnál kezelt vagyon több mint 95 százalékára csak long pozíciókat kötnek, a Concorde Alapkezelőnél pedig egy százalék alatt van a short állomány.

Forrás: Világgazdaság – 2008. szeptember 26.