Már csak a pénzeső hozhat gazdasági növekedést?

A nyugati világ legnagyobb gazdaságai hiába próbálnak lábra állni, a 2008-as válság óta csak nem sikerül elérniük a kívánt gazdasági növekedési szintet. Megoldásként egyre gyakrabban kerül elő a „helikopterpénz” koncepciója, vagyis, hogy a frissen nyomtatott pénznek közvetlenül a lakosság közé szórásával kellene felpörgetni a gazdaság köhögő motorjait. De vajon milyen eredménye lenne egy ilyen lépésnek, és hova vezetne ez hosszabb távon? A jogrendszer lehetővé teszi ezt egyáltalán a világ vezető gazdaságaiban?

Bár a fogalom egyáltalán nem új keletű, az utóbbi időben megint gyakran lehet találkozni a „helikopterpénz” kifejezéssel, mint a gazdasági növekedés potenciális csodafegyverével. Ez nem is lehet annyira meglepő, hiszen a 2008-as válság óta már számos eszközt vetettek be a világ vezető gazdaságaiban egyelőre kétes sikerrel: volt már itt mennyiségi lazítás (QE), zéró kamatpolitika (ZIRP), mostanában pedig egyre több helyen terjed el a negatív kamatpolitika (NIRP) is.

Bár ezekkel a jegybankok valóban képesek voltak megakadályozni egy 1929-eshez hasonló válságot, eddig az élénk gazdasági javulás is elmaradt. Mind az infláció, mind a gazdasági növekedés a kívánt szint alatt van a világ legtöbb vezető gazdaságában.

A Confluence Investment Management egy közelmúltban kiadott geopolitikai elemzését elolvasva okkal merült fel a kérdés, hogy a jegybankok kezdenek-e kifogyni a lőporból. A jelek ugyanis arra utalnak, hogy konvencionális eszközökből biztosan elfogyott a puskapor, és a nem-konvencionálisak közül is sikerült már elég sokat eldurrantani.

Helikopterből kellene szórni a pénzt?

Ebben a helyzetben merülhetett fel ismét lehetséges alternatívaként ez a hétköznapi szóhasználatban csak a helikopterpénznek nevezett eszköz.

Mint fentebb említettük, az elgondolást egyáltalán nem a jelenlegi globális gazdasági helyzet szülte. Már John Maynard Keynes is foglalkozott ezzel a lehetőséggel. Ő még úgy fogalmazott, hogy a kormányoknak elhagyott bányákban kellene elrejtenie a frissen nyomtatott pénzt, és hagyniuk kellene, hogy az emberek megtalálják azt.

Ennek a pénznek az elköltése aztán úgy emeli majd meg az inflációt is, hogy az még további fogyasztáshoz fog vezetni. A háztartások és a vállalkozások ugyanis ennek köszönhetően még jobban felpörgetik majd a vásárlásaikat, hogy elkerüljék a jövőbeli áremelkedések számukra negatív hatásait.

Maga a „helikopter” elnevezés pedig a Nobel-díjas magyar származású közgazdásztól, Milton Friedmantól származik. Ő úgy írta le ugyanezt, hogy akár helikopterrel is lehetne repkedni a városok fölött, és abból szórni a pénzt az embereknek. A helikopterpénzt azonban közel sem úgy kell elképzelni, hogy a háztartások vagy a vállalatok kapnak egy tömött borítékot, és nincs más dolguk, mint gyorsan elkölteni annak tartalmát. Általánosságban sokkal inkább arról van szó, hogy az állam a jegybank által frissen nyomtatott pénzből finanszírozza fiskális stimulusát (például az állam költekezését vagy adócsökkentéseket) nem pedig államkötvények kibocsátásából vagy újabb adókból.

Miben más, mint a mennyiségi lazítás?

Miben különbözik tehát a helikopter pénz a „sima” mennyiségi lazítástól? Leginkább abban, hogy míg előbbi közvetlenül a háztartásokhoz és a vállalkozásokhoz csatornázza a vásárlóerőt, utóbbi a bankrendszeren keresztül fejti ki a hatását. Hiszen a QE esetén a jegybankok a bankrendszertől vásárolnak eszközöket, amivel három ponton kellene változást előidézniük:

1. A bankrendszer likviditásának növelésén keresztül a hitelezés növekedése.

2. Az eszközvásárlások a vásárolt értékpapírok árfolyam-emelkedéséhez vezetnek, ennek következtében azok tulajdonosaik gazdagabbnak érzik magukat, és a vagyonhatás következtében növelik a fogyasztásukat.

3. A pénzkínálat növekedésének következtében az ország devizája gyengülni kezd, ami az export növeléséhez és az import csökkenéséhez, ezeken keresztül pedig a GDP növekedéséhez vezet.

A valóság azonban azt mutatja, hogy a QE és a ZIRP hatásai eddig messze elmaradtak a várakozásoktól. Ezért pedig leginkább a pénz forgási sebességének lassulása tehető felelőssé. Hogy ez miért következett be? Egész egyszerűen azért, mert a bankok nem hiteleztek annyit, mint amennyi pénzt beléjük injektáltak, a lakosság is inkább a hiteleket csökkenti, a megtakarításait növeli, ahelyett hogy költekezne.

Mi állhat az útjába?

A koncepció gyakorlati megvalósítása közel sem lenne egyszerű, hiszen míg ez a monetáris és a fiskális politika teljes összehangolását követelné meg. Viszont a fejlett világban ez a két intézmény szigorúan el van különítve egymástól. Teoretikusan tehát elképzelhető, hogy a jegybank pénzt adjon közvetlenül a lakosság kezébe (például alapjövedelem formájában), gyakorlatilag azonban egyelőre igen nehéz ezt elképzelni a nyugati világban.

Ráadásul a szakemberek három olyan okot is találtak, ami rávilágít, hogy negatív hatásai lehetnek a helikopterpénznek.

1. Ha egyszer bevezetnék, utána nagy lenne a kísértés a politikusokban, hogy rendszeresen nyúljanak ehhez az eszközhöz. Hogy ez hova vezetne? A történelemben számos alkalommal fordult elő hiperinfláció, és minden esetben szerepet játszott benne, hogy a jegybank fiskális kiadásokat kezdett megfinanszírozni.

2. A jegybanki függetlenség biztosan odalenne a fiskális hatóságokkal való összehangolás miatt.

3. Abban az országban, ahol hasonló lépést vezetnek be, a fizetőeszköz meredeken leértékelődne, erre pedig más országoknak is reagálniuk kell, ami végül könnyen világszintű pénzügyi felforduláshoz vezetne.

Végezetül pedig érdemes vetni egy pillantást arra, hogy a világ legfontosabb gazdaságaiban egyáltalán jogi szempontból egyáltalán elképzelhető-e a helikopterpénz bevezetése.

Egyre többen állnak mellé

Nem egyértelmű tehát, hova vezetne a koncepció gyakorlati megvalósítása. Az azonban mindenképpen elgondolkodtató, hogy egyre több közgazdászt és befektetési szakembert győznek meg a helikopterpénz fontosságáról.

Márciusban például már maga az EKB elnöke, Mario Draghi is arról beszélt, hogy ez „egy nagyon érdekes koncepció”, április végén pedig a „kötvény király”-ként is emlegetett Jeffrey Gundlach is az ötlet mellé állt. Arról nem is belünk, hogy Fed egy korábbi elnökének Helicopter Ben a beceneve.