28252156 - display of stock market quotes

Máshogy ideges most a piac?

Nem olyan régen még a piaci volatilitás történelmileg alacsony szintje miatt aggódtak a befektetők, ugyanakkor az elmúlt időszak feszültségei miatt ismét magasabb szintekre került a piacok ingadozása. Az ilyen mozgásoknál azonban még nem feltétlenül kell pánikba esnünk, legalábbis a historikus adatok azt sugallják, hogy nem feltétlenül a vihar előtti csend pillanatait éltük át eddig. Érdemes szem előtt tartani, hogy a volatilitás önmagában csalóka mutató lehet, és nem használható fel arra, hogy biztosan meg lehessen állapítani, hogy merre fog tartani a piac.

Augusztus közepétől az elromló piaci hangulat miatt több részvényindex is zuhanni kezdett, többek között az S&P 500 is két hétig 2-3%-os mínuszt mutatott a korábbi csúcsokhoz képest. Persze a visszaesésesek a részvénypiacok normális működéséhez tartoznak, mindazonáltal a növekvő feszültségek hatására bő egy év után a volatilitás is visszatért a piacra.

volatilitás_ábra

Nagyobb visszaesések az amerikai részvénypiacon jóformán nem is voltak a Brexit-et övező pánik óta, és a volatilitás is csaknem a hosszú távú átlagának nagyjából kétharmadán tartózkodott 2015 eleje óta. A hosszú nyugalmas időszak után sokan értékelhetik úgy, hogy a volatilitás hirtelen megugrása egy közelgő pénzügyi vihart is jelezhet, mindenesetre érdemes a historikus adatokra is egy pillantást vetni.

Ezek alapján azt lehet leszűrni, hogy a nyugodt időszakok sokkal tovább tartanak, mint amikor idegesen csapkod a piac, valamint hogy a volatilitás nem megbízható módja egy közelgő medvepiac előrejelzésének. Mondhatni egyszer derült égből a villámcsapásként jön a lejtmenet, máskor viszont már hónapokkal előtte is idegesnek mutatkozik a piac.

Az ábrán egészen 1929-től lehet végigkövetni az S&P 500 hozamának 30 napos gördülő szórását, emellett a szürke oszlopok egy-egy medvepiac időszakát jelölik (vagyis amikor az árfolyam 20%-kal visszaesett a korábbi csúcshoz képest). A 30 napos volatilitás átlagos szórása 15,5% körül alakult az egész időszakra nézve, de jól látszik, hogy a nagy kilengések felfelé húzzák az átlagot, ugyanakkor az esetek döntő részében a hosszú távú szint alatt tartózkodott a volatilitás. Gyakorlatilag a részvények az idő többségét az alacsony árfolyammozgással jellemezhető állapotukban töltik, amikor viszonylag nyugalmasan zajlik a kereskedés.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a részvénypiacok sokkal jobb teljesítményt nyújtanak az alacsony volatilitású időszakokban. Amikor a volatilitás a hosszú távú átlag alatt volt, a 12 hónappal későbbi átlagos egyéves hozam (osztalék nélkül) 8,3 százalékra rúgott. Ezzel ellentétben, amikor a volatilitás meghaladta a hosszú távú szintjét, az átlagos egyéves teljesítmény 5,8 százalék volt.

A bikapiacokat jellemzően lassú, kisebb döccenőkkel tarkított árfolyam-emelkedések jellemzik, amelyek lényeges ingadozás nélkül jelentkeznek. Ugyanakkor a medvepiacok viszont rendkívül ingatagok lehetnek, hiszen a nagyobb árfolyamzuhanások következtében a befektetők is nagy valószínűséggel pánikszerű eladásokkal válaszolnak. Azonban nem minden ingadozás rossz, hiszen ezekre is lehet befektetési stratégiákat alapozni, de természetesen a befektetők hajlamosak több hibát elkövetni, amikor felfordulás van a piacokon.

medvepiac_tábla

Az 1929-es Nagy Világválság óta 20 nagyobb medvepiacot tapasztalhattunk. Ezek közül 9 esetében volt a hosszú távú átlag alatt a volatilitás a visszaesést megelőző részvénypiaci csúcsig (az 1950-1970-es években minden medvepiac alacsonyabb volatilitásról indult). Viszont a fennmaradó esetekben bőven az átlag felett volt az ingadozás már a visszaesés előtti időszakban is, vagyis nem volt egy átmeneti, nyugalmas periódus a zuhanás előtt (különösen az 1929-es válság, és a második világháború környéki időszakban).

Egy biztos, hogy a volatilitás ellentmondásos következtetések levonására sarkallhatja a befektetőket, és megeshet, nem úgy alakul a piac, ahogy a mutató alapján várható lenne. Persze érdemes figyelni a jeleket, de abból a jövőre nem feltétlenül lehet következtetni, emellett inkább a fontos fundamentumokat tartsuk szemmel.