Meddig lehet alacsony a kamat?

A magyar monetáris politika jelenleg a mennyországban van: a folyó fizetési mérleg többlet és a globálisan alacsony kamatszint lehetővé tette a történelmi mélységbe hanyatló kamatokat ráadásul úgy, hogy az MNB masszív pénznyomtatása ellenére is stabil maradt a forint. Meddig tartható fenn ez a kényes egyensúly?

2013 május-júniusban a Fed első monetáris szűkítési jelére elkezdték megütni a feltörekvő devizákat, de tartós károk csak ott keletkeztek, ahol negatív a folyó fizetési mérleg. Ez logikus is, hiszen ezek az országok a globális likviditástengerben lubickolva éldegéltek, de ha elzárják a pénzcsapokat, ők lesznek az elsők, akiknek hiányozni fog az ingyenpénz, hiszen nekik folyamatos finanszírozást kell szerezniük külföldről. Emiatt omlott össze a török líra, az indiai rúpia, és gyengült számos más deviza is. A forint azonban ellenálló volt, hiszen nekünk többletes a kereskedelmi és folyó fizetési mérlegünk is. Lehet, hogy ránk nem is hat az esetleges további szűkítés? Kétlem. Két okból is.

A legnagyobb probléma az, hogy a hazai pénzpiac más feltörekvő országokkal versenyez, és ha ezekben a más országokban megugrik a kamatszint, akkor mi kevésbé vonzóvá válunk. Ha a negatív folyó fizetési mérlegű országok megemelik kamatszintjüket, hogy devizáikat erősítsék, akkor Magyarország sem nagyon tehet mást, mint hogy velük párhuzamosan kamatot emel. Illetve természetesen ez nem kötelező, de akkor meg a forint gyengülése lesz a kimenetel.

A másik kérdés a hazai folyó fizetési mérleget, illetve a külkereskedelmi mérleget érinti. Miért van ekkora többlete ezeknek a mérlegeknek? Nem azért, mert 2009 után hirtelen hiperkompetitívek lettünk, hanem azért, mert összeomlott a hazai fogyasztás és beruházás, magyarul kiesett egy csomó importkereslet. Csak egyetlen példa: Ha visszatérnénk a válság előtti autópiachoz, és nem 50000 hanem 200000 új autót adnának el, akkor, mondjuk 20 000 eurós átlagárral (ne feledjük hogy a magas árú kocsik nagyon felhúzzák az átlagot), és 90% importaránnyal számolva máris 2,7 milliárd euróval csökkenne a külkereskedelem többlete (ami most olyan 7 milliárd euró körül lehet). Ez csak egyetlen – bár komoly – tétel. De abból is kiindulhatnuk például, hogy ha sikerül kiosztani az MNB-féle 2000 milliárd forintot a KKV-knak, ami közel 7 milliárd euró, ez a nagy nyitottság miatt szintén azonnal rontja a mérleget 4-5 milliárd euróval (akár beruházási javakat akár fogyasztási javakat vesznek belőle végül, annak nagy része import!). És hopp, máris  volt-nincs külkereskedelmi mérlegtöbblet.

A hazai fizetési mérlegek jelentős többletét az összeomlott fogyasztás/beruházás okozza, amely egy fellendülés esetén azonnal el fog tűnni.

Amennyiben tehát igaz az, hogy 2014-ben komoly növekedés lesz a világban, s ezzel párhuzamosan az amerikai jegybank is tovább halad a monetáris szigorítás útján, akkor mi sem vonhatjuk ki ez alól magunkat. Vagy leállítjuk a kamatcsökkentéseket és később kamatot emelünk vagy hagyjuk, hogy a forint begyengüljön…

India már meg is kezdte a kamatemelést, nem volt sok választásuk:

www.tradingeconomics.com

A török és dél-afrikai hozamok is megugrottak rendesen:

www.tradingeconomics.com

www.tradingeconomics.com

www.zsiday.hu