Még mindig van fűtőanyag az ingatlanboomhoz

A válság utáni nadrágszíjszorítás, a gazdagoknak kedvező jövedelempolitika és az EU-s támogatások hatására Magyarországra áramló pénzek megtették hatásukat: a hazai lakossági vagyon 2007-8-hoz képest duplázódott!

Nézzük, mennyi volt a hazai lakossági pénzügyi vagyon az MNB statisztikái alapján az adott évek végén:


Év milliárd Ft
1995 3 600
1998 6 500
2003 11 500
2008 15 500
2012 22 500
2016 34 500

Ha a GDP-hez viszonyítjuk a számokat, akkor sokkal érthetőbb mi történik (lakossági nettó pénzügyi vagyon osztva a GDP-vel


Év
1995 62%
1998 62%
2003 61%
2008 57%
2012 78%
2016 97%

A magyar lakosság pénzügyi vagyona (szemben a korábbi stabilitással) a válság óta gyakorlatilag felrobbant, vélhetően a bevezetőben felsorolt három tényezőnek köszönhetően. Azonban azt is tudjuk, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek jelentősen nőttek a 2008 utáni időszakban, magyarul míg korábban viszonylag stabil vagyoni helyzet volt jellemző, 2008 óta azonban a gazdagok nagyon meggazdagodtak.

Ennek egyébként fontos kihatása van az ingatlanpiacra is, nem véletlen a Budapesten és néhány nagyobb városban bekövetkezett ingatlanárrobbanás. Ha azt feltételezzük, hogy a lakosságnak van egy megcélzott pénzügyi vagyon-ingatlanvagyon aránya, akkor ebből az is következik, hogy a pénzügyi vagyon növekedése szinte automatikusan magával hozza az ingatlanvagyon (ingatlanárak) növekedését. Leegyszerűsítve: a sok pénzt valamibe rakni kell, és ennek egyik csatornája az ingatlan, ha túl sok van már állampapírban, bankbetétben, miegymásban, akkor kell rakni ingatlanba is.

Jelenleg kb 50 ezer milliárd Ft a hazai lakásvagyon értéke, az FHB lakásárindexe alapján megbecsülhetjük, hogy ez a múltban hogy alakult, és hogyan aránylott a lakossági megtakarításokhoz

Lakásvagyon becsült értéke


Év milliárd Ft
1998 12 500
2003 37 000
2008 46 000
2012 37 000
2016 50 000

És az arányok (lakossági pénzügyi vagyon osztva lakásvagyon):


Év
1998 52%
2003 31%
2008 34%
2012 61%
2016 69%

Ez tehát azt mutatja, hogy a pénzügyi vagyon (bankbetét, befektetési alap, stb) hogyan aránylik a lakásokban megtestesülő vagyonhoz. Amikor ez az érték alacsony, akkor a lakosság teljes vagyonának nagy része van ingatlanban, kevés friss pénz van ami még ingatlant akarhat vásárolni, leegyszerűsítve: az ingatlan drága. Amikor az érték magas, akkor nagyon sok
pénzügyi vagyon van a lakásvagyonhoz képest, sok a még potenciálisan ingatlanba forgatható pénz, az ingatlanárak alacsonyak.

A fura helyzet tehát az, hogy – főleg az EU-s pénzeső és a gazdagoknak kedvező jövedelempolitika miatt – még mindig nagyon sok olyan pénz van Magyarországon, amely potenciálisan ingatlanba mehet, így hiába mentek már sokat az ingatlanárak, sok pénz hever még a partvonalon, jelentős a potenciális ingatlan iránti kereslet. A hazai ingatlanboom – hacsak nem jön valahonnan egy hirtelen világgazdasági válság – még távolról sem ért véget. További folyomány, hogy amíg dől be az EU-s pénz, addig várhatóan egyéb formákban (lakossági állampapír, befektetési alap) is rapid módon fog nőni az állomány.

www.zsiday.hu