juan_kep

Megérkezett az ¥ generáció

A világ ötödik legnagyobb globális fizetőeszközévé vált a jüan (¥). A renminbi néven is ismert deviza ennek köszönhetően októbertől az IMF Különleges Lehívási Jogok devizakosarának része is lehet, amivel az elterjedése újabb nagyságrendekkel emelkedhet. Az Economist globális óriáscégek felsővezetői közötti felméréséből pedig az is kiderült, hogy bár még jelentős akadályok is fennállnak, hosszabb távon nem lehet megállítani a kínai deviza előretörését, ami a vállalatok globális stratégiájának alapvető átalakítását is szükségessé teszi.

Hatalmas növekedés az utóbbi években

A kínai fizetőeszköz, a jüan (RMB) lélegzetelállító gyorsasággal terjedt el a globális piacon. 2015 januárjában a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT) bejelentette, hogy a jüan belépett az 5 legnagyobb globális fizetőeszköz közé, vagyis az amerikai dollár, az euró, az angol font és a japán jen illusztris sorába. A fejlődés tempóját jól szemlélteti, hogy 2011-ben a jüan még mindössze a 20., de még két évvel ezelőtt is csak a 13. helyen állt ezen a listán.
Ez a változás globális szinten is átalakította a vállalatok devizagazdálkodását. Jó példa erre, hogy a Volkswagen esetében az euró után a második tranzakciós deviza már nem az amerikai dollár, hanem a kínai fizetőeszköz. Hasonló a helyzet a Daimler, a Ford és a General Motors esetében is, de nem csak az autóiparra jellemző mindez, hiszen az RMB-kitettség minden szektorban folyamatosan nő, köszönhetően a kínai kereskedelem hosszan tartó és egyre gyorsuló növekedésének.

Újabb mérföldkő előtt

De a tempó nem lassul, hiszen az RMB (jüan) újabb mérföldkő előtt áll. Idén októberben ugyanis sor kerül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Különleges Lehívási Jogok (Special Drawing Rights, SDR) devizakosarának meghatározására. Az IMF ezt a kosarat 5 évente vizsgálja felül, és

ha októberben az RMB is bekerül ebbe, a világ jegybankjai automatikusan elfogadják azt tartalékvalutaként.

Ennek a kérdésnek a fontosságát emeli ki az is, hogy még Soros György is arról nyilatkozott a napokban, mennyire fontos, hogy a jüan bekerüljön az SDR kosarába. Véleménye szerint egyenesen a harmadik világháború elkerülése múlik azon, hogy az USA engedélyezi-e, hogy a kínai fizetőeszköz az IMF devizakosarának része lehessen.

De mit is jelent az RMB előretörése a jövőre nézve?

A The Economist Intelligence Unit egy széles körű felmérést végzett, amelyben összesen 150 olyan felső vezetőt kérdeztek meg, akik vállalatainak RMB kitettsége van. De nem akármilyen vállalatokról van szó, hiszen ezeknek közel harmada 10 milliárd dollárnál is nagyobb árbevétellel rendelkezik.

A felső vezetők válaszaiból kiderült, hogy kétharmaduk jelenleg is használ RMB-t a határokon átnyúló tranzakcióik során, de ezek volumenének megkétszereződését várják a következő 5 év során. Több mint felük pedig úgy véli, hogy ezen tranzakciók már a következő 12 hónapban is 10-20 százalékkal növekedhetnek.

Bőven vannak még akadályok

Az Economist felmérésében résztvevő vezetők szerint jelenleg az elsődleges hiányosságot a Kínai Nemzetközi Fizetési Rendszer (CIPS) elkészültének folyamatos csúszása jelenti, ami jelentős visszatartó erő a vállalatok számára. De a kínai deviza szélesebb körben való elterjedésének komoly akadályát jelenti az RMB alacsony likviditása is, ami a kínai kötvények másodlagos piacán is érezteti hatását.
Arra a kérdésre, hogy a külföldi vállalatok miért használják mégis a jüant, nincs egyértelmű válasz. A felmérésben résztvevő vezetők a tranzakciós költségek csökkentését említették a legtöbbször, de az új üzleti lehetőségekhez való hozzáférés, illetve a kínai vásárlók és beszállítók elérése is nagy súllyal esik a latba a válaszadók szerint.

Gyors reakció = versenyelőny

A jüan előretörése azonban nem csak kínai sikersztori lehet. Jelenleg ugyanis komoly csatározás folyik a világ globális pénzügyi központjai között arról, hogy ki váljon az RMB-tranzakciók pénzügyi központjává. Ha felmerül, hogy a következő 5 évben Hongkongon kívül hol alakulhat ki egy hasonló központ (bár a legtöbben a Sanghaji Szabadkereskedelmi Övezetre vagy Szingapúrra voksolnak), akkor meglepő módon ezek után Luxemburg következik, a törpeállamot pedig London követi.

Egyelőre azt láthatjuk, hogy a nem-kínai vállalatokat meglepte az RMB nemzetközi előretörése, de azok,

akik még idejében felismerik RMB-kitettségük kezelésének fontosságát, versenyelőnyre tehetnek majd szert.

Ez a fejlődés új szintre léphet azzal, hogy a vállalatok a kínai deviza kezelését globális stratégiájuk részévé teszik ugyanúgy, ahogy azt a dollárral vagy az euróval tették korábban. A fejlődő országokban pedig, amik a kínai beruházások elsődleges célpontjait jelentik, az RMB-hez kapcsolódó speciális szaktudás kiemelkedő szerepet kaphat a későbbiekben.