Meghalt Alan Abelson

Az 1990-es évek végén, mikor elkezdtem foglalkozni amerikai részvényekkel, óriási hatással volt rám a Barrons tőzsdei hetilap ikonja, az „Up and Down Wall Street” rovatának újságírója, Alan Abelson. Magyar tőkepiaci gyakorlattal a hátam mögött kissé félve, megszeppenve közelítettem meg a New York-i parkettet, nem adtam volna 50%-nál nagyobb esélyt annak, hogy sikereket lehet elérni a világ legkompetitívebb tőkepiacán, ahol olyanok fektetnek be, mint Soros, Druckenmiller, Faber és a többiek.

Abelson szarkasztikus írásai, amelyek komplex képet festettek az esendő szereplők alkotta, mégis csodálatos piacról, segítettek megérteni, hogy a tőzsdei játékosok nagyon hasonló logika alapján dolgoznak New Yorkban, mint Budapesten.  „Nem kell betojni”– olvastam ki az üzenetet soraiból, az amerikai befektetőket pontosan azok az érzelmek, ösztönök vezérlik, mint hazai sorstársaikat. Távolról úgy tűnik, Alan azokhoz a szerencsés emberekhez tartozott, akik imádták a munkájukat. Talán nem véletlen, hogy 87 évesen úgy érte a halál, hogy az utolsó két hónapot leszámítva folyamatosan publikálhatta 1966-ban (!) elkezdett rovatát. Vélhetően sokat kapott szerelmétől, a tőzsdétől, de 57 éves újságírói pályafutása alatt ennek sokszorosát fizette vissza hűséges olvasói millióinak, szerte a világon. Örülök, hogy én is köztük lehettem.