máj.
29
2018

Megmenekült a zeneipar az összeomlástól?

15 nehéz év után úgy tűnik, hogy a zeneipar megtalálta a megoldást a folyamatosan csökkenő bevételek ellen. Ugyan a digitális csatornák elterjedése először komoly fenyegetést jelentett a szektor számára és a hagyományos bevételi források visszaszorulását, azonban úgy tűnik, hogy pontosan ez húzza ki a csávából. Elsősorban a zenefogyasztási szokások átalakulása, nevesül a streamelés népszerűsége hozta meg a változást.

A zeneipar évtizedeken keresztül meghatározta az emberek életét, a szórakoztatóiparon belül is az egyik legsikeresebb, legnagyobb bevételt elérő szegmensnek számított. Komoly érvágást jelentett azonban, amikor beléptünk az internet korszakába, hiszen innentől kezdve a hagyományos és legfontosabb bevételi források, mint a CD eladások jelentősen visszaestek. Persze a hamisítás, illegális értékesítés már korábban is problémákat okozott, de a digitális csatornák elterjedése felgyorsította ezt a folyamatot (hiszen nagyon könnyűvé vált a zenékhez hozzájutni online ingyenesen).

Gyakorlatilag közel két évtizeden keresztül rendkívül nehéz időszakot élt át a zeneipar és sokáig úgy tűnt, hogy a kitörési pont hiányában fokozatos hanyatlás időszaka jött el. A fizikai eladások (CD-k, albumok) a 2000-es évek elejéhez képest közel harmadukra estek vissza, ugyanakkor meglepetésre éppen a digitális csatornák mentették meg a globális zeneipart: hamarosan a bevételek kétharmada már innen érkezett. Ennek köszönhetően a 2010-es mélyponthoz képest több mint 18%-kal nagyobb bevételt könyvelhetett el a zeneipar (a 17,1 milliárd dollárral még így is elmarad az 1999-es 25 milliárdhoz képest, nagyjából ekkor volt csúcson a piac).

Forrás: IFPI

Forrás: IFPI

2010-től gyökeresen formálta át a helyzetet, hogy a streamelés, vagyis a letöltés nélküli, de internetes elérhetőséggel, „valós időben” folytatott zenehallgatás felívelő pályára került. Itt lényegében arról van szó, hogy előfizetünk a szolgáltatásra, viszont cserébe a zenei stílusok széles palettájáról választhatunk az ízlésünknek megfelelően, különféle lejátszási listákról (gyakorlatilag a legtöbb előadó zenéje elérhető). Ráadásul általában rendkívül jó minőségben teszik elérhetővé a zenéket, hirdetések nélkül.

2017-ben az ilyen előfizetések hozták a bevételek közel 40%-át, ami az előző évekhez képest rendkívüli ütemű növekedést jelent. A stream szolgáltatók összességében 5,75 milliárd dollár bevételt hoztak, ami felhasználóként körülbelül 20 dollárt jelent. (Piacvezetőnek jelenleg a Spotify számít, ami nemrégiben tőzsdére is ment, világszerte 75 millió felhasználóval rendelkezik, ráadásul 2017-ben 5 milliárdos bevételt termelt.)

A piaci szereplők azt várják, hogy a stream előfizetők száma a 2017-ben jellemző 200 millió körüliről 2022-re 575 millióra nőhet globálisan. Magyarán egyre többen hajlandók fizetni a minőségi és változatos zenéért, ahelyett, hogy letöltenék vagy valamilyen ingyenes módon jutnának hozzá. Érdekességként a Youtube, aminek közel 1,3 milliárd felhasználója van, akik rendszeresen fogyasztanak valamilyen videós vagy zenei tartalmat, összesen 856 millió dollár jogdíjat hoztak. Ez felhasználónként nagyjából 67 centet jelent éves szinten.

Főként az okostelefonok és az egyéb okos eszközök elterjedése tett jót a zeneiparnak, gyakorlatilag ezek tették lehetővé, hogy bármikor interneteléréssel zenét tudjunk hallgatni. A streaming szolgáltatások megszüntették a fizikai zenei értékesítéssel kapcsolatos költségeket is (gyártás, forgalmazás), ami így hatékonyságot eredményezett az ellátási láncban. Tehát a zeneipar a korábbi nagy ellenségét, vagyis a technológiai fejlődést, a fogyasztói szokások változását sikeresen a saját oldalára állította.

Az iparág szereplői azt várják, hogy a jövőben is ez lesz az irány, ráadásul az olyan fejlődő piacokhoz is nagy reményeket fűznek, mint például India és Kína, a Közel-Kelet vagy éppen Afrika.