máj.
24
2013

Mégsem 70 lepedõ?

Egy olvasó hívta fel a figyelmemet arra, hogy a számításom pontatlan a letelepedési államkötvénnyel kapcsolatban, és kérte, hogy helyesbítsek. Ennek legfõbb oka, hogy másodkézbõl származó információból indultam ki. Ennek kiküszöbölésére a cikk végén mellékelem a 2012. évi CCXX. törvényt, ami azonban még több kérdést vet fel, mint eredetileg gondoltam volna. A korábbi pontatlanságért elnézést kérek, azt alább próbálom javítani.

Az alapvetõ kérdések továbbra is fennmaradnak:

– miért nem valamiféle munkahelyteremtéshez, mûködõtõke befektetéshez kötjük a kedvezményes letelepedést, mint sok más ország (hogy az növelje a gazdasági teljesítményt)?

– ha mégis inkább állampapírbefektetéshez kötjük, akkor ezt miért nem az állam árusítja (az Államadósság Kezelõ Központ kifejezetten jól mûködõ intézmény)?

– miért van szükség ehhez közvetítõszervekre?

– és végül: ha már mégis vannak közvetítõszervek, akkor miért nem Magyarországon bejegyzett, itt adót fizetõ cégek ezek, miért offshore entitások (ahol a nyereség adómentesen kerül majd valakikhez)?

Azaz továbbra is fennáll a kérdés, hogy miért kell komoly extraprofitot biztosítani a magyar letelepedés kapcsán offshore cégeknek? Ezek a kérdések változatlanok.

És most nézzük a törvényt. 

Kiderül belõle, hogy a letelepülni vágyó NEM állampapírt vesz, hanem az offshore cég által kibocsátott vállalati kötvényt/részvényt/befektetési jegyet/valamilyen értékpapírt, aminek a névértéke 250 000 euró. Az offshore közvetítõ vállalkozás pedig megveszi a magyar állam által kibocsátott 5-éves diszkont állampapírt, aminek a névértéke 250 000 euró, de diszkontpapírként ez alatt az ár alatt kerül kibocsátásra, 1,5%ponttal az éppen uralkodó hozamszint alatt.

Mi történik tehát? Ehhez segítségül hívtuk a már mûködõ "Hungarian State Special Debt Fund honlapját": http://immigration-hungary.com/

Habár nem teljesen világos még mindig számomra pontosan, de nagyjából így nézhet ki a leírások szerint: az érdeklõdõ besétál az offshore céghez, és megveszi az offshore cég részvényeit/befektetési jegyeit 250 000 euró értékben (The Fund has been structured as an open-ended investment fund to allow eligible investors to collectively invest in Residency Bonds as set out in its Memorandum and Articles of Association…Investors are required to subscribe to the Fund’s shares with a lock-up period of around 5 years. The minimum initial investment by each subscriber is Euro 250,000. Shares will be 100% redeemable i.e., the entire investment amount) when the lock-up period ends.) Plusz kifizet 40 000 eurót ügyintézésére. Ez 290 000 euró. Ebbõl a cég megveszi a jelenleg kb. 220 000 euróba kerülõ állampapírt, és5 év múlva visszaadja a delikvensnek a 250 000 euróját. Az, hogy eközben milyen költségeket számít még fel, számomra nem derült ki.

 Érdekesség, hogy a törvény abszolút nem szabja meg, hogy a közvetítõ vállalkozás milyen értékpapírt bocsáthat ki, milyen áron adhatja ezt el, csak a 250 000 eurós névérték a fix. A költségeket is úgy szabja meg, ahogyan akarja.. Azaz nagyjából a közvetítõ vállalkozásra van bízva, hogy mennyi pénzt szed be egy-egy jelentkezõtõl szolgáltatásaiért cserébe. Tehát továbbra is az látszik, hogy offshore cégekben fog jelentõs, többmilliárdos nyereség lecsapódni a magyar letelepedésért. Az, hogy pontosan mennyi, a cégtõl függ, lehet kevesebb és több is mint fejenként 70 000 euró.

A fõ kritika azonban azért ért, mert azt állítottam (már korábban is), hogy ez a magyar államnak nem túl jó biznisz. Továbbra is ezt állítom. A törvény alapján letelepülõnként öt éven át kb. éves bõ egymillió forint kamatelõnyt élvez a magyar állam a devizafinanszírozáson, és ez az amirõl pár napja tévesen írtam, tehát most javítom: a magyar állam a kötvények révén olcsóbban jut devizaforráshoz, mint egyébként tudna. Azonban a várhatóan nyújtott közszolgáltatásokat is figyelembe véve nettó módon az állam a letelepülõkön várhatóan semmit nem fog keresni, hiszen költségei is lesznek, szemben ezzel az éves bõ egymillió forint kamatelõnnyel.

A vége tehát ugyanaz továbbra is, mint eddig: Magyarország az egész hercehurcán nagyjából nettó módon semmit nem keres, a közvetítõcégek viszont elég sokat. Ezzel a témát nagyjából befejeztem, visszaevezek inkább a nemzetközi tõkepiacokra, az sokkal érdekesebb, és azon talán mi, befektetõk is tudunk pénzt keresni. Végülis, ahogyan X-Nyugdíjas kolléga szokta mondani: nem akadémikusok vagyunk, hanem konkrét, számszerûsíthetõ eredményeket kellene elérnünk, pénzt keresni a bennünk megbízóknak…

2012. évi CCXX. törvény

a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról1

1. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 28. §-a a következõ (3)-(11) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Egyéb célból kaphat tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár is, akinek beutazásához és tartózkodásához magyarországi befektetéseire tekintettel nemzetgazdasági érdek fûzõdik, és teljesíti a 13. § (1) bekezdés a), valamint c)-i) pontjában foglalt feltételeket.

(4) A (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni különösen, ha

a) a harmadik országbeli állampolgár kérelmezõ igazolja, hogy õ, vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság legalább 250 000 euro névértékben rendelkezik olyan vállalkozás által kibocsátott, legalább ötéves futamidejû értékpapírral, amely vállalkozás megfelel az alábbi feltételek mindegyikének:

aa) kizárólag az államháztartásért felelõs miniszter által rendeletben meghatározott feltételekkel 250 000 euro névértékû, erre a célra kibocsátott, legalább ötéves futamidejû, kamatszelvény nélküli olyan magyar államkötvénybe fektet be, amely államkötvény vonatkozásában a kibocsátó azt vállalja, hogy a futamidõ végén a névértéket fizeti vissza, és a kötvény kamattal csökkentett, diszkont árfolyamon kerül kibocsátásra, ahol a diszkont kamatláb a kötvény kibocsátásakor az öt évhez legközelebb álló hátralévõ futamidejû, euróban denominált, magyar állam által kibocsátott kötvény másodpiaci hozamánál 1,5 százalékponttal alacsonyabb, de legalább 2 százalék,

ab) szerzõdéses jogviszonyban áll az aa) alpontban meghatározott tevékenység vonatkozás&aacut

http://www.zsiday.hu/blog/m%C3%A9gsem-70-leped%C5%91