Forrás: www.lingholic.com
máj.
11
2015

Megtakarítás: ne kövessen el ilyen amatőr hibákat!

A magyarok fejletlen pénzügyi kultúrájáról mindenki hallhatott már, de abba talán kevesebben gondoltak bele, hogy milyen nagy árat fizetünk ezért. Hiszen hogyan is tudnánk kiválasztani a hozzánk legjobban passzoló befektetéseket/megtakarításokat, ha saját lehetőségeinkkel sem vagyunk tisztában? Ezzel vág egybe a magyarok borzalmasan magas készpénzállománya, de a helyzet nem ennyire egyértelmű, hiszen például befektetési alapokból a nyugat-európai átlagot is lekörözzük. Lássuk, mit tehetünk, hogy ezen javítsunk!

A magyarok alacsony pénzügyi kultúrájának egyik legszembetűnőbb tünete, hogy megtakarításaik 14 százalékát készpénzben tartják. Ezzel pedig a legnagyobb baj, hogy nemcsak minden hozamtól mentes, de az infláció visszatérése esetén napról napra veszíteni fog a vásárlóértékéből is. Az infláció pedig sajnos várhatóan hamarabb fog megjelenni Magyarországon, minthogy a pénzügyi kultúra komolyabb fejlődésen menjen keresztül.OECD_megtak_20150507

A helyzet viszont szerencsére azért közel sem ilyen gyászos. Van ugyanis olyan modern és kifinomult eszköz is, amely még népszerűbb is nálunk, mint a fejlett nyugati országokban. Ezek a befektetési alapok, amelyek megtakarításokban elért több mint 18%-os hányadukkal messze meghaladják a nyugat-európai átlagot is.

Az a paradox helyzet állt tehát elő, hogy míg egyik oldalról a magyarok károsan nagymértékben tarják pénzüket a legelmaradottabb eszközben, vagyis készpénzben, ezzel párhuzamosan a legfejlettebb országokra jellemző befektetési forma tovább tudja növelni népszerűségét hazánkban.

Ha jobban utánanézünk, akkor viszont rájöhetünk, hogy a magyar megtakarítók többsége mégsem tudja levetkőzni régi beidegződéseit. A befektetési alapok különböző típusainak megoszlása ugyanis sokat elárul a megtakarítók pénzügyi kultúrájáról, és sajnos ebből a szempontból már nem tartozunk az élbolyhoz.

Nem tudunk elszakadni a szokásostól
A magyar megtakarítók körében a pénzpiaci alapok a legnépszerűbbek, az OECD legfrissebb adatai szerint a magyar lakossági megtakarítások befektetési alapokban tartott részének 60%-át pénzpiaci alapok alkották. Ezek aránya pedig Nyugat-Európában a 4%-ot sem érte el, hiszen a pénzpiaci alapok – bár volatilitásuk kicsi – nem tudnak jelentősebb hozamokat elérni, tekintve, hogy a befektetők pénzét többségében bankbetétekben és rövid állampapírokban tartják.

OECD_pénzpiaci_20150507

Fontos azonban kiemelni, hogy a nemzetközi összehasonlítást lehetővé tévő OECD adatok közül a legfrissebbek is 2013-ra vonatkoznak. Akkor pedig még a magyarországi kamatok sokkal magasabb szinten álltak, az eurózónában viszont már nulla közeli kamatok voltak a jellemzőek.

A jelenlegi magyarországi viszonyokhoz a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) statisztikája adhat némi kapaszkodót, de ezekben a lakossági és intézményi befektetők már nincsenek szétválasztva. Ezek azt mutatják, hogy míg 2013 végén a befektetési alapokban tartott vagyon 35%-át tették ki a pénzpiaci alapok, addig 2015 márciusára ez a hányad 25%-ra esett vissza. De továbbra is ezek a legnagyobb hányaddal rendelkező alapok. Ha pedig feltételezzük, hogy a lakossági és intézményi befektetők aránya megegyezik a 2013 végén látottakkal, akkor ez azt jelenti, hogy a lakosság befektetési alapokban tartott vagyonának jelenleg 43%-át pénzpiaci alapok alkotják.

A magyar lakosság tehát a jelek szerint hajlandó a bankbetétek helyett potenciálisan nagyobb kockázatot magában hordozó eszközöket választani (befektetési alapok), azok közül viszont a többség a pénzpiaci alapokat választotta. Ennek a hátterében pedig az alábbiak állhatnak:

  • a megtakarítók hallani sem akarnak a tőkeveszteség lehetőségéről,
  • a pénzpiaci alapok akár bankbetéti hozamokra is képesek lehetnek, de azokkal szemben bármikor visszaválthatók, nem áll fenn tehát az időarányos kamat elvesztésének lehetősége,
  • egyes bankok profitszerzési/átcsoportosítási megfontolásból sokhelyütt a pénzpiaci alapjaikat akár betétjeiknél is magasabbra priorizálták a forrásszerzési tevékenységük során.

A befektetők tehát a legsúlyosabb hibát ott követik el, hogy bár preferenciáik tisztázottnak tűnnek, nem az ezekhez legjobban passzoló eszközök között keresnek.

A kockázatmentes megtakarítási formák között ugyanis számos olyan eszköz található, amelyek a pénzpiaci alapoknál sokkal nagyobb kamatokat kínálnak. Érthetetlen, hogy miért elégszenek meg sokan (a fenti 25%) a pénzpiaci befektetési alapok által elért hozamokkal, amelyek közül az elmúlt egy évben a legjobb sem ért el 1,8%-nál nagyobb hozamot. Ez főleg annak fényében totálisan értelmetlen, hogy volt olyan bankbetét, ami tavaly májusban 3% fölötti kamatot ajánlott. Nem is beszélve az állampapírokról, amelyek közül az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegy is fix 3,5%-os kamatot adott.

A háttérben nagy valószínűséggel az említett fejletlen pénzügyi kultúra áll. Hiszen ha valaki kockázatmentesen akar elérni relatíve magas hozamot, akkor a pénzpiaci alapok nem jelenthettek életképes alternatívát. Jó eséllyel a lehetőségek nem megfelelő ismerete vihetett ekkora tömegeket a pénzpiaci alapokhoz.

Mit csinálnak a nyugatiak?
Mit kellene tehát tennünk, hogy a nyugat-európai felfogás szerint fektessünk be? A választ többek között a részvények adják meg. Magyarországon a részvényalapok mindössze 1,5%-át teszik ki a lakosság befektetési alapokban tartott vagyonának úgy, hogy Nyugat-Európában ez közel 20%.

OECD_részvény_20150507

Az alapvető különbséget az okozhatja, hogy a nyugati megtakarítókra sokkal inkább jellemző az olyan hosszú távú gondolkodás, mint a minimum 5-7 éves időtávra ajánlott részvényalapok. Ehhez persze hozzátartozik az is, hogy könnyebben gondolkodik az hosszú távon, akinek több a megtakarítása. Az OECD adataiból pedig kiderült az is, hogy nem meglepő módon a nyugat-európai országok és Magyarország megtakarításaiban mind abszolút, mind relatív értelemben is óriási különbségek vannak.

A részvény- és a pénzpiaci alapok kockázata egészen más nagyságrend. Akarata ellenére pedig senkit nem lehet rávenni arra, hogy egy pénzpiaci alaphoz hasonló, biztonságos befektetés után egyből a legkockázatosabba fektessen. Az ésszerű lépés tehát inkább az, ha a magyar megtakarítók saját magukat és a befektetési lehetőségeiket megismerve olyan módon strukturálják át a megtakarításaikat, hogy valóban a hozzájuk legmegfelelőbb eszközökben tartsák a pénzüket, így a jövőben teret nyerhetnek a vegyes alapok a lakosság megtakarítási szerkezetében. A vegyes alapok jellemzője, hogy kötvényeket és részvényeket is tartanak, kisebb kockázatúak, mint a tisztán részvényalapok.