feb.
24
2013

Mekkora kamat kell?

A befektetõ praktikusan úgy áll neki a piacoknak, hogy van egy feltételezése arról, hogy az események hogyan fognak zajlani, de nem ragadhat bele prekoncepciójába, hanem azt folyamatosan felül kell vizsgálnia, vajon fennállnak-e még azok a feltételezések, amire véleményét alapozta?

Számomra most két olyan fontos piac/eszköz van, amelynél az eredeti koncepciómon valószínûleg módosítani kényszerülök, de legalábbis finomítani.

A magyar kamatszint esetén azt gondoltam már bõ fél éve is, hogy igen alacsony szintre tud lemenni (http://www.zsiday.hu/blog/az-unortodoxia-diadala "Jelen helyzetben valószínûleg le lehetne menni 5% környékére jegybanki alapkamatban, és a forint is valahol 300 körül tudna stabilizálódni…Amíg ez a status quo fennmarad, addig Magyarországnak valóban nem kell IMF-hitel és annak felvételére nem is fog törekedni a kormányzat."). A nagy kérdés végig az volt, hogy milyen alacsony kamatszintet fogadnak el a befektetõk? Az elmúlt hónapok kötvénypiaci fejleményei alapján a jelenleginél sokkal alacsonyabbat nem nagyon:

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/tenyleg_ugy_viszik_a_magyar_kotvenyeket_mint_a_cukrot.180196.html

Miközben 2012-ben végig vásárolták a külföldi befektetõk a magyar állampapírokat, tekintet nélkül a hazai és európai problémákra, ám 2012 õsze óta nem emelkedett az általuk birtokolt állomány, sõt az elmúlt hetekben folyamatosan esik. Az üzenet egyszerû: ezen a szinten már nem érdekli öket annyira a magyar állampapírpiac. Továbbá, a forint is folyamatosan inkább gyengülõ trendben van az elmúlt év õsze óta. A két folyamat együtt valószínûleg arra utal, hogy az 5% alatti hozamszint már kevés lesz a külföldi befektetõknek, ennyiért nem hajlandóak egyelõre bevállalni további magyar kockázatot. Ez azt jelezheti, hogy a további magyar kamatcsökkentési próbálkozások könnyen megfenekelhetnek. 

***

A másik "sztori", az OTP alulértékeltsége volt. Úgy gondoltam, hogy a rossz hitelek hamarosan "elfogynak", drasztikusan csökkenni fog a céltartalékképzés, és ennek révén brutálisan megugorhat a bank profitja (http://www.zsiday.hu/blog/otp). Habár továbbra is azt gondolom, hogy a következõ években jelentõsen csökkenõ céltartalékképzés lesz, ami önmagában erõsen profitnövelõ, ám az alacsony hozamokkal jellemezhetõ hazai hozamkörnyezet ezzel ellentétes hatást gyakorol. Ha tartósan alacsonyak (4-5%) lesznek a hazai kamatok, vagy unortodox lépésekkel a hazai bankrendszer kamatbevételét csökkentik (ennek több jelét is adták a gazdaságpolitikusok, pl. a kéthetes MNB kötvényhez való hozzáférés csökkentésérõl, illetve a kereskedelmi banki tartalékokra fizetett kamat felfüggesztésérõl szóltak a találgatások), akkor az OTP-nek jelentõs kamatbevételkiesése származik ebbõl, ami pedig nyereségcsökkentõ. A két hatás eredõjét nehéz lenne megbecsülni, és nagyon sok függ a konkrét intézkedésektõl, de egyre valószínûbbnek tartom, hogy a fentieknek negatív hatásuk lesz az OTP (és más hazai bankok) profitabilitására, így a jövõ években sem látok már esélyt olyan jelentõs profitbõvülésre, mint korábban gondoltam.

/Van azonban még két tényezõ, ami viszont ismét csak a profitnövekedés irányába hathat, de ezekrõl még kevesebbet tudni. Egyrészt állítólag már folynak a tárgyalások arról, hogy a hitelezés bõvítésével jelentõs bankadócsökkentést kaphat a bankrendszer, másrészt nagyon olcsón, akár 0% közeli szinteken kaphatnak MNB-finanszírozást a bankok hitelezésre az új jegybanki vezetéstõl. Egyelõre mindkettõ csak találgatás, de fontos hatásuk lehet, ha kiderül, hogy mi és hogyan lesz…/ 

http://www.zsiday.hu/blog/mekkora-kamat-kell