Mélyponton a betéti kamatok

Márciusra ismét öt százalék alá csökkent a lekötött lakossági betétek átlagkamata, amely csaknem hároméves mélypontot jelent. Ezen főleg a befektetési alapok nyernek, amelyekbe csak az első negyedévben többszáz milliárd forint áramlott. A kisbefektetők ugyanakkor igen óvatosak: elsősorban a mérsékelt kockázatú konstrukciókat keresik, a részvényalapokba például alig irányítanak pénzt. A szolgáltatók az átrendeződés folytatását várják.

Érezhető méretű pénzáramlást tapasztalnak a hazai pénzügyi szolgáltatók annak nyomán, hogy többéves mélypontra estek a lakossági betéteken elérhető éves kamatok. „A magyar kisbefektetők minden idők legalacsonyabb hazai kamatszintjével szembesülnek a jelenlegi öt százalék alatti bankbetéti kamatokkal, így hajlandók magasabb kockázatot vállalni a magasabb hozam reményében. Ennek jegyében indult meg egy jelentős pénzáramlás a bankbetétektől a befektetési alapok felé. Ez a folyamat alapvetően pozitív elmozdulásként értékelhető egy rendkívül konzervatív megtakarítási szerkezettől, ahol a vagyon döntő része bankbetétekben állt egy egészségesebb struktúra irányába, amelyben magasabb a kötvények, részvények és befektetési alapok aránya a megtakarításokon belül. Az alacsony kamatszintet Magyarország „importálta a világ többi részéről” – nyilatkozta lapunknak Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő befektetési vezetője. A fejlett piacokon már egy ideje inflációt el nem érő, 0-2 százalékos kamatok érhetők csak el bankbetétekkel és állampapírokkal. A befektetők első reakciója a kötvényvásárlás volt, amikor az ügyfelek a kötvény ígért hozamát hasonlították össze a betéti kamatok előretekintő hozamával. Az befektetési alapoknál a magyar kisbefektetők most az almát a körtével, azaz a bankbetétek előretekintő hozamát a befektetési alapok visszatekintő hozamával hasonlítják össze – figyelmeztetett Móricz. Miután az alapok többsége viszonylag magas múltbeli hozammal dicsekedhet, a betéti kamatok viszont most rendkívül alacsonyak, ezért nem meglepő, hogy erős a pénzáramlás az alapok felé.

A hazai megtakarítók jellemzően az alacsonyabb kockázatú alapokat kedvelik, illetve azokat, amelyeknek a visszatekintő hozama magas, így sok pénz áramlik az abszolút hozamú és a kötvényalapokba. A Concorde Alapkezelő is az abszolút hozamú alapjainál tapasztalja a legnagyobb tőkebeáramlást. Mivel egyre többen tartják Magyarországon megtakarításaikat euróban, ezért a Concorde Alapkezelő olyan alapokat is igyekszik létrehozni, amelyek ezen ügyfelek igényeit elégítik ki. A részvényalapok még mindig túl kockázatosak a hazai befektetőknek – jegyezte meg Móricz.

„Az elmúlt időszakban a teljes hazai befektetési alap vagyon növekedését tapasztaltuk” – tájékoztatta lapunkat az OTP Bank. Ezen belül a háztartások kezében lévő befektetésialap-állomány is nőtt az elmúlt hónapokban. A növekedésből az OTP alapok számottevő mértékben részesedtek – 2013 februárjában az OTP értékpapíralapok vagyona a piacot meghaladó mértékben, 4,4 százalékkal nőtt. A bank arra számít, hogy ez a tendencia az év hátralévő részében is folytatódik.

Komm Tibor, a CIB Alapkezelő vezérigazgatója is úgy látja, hogy a lakossági megtakarítások alapokba vándorlása az év hátralévő részében tovább folytatódhat a piaci események függvényében. Véleménye szerint további esély mutatkozik a kamatcsökkentésre a jegybank részéről. Az eddig kialakult, már most is rendkívül alacsony betéti kamatok sem annyira vonzóak már a befektetők és a megtakarítók részére, további csökkenésük újabb lökést adhat a befektetési alapokba történő pénzáramlásnak. A jelenlegi helyzetben szerinte a diverzifikált portfólióépítés a legcélszerűbb, mert így jelentősen csökkenthető az egyedi kockázat mértéke.

Komm szerint idén az egyik legnagyobb tőkevonzó képességgel a pénzpiaci alapok és a tőkevédett alapok rendelkeznek majd. Ezen túl a kötvényalapok is népszerűek lesznek ebben az évben jó teljesítményüknek köszönhetően, hiszen ezek profitálnak leginkább a csökkenő kamatkörnyezetből.

Hároméves mélyponton az átlagkamat

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint márciusban csaknem három év után ismét 5 százalék alá csökkentek a lekötött betéti kamatok. A háztartások számára ez a kamatszint már nem túlságosan vonzó, ezt jelezheti, hogy a betéteknél bekövetkezett forráskivonás is. A kisbefektetők egyre inkább a magasabb hozammal kecsegtető befektetéseket keresik, még akkor is, ha azoknak van némi kockázatuk.

Az alapokban az idén az első két hónapban az MNB adatai szerint a háztartások csaknem 160 milliárd forintnyi friss megtakarítást helyeztek el.

A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) adatai szerint pedig márciusban még nagyobb ütemben folytatódott a tőkebeáramlás, több mint 173 milliárd forintnyi friss pénz került az alapokba.

Lovas Gabriella

Forrás: Világgazdaság – 2013. május 7.