okt.
27
2013

Mennyei manna

Magyarország növekedési lehetõségeinek és növekedési kilátásainak egyik legfontosabb meghatározó tényezõje az EU-ból hazánkra szakadó irgalmatlan pénzmennyiség, ám mégis, ezt sokan nem nagyon veszik figyelembe, sõt a legtöbben nincsenek is tudatában annak, hogy mekkora összegekrõl van szó, s ezeknek milyen hatásai vannak.

2010-ben az MNB adatai szerint 3,3; 2011-ben 3,7; 2012-ben 3,8 MILLIÁRD EURÓ volt a NETTÓ módon ránk borított pénz. Mivel Magyarország GDP-je cca. 100 milliárd euró, ez azt jelenti, hogy évente betolnak hozzánk a GDP  3,5-4%-nak megfelelõ összeget.

http://www.mnb.hu/Root/Dokumentumtar/MNB/Statisztika/mnbhu_statkozlemeny/mnbhu_fizetesi_merleg/SK_FIZM_2013_Q2.pdf

Ennek egy része sima pénzosztás, például közel 400 milliárd forintot földalapú támogatásként szétosztanak, amelyet az ezt kapó földmûvelõk szimplán eltesznek (természetesen adó ez után sincs, az amúgy sem jellemzõ a mezõgazdaságban), majd beruházzák, megtakarítják, elköltik, azt csinálnak vele amit akarnak. Ennek hatására ma Magyarországon az egyik legkiszámíthatóbban nyereséges  ágazat a külterjes növénytermesztés. A hektáronként megkapott 70 000 forint szinte garantálja, hogy hacsak a teljes növénytermés el nem pusztul, akkor egy normális üzemmérettel rendelkezõ (és többféle növényt termesztõ) farmon szinte lehetetlen veszteséggel gazdálkodni (http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/utaljak-a-teruletalapu-tamogatas-eloleget-414016). Ha pedig olyan, viszonylag jó termésárak vannak mint az elmúlt pár évben, akkor ez valóságos aranybánya. 

Emellett számtalan infrastrukturális beruházás, vállalati gépbeszerzés, modernizálás, felújítás zajlik EU-s pénzekbõl. A végeredmény mindenképpen az, hogy Magyarországra bejön évente közel 4 milliárd euró, s ennek egy jelentõs része itthon válik megtakarítássá, hazai munkaerõt fizetnek belõle, hazai termékeket vesznek (habár természetesen van egy jelentõs importhányad is).

Enélkül a segély nélkül Magyarország valószínûleg évek óta, de legalább 2008-tól mélyrecesszióban fetrengene, és könnyen lehet, hogy ez akár szélsõséges politikai eseményekhez is vezetett volna – ilyen súlyos gazdasági depressziókban ez meglehetõsen rendszerûen bekövetkezik. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a ránkszakadó mennyei manna nélkül itt már polgárháborús állapotok lennének. Lehet nem szeretni az Európai Úniót, de aki ki akar lépni az sültbolond. Õszintén nem is értem, hogy a fejlett nyugati országok minek tolják rá a keleti régióra ezt az irgalmatlan pénzt – persze valószínûleg ennyit megér nekik, hogy itt a végeken is viszonylagos nyugalom legyen, és ne balkanizálódjunk el teljesen.

A fenti pénzesõ az oka, hogy véleményem szerint a számos tekintetben hátráltató struktúra (oktatás, igazságszolgáltatás, jogrend, kiszámíthatatlanság, stb) ellenére is tud Magyarország  nõni a következõ idõszakban évente 2-3%-ot (ha nem lenne az EU-s pénz, akkor a növekedési potenciálunk nagyjából NULLA lenne). A növekedés pedig valószínûleg szükségtelenné teszi a (gazdaság)politikai hebrencskedést, így valóban kiszámíthatóbb idõszak következhet, bárki is nyerje a 2014-es választásokat.

Még két fontos vetülete van az euróbeáramlásnak. Mivel a bejövõ pénzek közvetlenül az MNB-ben landolnak, aki ezt forintra váltja át (forintot nyomtat, az eurót pedig behelyezi a tartalékba, és gyakorlatilag ez az euró szolgál a kibocsátott forint fedezetéül), így az MNB devizatartaléka éves 4 milliárd euróval nõ. Mivel már amúgy is kicsit nagynak tûnik a tartalék, így lesz arra módja az MNB-nek, hogy akár az állami akár a magánadósságok forintosításában, s így a külföldtõl való függõség csökkentésében, segítsen. Nagyon egyszerûen: az MNB minden évben "elkölthet" 4 milliárd eurót anélkül hogy csökkenne a devizatartaléka, mert ennyi úgyis mindig bejön. 

Még egy fontos vetület: a hazai megtakarításokat jelentõsen megdobja a 4 milliárd euró átváltásából származó több, mint 1000 milliárd forint. Mivel a közvetlen támogatások egy jelentõs része valószínûleg megtakarítássá válik, így szinte az is kijelenthetõ, hogy az évente bejövõ pénzekbõl 200-300-400 milliárd bankbetétbe, állampapírba kerül, így a nagy állami sikertörténet, a lakossági állampapírállomány felfutása mögött is részben ez áll:

http://www.portfolio.hu/deviza_kotveny/akk/elkepeszto_csucson_a_lakossagi_allampapir_allomany.190346.html

Az EU beutalja az eurót, az MNB leváltja forintra, a forintot kiosztják a gazdáknak, akik (az elmúlt években nyereséggel gazdálkodván) azt megtakarítják, és vesznek belõle magyar állampapírt (meg persze traktort, újabb földet, stb. is). Az EU-segély nélkül itt igen gyorsan kitörne a forradalom, a kombájnok ellepnék a fõvárost, és recesszióba esne a gazdaság…

http://www.zsiday.hu/blog/mennyei-manna