download-free-beach-wallpapers-hd-p-full-size-960x540

Mennyit tegyek félre, hogy többé ne kelljen dolgoznom?

Egy ötvenes korú ismerősömnek a feleségével van közös cége. Évi bő egymilliárd forint a profitjuk. Élelmiszeripar. Nem kell aggódniuk a nyugdíjas évekért. A probléma inkább az, hogy a fiuk is tudja, neki sem kell aggódnia.

Az ifjú úr nem is hajlandó semmit dolgozni. Élvezi a Ferrarit, és a nagy házát, meg azt, hogy ki sem bírja találni, milyen hobbival üsse el az idejét. A helyzetet látva bizonytalanodtam el először azon, vajon mekkora vagyont érdemes a gyermekeimre hagynom. Már nem is lepődtem meg annyira, amikor egy szintén ötvenes hölgy ügyfelünk – 70 milliós megtakarítással – kijelentette, ő „semmit nem hagy a gyerekeire, mert nem szabad. Az csak árt nekik”. Persze aztán hozzátette, hogy lakást, kocsit és taníttatást azért biztosított nekik. Viszont esze ágában sincs úgy (spórolva) élnie az életét, hogy feltétlenül egy generációra elég pénzt is hátrahagyjon. Édes dilemma ez. A nagy jövedelműek dilemmája. Viszont az én munkám az, hogy az ő problémáikra adjak válaszokat, tehát alább is ezt teszem.

A legtöbb ember ugyanis szerintem hibásan gondolkozik, amikor számolgatja az öreg korára félreteendő milliókat. 8-10%-os kamatokkal kalkulálnak. Aztán ettől függetlenül próbálnak valamit az infláción okoskodni. És – tapasztalataim szerint – szinte kivétel nélkül úgy gondolkodnak, hogy csak a kamatokat kívánják felélni. Íme számukra a jobbító szándékú tanácsaim:

1. Tessék összeírni azt, hogy mit szeretnének az utódokra hagyni, és azt elfelejteni vagyonfelélési szempontból! Legfeljebb ha pénz is van a listán, akkor annak a reálkamatait szabad nézni, mint a saját „költőpénzünket”. Azonban, ha nagy biztonsággal fektetjük be a gyerekek pénzbeli örökségét, akkor – megsúgom – nem is lesz nagyon reálkamata.

2. A maradékkal tervezzenek úgy, hogy fel is élik 20-30-40 nyugdíjas év alatt! (De komolyan akarnának 3-4 évtizedet úgy élni, hogy semmit nem dolgoznak? Remélem nem. ) Ha sajnos hamarabb elhagyjuk az élők sorát, akkor többet örökölnek mégiscsak a gyerekek. Ha hosszabb ideig tart, akkor viszont olyan idősek leszünk, hogy inkább a biztosító fog már költeni ránk, meg kicsit talán mégiscsak az akkorra már javában felnőtt unokáink és szüleik.

3. Számoljanak egyszerűen reálkamattal! Felesleges külön okoskodni a kamatokról, a költőpénz növekedéséről és külön az infláció alakulásáról. Ugyanakkor reménykedjenek benne, hogy kamatadómentes hozam elérésére lesz lehetősége a jövőben is az időseknek! (Ma erre ott a NYESZ, az önkéntes nyugdíjpénztár és a TBSZ is.)

Az eredmény: Tegyük fel, hogy mai értéken havi félmillió forintot kívánnak költeni 20 évig, friss jövedelem nélkül, és a félretett pénz 3%-os reálkamattal gyarapodik! Ha nem szeretnének felélni a félretett pénzből, akkor ehhez 200 millió Ft kell. (Ennek lesz ugyanis évi 6 millió, tehát havi félmillió reálkamata.) Ha azonban megfogadják a tanácsomat és a félretett pénzt fel is élik, akkor „csupán” 89 millió forintra van szükség.

Nyilván a számokat lehet még osztani-szorozni. Havi 200.000-es költéshez 20 évre már 35 millió is elég. Ez pedig akár egy örökölt ingatlan eladásából biztosítható. De én nem ragozom tovább. Az üzenetemet már bizonyára értik.

Fotó: bolt.vasutmodellcentrum.hu