Merre is megy a piac?

A részvényindexek teljesítményét már csak számítási okokból is a legtöbbször néhány nagy piaci kapitalizációjú vállalat árfolyamának alakulása határozza meg. Felmerül a gyanú, hogy a piac egészségét a részvényindexek nem tökéletesen mutatják, mert ha a nagyobb részvényeket kivesszük a képből, az index hozamának nagy része is eltűnik. Éppen ezért érdemes lehet az emelkedő/csökkenő árfolyamú részvények arányát is megnézni, mert ezáltal teljesebb képet alkothatunk a piaci helyzet alakulásáról.

Az összetétel csapdájában

A befektetők néha hajlamosak túlságosan pánikba esni, ha azt látják, hogy egy tőzsdeindex teljesítményét néhány nagy részvény mozgása vezérli. Vegyük példának az S&P 500 esetét. Itt azt látjuk, hogy 2017 eddigi részében az Apple 33%-kal, míg a Facebook és Amazon részvényei körülbelül 28%-kal kerültek feljebb. Ráadásul ez a három vállalat adta az S&P 500 index 7% körüli idei teljesítményének harmadát.

Ilyenkor nő meg az aggodalom a befektetők között, hogy a látszólagos emelkedés sokáig mehet tovább úgy, hogy az csak néhány vállalatra koncentrálódik, viszont a piac többi része csak szenved. Ez természetesen a piaci érték alapján súlyozott részvényindexek számítási metodikájából adódik, és a nagyobb piaci kapitalizáció miatt lehetséges, hogy néhány vállalat ilyen mértékben elvigye az indexet. Csak a fentebb említett 3 vállalat súlya közel 7,5%-os aránnyal képviselteti magát az indexben (ha a 10 legnagyobb vállalatot nézzük ezek aránya már 20%).

Éppen ezért érdekes lehet megnézni, hogy mi lesz a teljes piaci teljesítménnyel, ha mondjuk a legjobban teljesítő részvényeket kivesszük a hozamszámításból.

Az eredmény meglepő lehet, hiszen a kivett részvények jelentősen csökkentik az index teljesítményét, ha 20 cégig elmegyünk, azzal szembesülünk, hogy a hozam mintegy háromnegyede is eltűnik. 1994-2014-ig éves szinten 9,3%-os teljesítményt hozott az S&P 500. Vagyis, ha a 10 legnagyobb céget vesszük ki a számításból, ezek kapásból hozam 4,1%-át is elviszik, ami majdnem 50%-a a teljes hozamnak. Ez alapján tényleg sokat tévedhetünk, ha a legnagyobb vállalatok alapján akarunk valamit mondani arról, hogy merre is megy az egész piac.

Lássuk „teljes szélességében” a piacot

Ha képet szeretnénk kapni a piac egészségéről, logikusabb lehet egyéb módszerek alapján meghatározni azt. Ennek egyszerű módja, hogy megnézzük egy adott időszakban az árfolyam-emelkedést és -csökkenést mutató cégek arányát.

Tételezzük fel, hogy az emelkedők és a csökkenők egyforma arányban vannak jelen, ekkor a piaci szélességet jelző mutató 1-es értéket venne fel. Ugyanakkor az S&P 500 példájánál maradva, ha a következő napon 350 részvény árfolyama növekszik tovább és 200 lesz ahol alacsonyabb, akkor a mutató értéke már 1,2 lenne. 1 alá akkor megy, ha kevesebb az árfolyam-emelkedést mutató cégek száma, mint azoké, amelyeknél csökken az árfolyam.

Márpedig a növekedést–zuhanás mutató részvények aránya jobban jelzi nekünk, hogy ténylegesen merre tart az egész piac. Tehát amikor még a teljes részvénypiac emelkedik, de az egyedi részvényeket vizsgálva már azt látjuk, hogy a többségük zuhan, akkor jó okunk van feltételezni, hogy a piaci trend fordulóban van.

Azt ne feledjük, hogy amikor általános piaci emelkedés van, akkor is lesznek részvények, amelyeknek árfolyama csökken, viszont ez fordítva is igaz, vagyis amikor a piac egésze nincs jó formában, akkor is lesznek éppen emelkedő részvények.

Érdekes történelmi példákon szemügyre venni, hogy mit mutat az emelkedők/csökkenők aránya. Például az 1990-es években a technológiai buborék idején az S&P 500 esetében az arány fokozatosan 1, majd 2 fölé emelkedett, viszont eljött egy pont, mikor már csak néhány részvény „tartotta a hátán a piacot”, a többiek pedig erőteljes zuhanásba kezdtek (az index még tovább emelkedett).

Ha a mostani bikapiacot vesszük szemügyre, kevés olyan időszakot találni, amikor a mutató és a részvénypiac teljesítménye élesen elválna egymástól. Természetesen nehéz megítélni a dolgot akkor, mikor a részvények többsége mindenkori csúcsokat dönt meg.

Ráadásul az emelkedés/csökkenés arány – mint technikai jellegű mutató – inkább a múltra alkalmazva lehet érdekes számunkra. Nincs egy olyan indikátor sem, ami mindig teljes biztonsággal működne, de azért kiindulási pontként érdemes alkalmazni őket.