Mészáros & Keynes

A cím sajnos nem egy nagysikerű magyar cégre utal… illetve attól függ, kinek mit jelent a siker szó, úgyhogy mondjuk így: nem egy ortodox, nemzetközi piaci versenyben kiváló teljesítményt nyújtó cégre utal. Hanem arra a jelenségre, amire csak keynes-i szépségversenyként szokás utalni és aminek a jelei mostanában különösen jól láthatóan itt vannak körülöttünk, többek közt a BÉT kispapírjai vagy a kriptodevizák piacán.

Keynes hasonlata arról szólt, hogy a tőzsde egy rendhagyó szépségverseny, ahol a nyertest (a legjobban teljesítő részvényt) tömeges szavazatok alapján választják. Ha pedig el szeretném találni, akkor ahhoz nem az a megfelelő módszer, ha megnézem, hogy ki tűnik nekem a legszebbnek és rá szavazok/fogadok. Hanem az, ha megpróbálom eltalálni, hogy mi a közvélekedés a „szépségről”, kire szavaznak majd a legtöbben (ennek egy eszköze a tőzsdén a technikai elemzés). Aki még egy csavart szeretne: azt kell eltalálni, hogy a többiek, akik a saját sikerük érdekében szintén kutatják ezt a közvéleményt, milyen eredményre jutnak. Persze ez nem egy csavar, hanem rögtön sok.

Az, hogy egy pénzügyi eszköz esetén mennyire dominál a szépségverseny-effektus és mennyire az objektívebbnek mondható fundamentális értékek, jól követhető a Bitcoin esetén. A Bitcoin alapvetően egy alternatív devizának jött létre, ami rengeteg szempontból jobban működik (vagy fog működni néhány technológiai gyerekbetegség leküzdése után), mint a hagyományos, állami intézmények által manipulálható devizák. Ez a létező fundamentális értéke, sokan emiatt veszik. Vagy inkább vették, mert jelenleg fizetésre, értékmegőrzésre és -mérésre (tehát a pénz alapfunkcióinak ellátására) teljesen alkalmatlan. Azért alkalmatlan, mert egyre nagyobb arányban jelentek meg azok, akik „spekulatív céllal”, csak azért vették, hogy később drágábban eladják – ezáltal volatilissé téve az árfolyamát, valamint drágává és lassúvá a tranzakciókat. A Bitcoin fundamentális sztoriból egyre nagyobb mértékben ment át keynes-i szépségversenybe.

Kindleberger mondta a buborékokról, hogy a megfelelő táptalaj az, hogy valami nagy potenciállal kecsegtető (technológiai) újítás legyen, amit hagyományos eszközökkel nem nagyon lehet beértékelni (ilyen lehet az Amazon üzleti modellje is), legyen hozzá likviditásbőség és a részvételnövekedésnek nagy bázisa legyen, amihez a laikus lakosság ideális. Ekkor tud létrejönni egy buborék, azaz egy erős áremelkedés, ami további emelkedés-várakozást generálva vonzza be az újabb és újabb olyan résztvevőket, akiket nem az eszköz használatából vagy profittermelő képességéből származó értéke érdekel, hanem a kereskedésével elérhető profit. Én még kiegészíteném ezt két ponttal. Az egyik árulkodó jele a buboréknak jelen esetben az a jelenség, ahogy azon vállalatok árfolyama felrobban, amelyek kimondják azt a szót, hogy blokklánc. A másik, amikor rossz hírek esetén nyilvánvalóvá válik, hogy milyen szűk a kijárat a bent lévő emberek számához képest.

Kodak részvény árfolyama, a KodakCoin bejelentése után (Forrás: Reuters)

Kodak részvény árfolyama, a KodakCoin bejelentése után (Forrás: Reuters)

A fenti buborék-definíciónak gyakorlatilag minden pontja ráhúzható a kriptodeviza piacokon utóbbi hónapokban látott őrjöngésre. Sőt, még a magyar tőzsde egy részére is, hogy – a címet magyarázva –Keynes-ről áttérjek Mészárosra. Ugyanis a fentiek alapján a BÉT-nek is van egy kicsit savanyú, kicsit sárga kriptodeviza-buborék szekciója. Nem csak a szárnyalás és zuhanás amplitúdója és dinamikája hasonlít nagyon, mozgatja ugyanaz a tőzsdei likviditásbőség és végtelenül optimista (de egyben nagyon gyorsan riadttá váló) hangulat, hanem az is, amikor a Nordtelekom szépségverseny szavazói találgatják, hogy hányan fogják még azt hinni, hogy a Nordtelekomból is lehet Mészáros-részvény. (Mondhatnánk, Kodak is van már a BÉT-en.)

Bitcoin (piros) és Opus árfolyam-változás (Forrás: Reuters)

Bitcoin (piros) és Opus árfolyam-változás (Forrás: Reuters)

Félreértés ne essék, az, hogy a Bitcoin jelenlegi árfolyama buborék, nem jelenti azt, hogy a kipukkanása után ne maradna velünk a Bitcoin és főleg a blokklánc-technológia. Pont ahogy a 2000-es internetlufi kipukkanása után velünk maradt az internet és rengeteg akkor lufinak minősült cég. Az Amazon árfolyama a lufi időszaki 110 dolláros csúcsáról 2002-re 5 dollárra esett – ma 1300 dollár körül jár. És pont, ahogy az Opus buborék kipukkanása után a Mészáros-jelenség is velünk fog maradni.

A szépségverseny típusú befektetés egyik eszköze a technikai elemzés, míg az érték alapú befektetés az, ami az eszközök „valós” értékét figyeli. Egy jó illusztrációja a kettő különbségének, hogy hogyan gondolkozik a kétféle befektető e cikk láttán. Az érték alapú befektető nem foglalkozik vele, hiszen nincs benne információ a vállalat értékéről. A szépségverseny szavazó viszont erősen elgondolkozik, hogy vajon attól, ahogyan e cikkben szerepel a Nordtelekom, több vagy kevesebb vevő lesz benne? A tavalyi év szokatlanul nagy mértékben szólt szépségversenyről a világ tőkepiacain.