Mezőgazdaságunk 55 éve

Korábban foglalkoztam a földár-változásokkal Magyarországon. Most kiemelek néhány gondolatot, milyen tényezők befolyásolhatják a földár-változást.

Néhány földárat befolyásoló tényező

  • Térbeli kötöttség:
    • Elsősorban a helyi kínálati és keresleti feltételekhez igazodhat. A földtörvény miatt kevés a potenciális vevő, ide tartozik a potenciális vevők tőkeereje;
    • Egy ipari üzem létesítése, közlekedési út építése lényegesen megváltoztatja a földek fekvési pozícióját, ezen keresztül azok értékét is;
  • A termőföld nem amortizálódik, értékét megtartja, tartós megélhetési garanciát ad;
  • Bizonyos értelemben egzisztenciát jelent tulajdonosának;
  • A termőföld összkínálata viszonylag fix (1. ábra);
  • Lakott területhez való közelség felértékeli, kiemelt településközponttól (turisztikai központ, vásárhelyek stb.) való távolság befolyásolja;
  • Élelmiszer-feldolgozó helytől, repülőtértől, vasútállomástól, hajókikötőtől távolodva nő a szállítási költség, csökken a földár;
  • Helyi potenciális lehetőségek, például szakértelem, erős mezőgazdasági közösség, nagy élőmunka lehetőség emeli az árakat;
  • Öntözési lehetőség bizonyos kultúráknál elengedhetetlen;
  • Mezőgazdasági termelésnövelésre vonatkozó fejlesztések, a művelésből való kivonást prognosztizáló fejlesztések;
  • Ipari jellegű vagy infrastruktúra fejlesztéséhez kötődő változások;
  • Belterületté vagy üdülőövezetté történő kívánatos átminősítések, például nagyvárosok szomszédságában;
  • Föld minősége, talaj szerkezete.

Földművesként a célom minél kevesebb ráfordítással, a lehető legtöbb végtermék előállítása. Nincs ez másképp, mint bármely más üzletágban. A területi kötöttségen nem tudunk változtatni, kivéve, ha feldolgozó üzemeket is építünk a földjeink közelébe. A talaj szerkezetén, a művelési módokon, hatékonyságon tudok változtatni. Egyre nagyobb gépek, egyre jobb műtrágyák jelennek meg a piacon, amivel a termelés mennyiségét elvileg növelni kellene.

A KSH elkészített egy mezőgazdasági vonatkozású táblázatot 1960-2015-ig, melyből készítettem néhány grafikont annak érdekében, hogy látható legyen a technológia fejlődésével miképpen változott a termelés hazánkban.

Az első grafikon azt mutatja meg 55 év távlatában, hogy miként változott a mezőgazdasági termelés alá bevont területek mérete. 7012 ezerről, 5346 ezer hektárra csökkent, ami 76%-ot jelent (1992-től belterületi kertek nélkül, kb. 300 ezer hektár). 2010-től stagnálás látható. Ami annak függvényében érdekes, hogy a földárak drasztikus emelkedésen vannak túl és talán még nincs is vége. A fogyás okai közt többek közt szerepel autópályák építése, belterületté nyilvánítása is. A változás mégis megdöbbentő.

Gabona termelésben vagyunk a legerősebbek, leszámítva a környezeti hatásokat, folyamatosan 14 millió tonna környékén a termelésünk. 1960-1980 között látható nagy növekedés. 1990-ig stabil eredményt, míg 1990-től hektikus termelést láthatunk. Cukorrépa termelésünk az egekbe szökött, 1990-re megduplázódott, míg 2015-ben az 1965-ös érték felét termeltük. A változás nagyban köthető a cukorgyárak bezárásához, korábbi áfacsalásokhoz… Az utóbbi 10 év nagy kedvence az olajos magvak lettek, míg burgonya termelésünk 55 év alatt ötödére csökkent. Gyümölcs és szőlő termelésünk pedig nagyon közelít az 1960-as értékhez úgy, hogy 1990-hez képest szinte feleződött a termelés. Elmondható, hogy a nagy vesztese az elmúlt 20 évnek a cukorrépa, burgonya, szőlő. A változásnak rengeteg oka van, de egyik legnagyobb talán pont a belföldi migráció. Az élő munkaigényes kultúrák termelése csökkent a leginkább. Ma már szinte minden jól gépesített és jól gépesíthető. A talajszerkezet, öntözés lehetősége, élőmunka bevonás lehetősége azonban nagyban meghatározza, mit termelhetünk.

A harmadik ábra az állatállomány változását hivatott mutatni a vizsgált időszakban. Elképesztő mértékű az állatállományunk csökkenése. 1960-1983 közt a szarvasmarhaállományunk teljesen stabil volt, azóta folyamatosan csökken. Leszámítva az utóbbi néhány évet, elmondható, hogy feleannyi szarvasmarha van ma, mint 1960-ban, amikor még óriási csordákat lehetett látni minden faluban. A baromfiállományunk is hatalmasat csökkent (annak érdekében, hogy az ábra ne torzuljon, itt tízezer darabbal számoltam). 1970-ben 72,4 millió baromfi volt hazánkban, ami egy kiugró érték volt akkor is. Az utóbbi időben ez a szám 40 millió darab környékén mozog. Juhállományunk 1990-ben nagy csapást kapott, azóta sem tud felállni. Születésemkor 1982-ben 3,18 milliót számoltak, míg 2015-ben körülbelül az egyharmadát, 1.19 millió darabot számoltak. 1984-hez képest a sertések száma is harmadára csökkent.

A negyedik grafikonon a termelés változása látható. A juhállomány drasztikus csökkentésével érthető módon a nyers gyapjú is jelentőset esett. 1984-ben volt a csúcson szinte mind a négy termelési adat. Mi történt, kevesebben vagyunk és kevesebbet fogyasztunk? Az étkezési szokásaink láthatóan változnak, nagyobb fókuszt kapott a zöldség-, gyümölcsfogyasztás. Az egyik legnagyobb változás az exportpiacok megszűnése. Nem csak megszűnt, de a gazdasági fejlettségben előttünk álló nyugati országok exportpiacává váltunk. Hatékonyabban tudtak/tudnak termelni, ezért még a szállítási költségeket figyelembe véve is hatékonyabban tudnak termékeket előállítani, a minőség nem mindig volt fontos, a tudatosság változásával egyre inkább azzá válik.

Összességében elmondható, hogy csökkent a termőterület, az 1970-es évek szintjén van termelésünk.

Források: www.ksh.huwww.tankonyvtar.hu