Mi a garancia a garanciára?

Az utóbbi évek tőkepiaci és reálgazdasági válsága, a részvényárfolyamok ingadozásának növekedése következtében sok kis- és nagybefektető a 1995-ös tequila, az 1997-es távol-keleti, 1998-as orosz és ecuadori válságok és a 2001-es dotcom lufi kipukkanása után újra rá kellett jöjjön arra, hogy a tőzsdéken és a tőzsdén kívüli állampapírpiacokon egyaránt nagy pénzeket lehet veszíteni. Ennek következtében a tőkegarantált alapokba rengeteg pénz áramlott be. A termék slágerkonstrukcióvá nőtte ki magát. De érdemes az apróbetűs részt is elolvasni.

Ezek az alapok meghatározó részben fix hozamú állampapírba, bankbetétbe fektetnek. Így jön létre a tőkegarancia. Ha egy 3 éves fix futamidejű garantált alapba 80%-ban 3 éves futamidejű (kockázatmentesnek gondolt) állampapírt vesz a vagyonkezelő 7,5%-os éves hozamon, akkor az utolsó év végére ez a 80%-os rész felértékelődik, „felkamatozik” 100%-ra. (80*1,0753=100, amennyiben egy 1 millió Ft-os megtakarításból 800 ezer Ft-ot állampapírba fektetünk, akkor a fenti számok alapján a kamatokkal együtt a futamidő végén 1 millió Ft-unk lesz.)

A maradék 20%-ból, 1 millió Ft esetében 200 ezer Ft-ból kockázatos eszközöket (jellemzően opciókat, határidős instrumentumokat stb.) vesznek a garantált alapok kezelői. Ezeket a treasury részlegek állítják elő és a termékfejlesztők az alapján kapják az év végi jutalmukat, hogy mekkora díjterhelést tudnak ezekbe (bújtatottan) beépíteni. Mi történik, ha elbukják ezt a kockáztatott 200 ezer Ft-ot, a teljes tőke 20%-át? A tőkegarancia akkor is él, hiszen a 80%-os rész felkamatozott a fix futamidő alatt 100%-ra.

Mi történik, ha a kockázatos eszközök értéke 25%-ot emelkedik? Az eredeti 20%-os részből 25% lesz, 200 ezer Ft-ból, 250 ezer Ft. Az állampapírok kamatait figyelembe véve 1,25 millió Ft, 3 év leforgása alatt. Kamatos kamatszámítással kiderül, hogy ez összességében 7,7%-os éves átlagos hozamot jelent, ami majdnem megegyezik a 7,5%-os állampapír-hozammal az alap indulásakor. Az extra hozam tehát ebben az esetben elenyésző.

Ez egyáltalán nem meglepő. Egy olyan konstrukció teljesítménye, ahol a vagyonkezelő a teljes tőke kis részét, 1 millió Ft-ból, 200 ezer Ft-ot kockáztat, vélhetően nem lesz kiemelkedő. Egy ilyen alap esetében akkor lenne az összteljesítmény kiugró, ha a 200 ezer Ft-os rész 500 ezer Ft-ra emelkedne, ami 150%-os hozamnak felelne meg. Ekkor a hozam éves átlagos 14,47%-ot tenne ki.

Nem is beszélve arról, hogy a tőkevédelem a futamidő végén érvényesül. Az állampapírok értéke, annak ellenére, hogy a tőkét és a kamatokat lejáratkor kifizetik, nap mind nap változik. Könnyen előfordulhat egy 3 éves garantált alap esetében, hogy az első év végén az állampapírrész piaci értéke leesik és csak a lejáratkor kúszik vissza.

Ez a termék esetleg azoknak nyújt(hat) megoldást, akik rövid távon (3 éven belül) szeretnének befektetni, de könnyen elképzelhető, hogy ők is jobban járnak egy ennél hatékonyabb befektetési struktúrával vagy pusztán egy egyszerű állampapír befektetéssel. Lehetetlen olyan érvet felhozni, amely mindenképpen arra mutatna rá, hogy a garantált alapnál az említett időtávra nincs jobb befektetési lehetőség. Hosszabb, 5-10 éves megtakarítási periódus esetében pedig a termék kifejezetten kedvezőtlen és indokolatlanul drága megoldásnak tekinthető.

Így ha Önt garantált befektetési lehetőséggel kecsegtetik, bármilyen jól hangozzék is a garancia szó, érdemes elgondolkodni a fent leírtakon, hiszen könnyen lehet, hogy a garancia ez esetben az alacsony hozam és a kockázatkerülés szinonimája. S kis odafigyeléssel, Ön is ki tud alakítani hasonló befektetési célokat kiszolgáló, alacsonyabb díjterhelésű termékstruktúrát.