Mi lesz április hatodika után?

Nagy valószínűséggel hetedike. Habár a választási rendszerünk rendkívül torz, és egy-két százaléknyi elmozdulás szavazói preferenciákban akár 10-15%-ot is jelenthet parlamenti helyekben, szinte bizonyos, hogy a jelenlegi kormányzó párt nyeri meg a választásokat, azon lehet vitatkozni, hogy lesz-e parlamenti helyekben 2/3-uk. Szerintem nem, egyszerű modellem alapján 110-125 képviselői helyet szereznek a 199-ből, de pont a rendszer aránytalansága miatt lehetetlen bármiféle értelmes előrejelzést elvárni. Valójában azonban mindegy is, hiszen számunkra, befektetők számára az a fontos, hogy ki, és milyen gazdaságpolitikát fog folytatni.

Ebben a tekintetben irányadó Orbán Viktor “programja”: folytatjuk. Mit jelent ez? Valószínűleg stabil költségvetési hiányt, a szektoradók fennmaradását, államosításokat, centralizálást. Valószínűleg lesz devizahiteles csomag, és “örökre” 180 forintra rögzítik a CHF-hitelek törlesztését egyfajta végtelenített árfolyamgátban, a kérdés csak az hogy a bukó mekkora részét állják a bankok és az állam. Szintén valószínű az MNB hitelprogramjának kiterjesztése, az alacsony, negatív reálkamatszint fenntartása, a gyenge forint politikája (termeljünk és exportáljunk). A kereskedelemben és pénzügyekben működő cégek profitabilitása ilyenformán nyomott marad, és mivel érdemi javulást a hazai versenyképességben nem sikerült elérni, más szektorok sem tudnak nagyon húzni. Ahogy egyik barátom fogalmazott: a szerződések betarthatóságát, bírósági, végrehajtási gyakorlatot és jogbiztonságot tekintve, ami a vállalkozások számára a legfontosabb lenne, elképesztően afrikai az infrastruktúránk, nemhogy “autópályák” nem épültek ezen a területen, de még mindig földutakon kell járnunk. Persze egy átadott autópálya mutatósabb a fényképen, mint az hogy fél év alatt lemegy mondjuk egy csődeljárás vagy peres ügy, habár az utóbbi sokkal fontosabb lenne! Ilyen elmaradott infrastruktúra mellett pedig marad az alacsony növekedés: 2% a következő évek átlagában. Ez pont arra elég, hogy az államadósság ne növekedjen, de semmi másra. Európához közeledésrõl, komoly kiugrásról szó sincs.

A hazai állampapírokat birtoklók tehát középtávon biztonságban vannak, csődeseménytől nem kell tartani, de a gyenge növekedés ellensúlyozására egyre jobban előtérbe kerülhetnek a klasszikus álmegoldást kínáló eszközök, ezen belül is kiemelten az elinflálás és a deviza leértékelése. Persze 7 év recesszió után nem lesz valószínűleg újabb recesszió a közeljövőben, így a növekedést akár sikerként is el lehet majd adni. A részvény és reálgazdasági befektetőknek azonban sokkal nehezebb dolguk lesz: talán a még mindig nagyon alul értékelt ingatlanpiac kínálja a legjobb lehetőségeket, különösen az olcsó hitellel párosítva akár egészen jó sztorik is kisülhetnek belőle. Ezen kívül az exportőrök teljesítményében lehet még bízni. Nagy meglepetést, változást a fentiekhez képest az hozhatna, ha a jelenlegi kormánypártnak  (most szóltak hogy kettő párt van, bár a KDNP nevét két éve leírva sem láttam sehol, tehát:) pártszövetségnek nem lenne többsége. Ennek elég kicsi a valószínűsége…

www.zsiday.hu