Mi történik az amerikai tőzsdén? Két évtized alatt több, mint 3 ezer cég tűnt el

Mialatt az amerikai cégek száma az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett, addig a tőzsdén forgó vállalatok száma rohamosan csökkent, két évtized alatt csaknem a felére. Ebben az játssza a legnagyobb szerepet, hogy egyre több cég marad inkább a tőzsdén kívül, miközben a vállalati felvásárlások is hozzájárulnak a tőzsdei kivezetésekhez.

Lefeleződött a tőzsdei vállalatok száma az USA-ban

Az USA-ban érdekes folyamatnak lehetünk szemtanúi a tőzsdén jegyzett cégek számát illetően. Míg az „aranykor” idejében, 1996-ban 7322 cég papírja forgott a tőzsdén, addig 2016 végén a hivatalos statisztikák szerint mindösszesen 3671 cég volt a tőzsdén jegyezve. Vagyis közel 50%-kal csökkent 20 év alatt a nyilvánosan működő cégek száma, míg más fejlett országokban körülbelül ugyanekkora volt a növekedés.

Ennek ellenére ez nem jelenti automatikusan azt, hogy az amerikai részvénypiac zsugorodott volna, vagyis hogy a vállalatok összesített piaci kapitalizációja kisebb lenne az 1990-es évekhez képest. Sőt, jelentős növekedést is figyelhetünk meg, hiszen míg 1996-ban a tőzsdei vállalatok értéke a GDP 105%-át tette ki, addig ma már ez az arány 136%-ra tehető. Azonban az is tisztán látszik, hogy ma egy viszonylag kisszámú, nagyobb és régebbi múltra visszatekintő cég számít a legmeghatározóbbnak az amerikai piacon.

Ugyanakkor egy átlagos nyilvános piacon jelenlévő cég két évtizede még csak 12 évig működött, addig ez ma már 18 évre tehető, ráadásul úgy, hogy átlagosan 4-szer több a piaci értéke is (1996-ban 1683 millió dollár volt, ma pedig 6893 dollár az átlagos piaci kapitalizáció).

A tőzsdén forgó vállalatok számának rohamos csökkenését részben a vállalatfelvásárlás (M&A) felpörgésében és az IPO piac kiszáradásában szükséges keresnünk. Márpedig a zártkörűen működő vállalatok érdeklődése a tőzsdei bevezetés iránt igen megcsappant: míg a 2000-es évek elejéig átlagosan évente 300 cég is tőzsdére ment, addig az elmúlt években mindösszesen átlagosan 100 tranzakció zajlott le egy évben. Ezzel párhuzamosan a vállalatfelvásárlások az elmúlt években történelmi csúcsra értek.

A tőzsdei működés átka és a megszűnő cégek rejtélye

A nyilvános piacon való megjelenés esetében örök dilemmának számít, hogy a cégnek milyen előnyei lesznek a tőzsdei létből. Például a külső szereplőknek nagyobb betekintést kell nyújtani a működésbe, aminek nyilvánvalóan rengeteg káros hatása is lehet, de jelentős járulékos költségek is felmerülnek (vagy a szabályozás, hiszen a 2002-es Sarbanes-Oxley törvény a szigorúbb előírások miatt növelte a tőzsdei jelenlét költségeit).

Manapság több példa is van rá, hogy sikeres startupok, vagy viszonylag nagyobb múlttal rendelkező cégek, amelyek egyébként nyereségesek és amelyeknek befektetők is nagy cégértéket tulajdonítanak, nem mennek tőzsdére (például Airbnb).

A Credit Suisse kutatása ezt támasztja alá, ugyanis eszerint a cégalapítók is úgy vélik, hogy a mostani körülmények között a zártkörű működés nagyobb rugalmasságot biztosít számukra a hosszú távú tervek eléréséhez.

Emellett a magánszektorban is egyre könnyebben lehet beszerezni a szükséges finanszírozást. Ma már egyre több olyan nagy amerikai alap is van, amelyek egyenesen az 1 milliárd dollár fölötti piaci értékkel bíró startup cégekre fókuszálnak (durván 100 ilyen cég lehet jelenleg Amerikában, amelyeket unikornisoknak hívnak).

Ugyan az idei évben már megindult a mozgolódás a startupok körében (például Snapchat), ennek ellenére az aktivitás alacsony maradt az IPO piacon. A szakértők véleménye szerint a tendencia folytatódhat, ugyanis hogyha az érzékelhető eufória elmúlik a technológiai cégek körében, az még a tőzsdén kívüli cégektől is forrásokat vonhat el, ami végső soron még kevesebb tőzsdére lépést eredményezhet.

A mérleg másik oldala, vagyis a megszűnések felől közelítve azt látni, hogy a cégek mintegy harmada azért kényszerült kivonulni, mert már túl kicsi volt ahhoz, hogy megfeleljen a nyilvános piac feltételeinek vagy csődbe ment. A maradékot már a különböző tőzsdei felvásárlások magyarázzák, például egy magántőke befektető, vagy egy másik tőzsdei cég részéről. Vagyis az 1996 óta megszűnt 9800 cégből nagyságrendileg 6500 lehetett, ami a vállalatfelvásárlás miatt tűnt el a tőzsdéről.

Összességében az amerikai tőzsdei cégek számának csökkenése vegyes képet rajzol elénk, egy biztos, hogy olyan folyamatok állnak mögötte, amik azt jelzik, hogy az egyes szektorok, cégek egyre koncentráltabban működnek.