DSC0798-612x406
jún.
2
2014

Mi az, ami elég unalmas ahhoz, hogy érdekes legyen? Mutatjuk!

Venni jó áron kell, olyan eszközt, amelyben megvan a növekedés lehetősége. A profik elfeledett piacok, unalmas eszközei közül válogatnak előszeretettel, ha esélyt látnak arra, hogy visszakerül a befektetők térképére. Az utóbbi időben egyre többen fedezik fel a Közép-Európát. Mely szegmensek lehetnek itt a leginkább ígéretesek? A kérdést Herczog Péternek, a Concorde Alapkezelő portfóliókezelőjének tette fel aTőzsdefórum.hu.

A régiós részvénypiacok a válság óta jócskán lemaradtak, miközben a fejlett térségek részvényindexei az elmúlt 5 évben sorra döntötték a csúcsokat, Közép– Európa tőzsdéi szinte helyben jártak. Az árak nyomottak, a gazdaságok teljesítménye azonban bizakodásra ad okot: az idén az első negyedévben a lengyel, a román és a magyar gazdaság is 3 százalék fölötti növekedést ért el éves szinten. Jó esély van a kedvező folyamatok folytatódására – foglalta össze tömören a szakember, miért is lehet izgalmas ez a terep a jó befektetési lehetőség után kutatóknak.

Vizsgáljuk meg a bankokat!

Ilyen helyzetben a legígéretesebb befektetéseket a gazdasági ciklusok változásaira érzékeny iparágak kínálják, ezeken belül is érdemes odafigyelni például a bankokra. A térség pénzintézetei nagyon sérülékenyen kerültek be a válságba, magas a nem teljesítő hitelállomány, óriási céltartalékokat kellett képezniük, amelyek rendkívüli mértékben rontották a jövedelemtermelő képességüket. Az elmúlt években azonban a helyzetük stabilizálódott, az ezekkel a befektetésekkel kapcsolatos pesszimizmus azonban szinte semmit nem oldódott, így árazásuk nagyon kedvező – emelte ki Herczog Péter. A régión belül is vannak azonban különbségek – tette hozzá.

DSC0798-612x406A lengyel bankok magasabb, a magyar, osztrák és román pénzintézetek alacsonyabb árazás mellett forognak. Értelemszerűen ez utóbbiak lehetnek vonzóbbak.

Szórják a román bankpapírokat

Románia több szempontból is figyelemreméltó. Egyrészt a bankokkal szembeni szabályozói hozzáállás messze nem olyan barátságtalan, mint például a magyar (nem volt devizahiteles mentőcsomag, nincs bankadó). Másrészt itt talán a legnyomottabbak az árak: nem sokkal a könyv szerinti érték fölött forognak a papírok, s a piacot még ma is nyomás alatt tartja, hogy főként ciprusi, illetve görög befektetők – jellemzően pénzszűke miatt – adják el ezeket a papírokat. Ha az éledő növekedés nyomán beindul a hitelezés, a jövedelmezőség gyorsan javulhat, amely egy idő után a papírok értékeltségében is meg kell, hogy mutatkozzon.

Az osztrák pénzintézetek a válság óta szintén erős átalakításra kényszerültek, ami persze az árazásukon is erősen meglátszik. Mára azonban a helyzet rendeződött, s mivel a régió több országában is jelentős érdekeltségekkel rendelkeznek (az Erste leánybankjai például a térség 5 országában a három legnagyobb piaci részesedésű bankjai közé tartoznak), profitálhatnak a térség növekedésének beindulásából. Itt persze érdemes figyelni arra, hogy a geopolitikai feszültségek által érintett területek komoly kockázatokat jelentenek, bár például az Erste ukrán érdekeltségét már értékesítette, számottevő közvetlen orosz kitettséggel nem rendelkezik.

Ha az e két ország bankpapírjait a lengyelekkel hasonlítjuk össze, az utóbbiakban a portfóliómenedzser szerint nincs fantázia. A válságban stabilabbnak bizonyultak, kevesebb céltartalékot képeztek, s árazásuk jelenleg jóval magasabb a román és osztrák pénzintézetekénél. A magyar bankpapírok értékeltségi mutatók alapján szintén a vonzóbbak közé tartoznak, itt azonban alaposan át kell tekinteni a kockázatokat például a devizahiteles mentőcsomaghoz kapcsolódóan, vagy akár egyedileg az FHB-nál a takarékszövetkezeti integrációval összefüggő kérdéseket.

venni tőzsde 123rf-612x338Felvásárlások a telekom szektorban

A bankokat az erős ciklikusság (a gazdaságok beindulásával párhuzamosan a jövedelmezőség várható gyors javulása) miatt ajánlotta a befektetők figyelmébe Herczog Péter. A szakember által kiemelt másik iparág azonban nem ezért érdekes. A telekommunikáció egy viszonylag unalmas szektor, stabil cash flow termelő képességű cégekkel, és általában évről évre valamelyest csökkenő árbevétellel. Sok befektető ezért kevés fantáziát lát bennük, és több régiós telekom cég is jelentős árfolyamesésen van túl.

Ebben a szektorban az kavarta fel az álló vizet, hogy a tőkeerős külföldi nagy tulajdonosok több régiós országban tervezték a tőzsdén megmaradt közkézhányad megvásárlását.

Tavaly Szlovéniában, Csehországban, Szlovákiában működő cégekről is jelentek meg ilyen tervek, sőt, a Magyar Telekomnál is újra arról szóltak a pletykák, a nagytulajdonos kivásárolná a kisrészvényeseket, bár a Deutsche Telekom ezt egyelőre cáfolta. A következő időszak várhatóan erős átrendeződést hoz majd a térségben. Ráadásul ezek a cégek jellemzően stabil osztalékot is fizetnek, ami a rohamosan csökkenő kamatkörnyezetben szintén egyre vonzóbbá teszi ezeket a részvényeket.

Életre kelhet az ingatlanpiac

A harmadik Herczog Péter által kiemelt iparág az ingatlan: jó esélyt látnak arra, hogy a szektor életre keljen a régióban, bár itt számukra komoly problémát okoz, hogy viszonylag kevés tőzsdén jegyzett, illetve olyan cég található, amely megbízható menedzsmenttel rendelkezik, működése átlátható, magyarán megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyek a Concorde Alapkezelőnél alapfeltételek ahhoz, hogy befektessenek a társaságba.

növekedés-üzlet-grafikon-adat-123rf-612x423A régió ingatlanpiacai közül Herczog Péter elsősorban a magyart, ezen belül is a fővárost, továbbá Németországot és Ausztriát emelte ki. Ezekben a térségekben a válság előtt sem volt hihetetlen boom, jelenleg pedig nemzetközi összehasonlításban kifejezetten vonzóak az árak. A cégek cash flow termelő képessége stabil, a kihasználtsági mutatók emelkedésére lehet számítani. Az alacsony kamatkörnyezetben az elérhető hozamok egyre vonzóbbak. Mindemellett pedig az ingatlan inflációvédett befektetés is.

Divatcikkek – Törődjünk velük?

A kiemelt három szektor mellett persze számos egyedi sztori lehet, ami érdekessé tehet egy céget, s miként a portfóliómenedzser arra felhívta a figyelmet, kiemelten fontos a diverzifikáció, az tehát, hogy többféle befektetést tartson mindenki, mérsékelve ezzel a kockázatokat. A Concorde Alapkezelő ilyen céllal jelenleg egyebek mellett régiós gyógyszercégek papírjai közül is válogat. Korábban szívesen vásárolták a Mol és az OTP részvényeire átváltoztatható devizában kibocsátott kötvényeket is (tavaly például a Concorde Részvény Alap kiugróan jó teljesítményében komoly szerepe volt ezeknek az értékpapíroknak) , ám ezek árazása már nem olyan kecsegtető, mint amilyen korábban volt.

Arra a kérdésre, hogy a ma oly népszerű IT és közösségi médiatársaságok részvényei közül melyeket tartja figyelemre méltónak a szakember, úgy válaszolt: ezeknek a papíroknak a kockázatait sokszor  nem jól árazzák, mivel ezek rendkívül változékony piacok, erősen kitettek a gyorsan forduló technológiai trendeknek. Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lehetne helyük egy portfólióban, de itt inkább olyan befektetéseket próbálnak keresni, amelyek kevésbé vannak reflektorfényben.