Miért menjünk külföldre? „Ott többen vannak, és sokkal több a pénzük”

Külföldi terjeszkedésbe kezdett a Concorde Alapkezelő, mert a jó vagyonkezelési teljesítményt nem érdemes csak a nem épp gazdagságáról híres Magyarországon hasznosítani. Ha marad az alacsony kamat, a hazai kisbefektetők rátalálhatnak a részvényalapokra is. De csalódni fognak, akik a múltbeli hozamot figyelik.

Tavaly év vége óta 200 milliárd forint környékéről kicsivel több mint 300 milliárd forintra, azaz egymilliárd euróra nőtt a Concorde Alapkezelő által kezelt befektetési alapokban levő tőke – mondták el a társaság sajtóbeszélgetésén. Ennek igen nagy hányada, 132 milliárd forint volt abszolút hozamú alapokban, míg korábban csak ennek alig több mint fele, 72 milliárd forint. Két alapjuk, a Concorde VM és a Platina Pí is 40 milliárd forint feletti nagyságot ért el, ez pár éve még egyszerűen elképzelhetetlen volt – mondta el Bilibók Botond vezérigazgató.

Kamatsokk-szerű állapotban

A felfutás fő okát a Concorde Alapkezelőnél is az alacsony kamatokban látják. Szerintük sokkszerű állapotba került a lakosság attól, hogy ilyen alacsonyra süllyedt a kamaszint. Sokan el sem akarják hinni, azt hiszik, rosszul hallanak. Mások meg esetleg még nem is szembesültek ezzel, mert régen nem jártak a bankban megújítani korábbi lekötésüket.

A bankbetétekből kiáramló tőke fő célpontjai a pénzpiaci és rövid kötvényalapok kategóriái, ezzel azokban van egy nagy baj. Mivel ezek is a jelenleg 3,5 százalék körüli hozamú rövid állampapírokba, illetve bankbetétekbe fektetnek, amit még az alapkezelés költségei is terhelnek, ezért aztán két, esetleg legjobb esetben három százaléknál több nem várható tőlük éves szinten – mondta Szabó László elnök.

Ne vedd a drágát, ha nem muszáj!

A szofisztikáltabb ügyfelek kiemelt célpontja az abszolút hozamú alapok köre, amelyek általában a befektetések nagyon széles skálájából válogathatnak világszerte. Előnyüket Szabó a következő teoretikus példával világította meg: ha egy közép-kelet-európai részvényalapban meg van szabva a részvények minimális hányada, akkor az alapkezelőnek akkor is kell részvényeket vennie, ha egyébként tudja, hogy túlértékelt ez a piac. Ekkor ahelyett, hogy olcsó vételeket keresne valamely más piacon, csak a drága és kevésbé drága papírok között tud válogatni. Az abszolút hozamú alap viszont részvényeket, kötvényeket, devizákat vehet, adhat, longolhat, shortolhat szinte bárhol a nagyvilágban. Van is számos olyan alap ebben a kategóriában, amely jó hozamokat ért el, ezekbe most dől a tőke. A rövid múlttal vagy nem olyan jó teljesítménnyel rendelkező alapokat viszont nem keresik, vagy csak akkor, ha egy bank minden áron értékesíteni akarja ezeket.

Ne ugrálj ide-oda!

Az ügyfelek egy része tehát okosan, szofisztikáltan jár el, és abszolút hozamú alapokat vásárol, mások viszont nem, és a pénzpiaci jellegűeknél marad. „Ebbe megy bele a nagyobb pénz, de ez hülye pénz” – mondja Szabó László. De más hibákat is követnek el a befektetők.

Korábban kiszámolták például, hogy a Concorde 2000 vegyes alap azon ügyfelei, akik ki-beugráltak az alapból, éves szinten hat százalékkal alacsonyabb hozamot értek el, mint azok, akik sok évig bent hagyták a pénzüket. Ezt nemzetközi kutatások is alátámasztják. A ügyfelek hajlamosak kiszállni egy részvényjellegű alapból, ha az árfolyam nagyon leesik. A többségük így túl drágán vesz és túl olcsón ad el.

Mit nekünk tranzakciós adó

A fő sztori a piacon tehát a kamatcsökenés. Hogy ennek mekkora a jelentősége, azt Szabó László egy számpéldával mutatta be. A teljes lakossági megtakarításállomány – a kisvállalati betétek egy részét is oda számítva – mintegy 8000 milliárd forint lehet. Ez korábban, tízszázalékos kamatszint körül 800, ma már csak nagyon durva becsléssel 300 milliárd forint kamatot hoz évente, tehát körülbelül 500 milliárd forint kiesik. Ez persze megtakarításként jelenik meg, főleg az államnál és más adósoknál. Összehasonlításképpen a tranzakciós adó csak pár tízmilliárd forint kiadást jelent.

Kit érdekel a reálkamat?

A kamatcsökkenés egy másik következménye, hogy a költségek kérdése élesebbé válik. Korábban évi tízszázalékos kamatból nem volt olyan feltűnő két-három százalék költség levonása, mint most két-három százalékból. „Nagyon nem mindegy, hogy tízből marad hét, vagy kettőből mínusz egy – mondja Szabó. A különbség a befektetők fejében nem is csak három százalékpont, hanem jóval többnek tűnhet.

A lecsökkent infláció miatt jelenleg is van pozitív reálkamat, de ez nem sokakat érdekel. Azt is megfigyelték ugyanis, hogy a hazai kisbefektetők számára a hozamok abszolút szintje is nagyon fontos. Lehet, hogy sokkal elégedettebbek, ha fél százalékos negatív reálkamatot (azaz infláció alatti kamatot) érnek el évi tízszázalékos kamatnál, mint fél százalékos reálkamatot az infláció felett, de csak háromszázalékos névleges kamatláb mellett.

Nem éppen a gazdagságunkról vagyunk híresek

Az alapkezelő büszke abszolút hozamú alapjai hozamára. Ha pedig egészen jók a hozamai nemzetközi szinten is, akkor miért olyan országban adja el a tevékenységét, amely nem éppen a gazdagságáról híres? – teszik fel a kérdést. A külföldiek egyszerűen sokkal többen vannak, és sokkal több a pénzük. Nehezebb külföldön hozamot elérni, de ha jó a teljesítmény, akkor el is lehet adni azt – mondják. A jó hozamok eladják magukat, az alapkezelés objektív szakma, jól mérhetőek a teljesítmények. Így a társaság számára az lenne az igazi siker, ha a nemzetközi színtéren is mandátumhoz, azaz vagyonkezelési megbízáshoz tudna jutni. Ezért idén augusztusban elindított négy abszolút stratégiájú alapot Máltán. Ezek fő célja, hogy az EU-n belül track recordot, azaz visszamenőleges teljesítményadatokat tudjanak majd felmutatni a befektetőknek.

És nemzetközivé lett a világ

Az alapkezelő vizsgálta Írországot, Gibraltárt, Luxemburgot is, mint lehetséges helyszínt, Málta mellett annak olcsósága és a jogi környezet miatt döntött. Az egyik legfontosabb tényező, hogy a máltai alapoknak nem szükséges máltai bankot letétkezelőként alkalmazniuk, lehet például londonit is, mint tette azt a Concorde Alapkezelő. „Nem csak a pénzkeresés miatt szeretnénk külföldre menni” – mondta el Szabó László, az alapkezelő elnöke. Még 2001-ben kezdtek el érdekességképpen külföldi befektetésekkel foglalkozni, ma már azonban a szofisztikáltabb (komolyabb gondolkodást, bölcsességet, kreativitást igénylő – a szerk.) befektetéseik nyolcvan százalékát a nemzetközi porondon végzik.

Maradj ki a krachokból!

Amint a Columbus Alap kezelői, Cser Tamás és Móricz Dániel elmondták, a Columbus globális értékalapú alapban jelenleg lassan csökkentik a kockázatot. Sok piacon túl drágák már szerintük a befektetések, olcsó termékeket ritkán találnak, ha igen, elsősorban Európában. „Szerintünk főleg úgy lehet jó hozamot elérni, ha kimaradunk a nagy esésekből” – mondják. Így akkor is tudnak vásárolni, amikor mások pánikba esve fejvesztve eladnak.

Amerikában már négy éve nem kapnak rendes kamatot a megtakarítók, és mégis csak mostanában kezdték felfedezni a részvénypiacot – hangzott el. Nálunk erről szó sincs, a BUX dollárban, amit a külföldiek figyelnek, egykori történelmi csúcsának (30 118 pontnál – a szerk.) csak a felét éri. Nagyjából a nyolc évvel ezelőtti szinten van, miközben az S&P 500 amerikai index például rekordokat dönt.

Kis ugrás a piacnak, nagy ugrás a befektetőnek

Kérdés, mi lesz, ha a pénzpiaci alapokból is kiáramlik a tőke, mert végre észreveszik majd, hogy azok sem hoznak annyit, mint a múltban. A szakemberek szerint már az is nagy ugrás, ha a kisbefektetők a kiszámítható pénzpiaci jellegű alapokról az abszolút hozamúakra nyergelnek át, ahol már nem lehet előre még csak megbecsülni sem, mekkora lesz a hozam. Utaltak rá, hogy ha ezek a folyamatok folytatódnak, akkor előbb-utóbb az itthon befektetők is megtalálják majd a részvényalapokat.

Nem-patrióta Richter-kibocsátás és tőzsdelenyomó politika

Szabó László elnök szerint a jelenlegi magyar kormányzat kifejezetten kedvez a kötvénypiacnak, jó a külföldi kötvénybefektetők számára. „Egy londoni kötvénytulajdonost, aki magyar papírt vesz, nem érdekli, hogy a kormány hogyan veszik össze a tűzoltókkal, a pedagógusokkal vagy bárkivel. Csak az érdekli, hogy visszafizessék a kötvényét. Ez a kormány megfogja a pénzt, tehát fizetni fog, csak ezt látják” – fejtette ki.

Forrás: Privátbankár.hu – 2013. november 7.