csucs
máj.
27
2014

Miért érdekes az Alapblog számára, hogy Klein Dávid 250 méterrel a csúcs előtt visszafordult?

Nagyon szeretnél valamit.

Mindent megteszel, hogy sikerüljön. Beleölsz pénzt, energiát, lelkesedést. Tudod, hogy képes vagy rá.

Rajtad van egy kisebb-nagyobb közösség figyelme. Barátok, szponzorok, sporttársak, rajongók drukkolnak Neked. Nagy energia, de talán még nagyobb pszichés nyomás.

Régóta vársz a megfelelő alkalomra. Ki tudja, mikor kapsz újra lehetőséget.

És akkor végre elindulsz a budapesti 100 méter tengerszint feletti magasságból, eljutsz 8600 méterre…

…majd 250 méterrel a csúcs előtt visszafordulsz.

A kockázatkezelés nehézsége, hogy sokszor nagyon fájdalmas, áldozatokkal járó döntéseket kell meghoznunk. Ráadásul szembesülnünk kell gyengeségeinkkel: hogy nincs igazunk vagy egyszerűen nincs elég erőnk. Klein Dávid ebből a szempontból kiválóan vizsgázott. Oxigénhiányos állapotban is felismerte korlátait és meghozta a komoly bátorságot igénylő döntést. Karnyújtásnyira a céltól lejött a hegyről. Sokan talán kudarcnak értékelik ez a hírt. Szerintem igazi emberi nagyságról tett tanúbizonyságot. Ráadásul olyan erényeket csillogtatott meg, amelyekre minden tőzsdei befektetőnek nagy szüksége van.

A tőkepiaci befektetéseink során könnyen kerülhetünk hasonló szituációba. Hosszas gondolkodás után véleményt alakítunk ki, pozíciókat építünk, esetleg nyilatkozunk is (ki a sajtónak, ki a barátainak) meggyőződésünkről. Aztán valami alig érzékelhetően megváltozik és sejteni kezdjük, hogy valami nem stimmel. Aztán a piaci árak is ellenünk mennek, ráadásul jönnek olyan hírek, amelyek gyengítik eredeti koncepciónkat. Persze jönnek olyanok is, amelyekbe belekapaszkodhatunk, de belül érezzük, hogy a kockázat-hozam kombináció talán már nem az igazi. De nem biztos. Bevalljuk-e maguknak, hogy nincs igazunk?  És ha be is valljuk, van-e bátorságunk realizálni az anyagi és intellektuális veszteségeket?

A döntési helyzet kísértetiesen hasonlít a Klein Dávid előtt tornyosuló problémához. A magashegyi mászás eleve kockázatos vállalkozás. De az elviselhető kockázat és a hazardírozás között óriási a különbség. Dávid még 8600 méter magasan sem felejtette el a különbséget a kettő között.

A tengerszinthez jóval közelebb, nekünk tőkepiaci befektetőnek sem szabadna elfeledkeznünk erről a különbségről. Ilyen, magunkkal szemben megfogalmazott kíméletlen őszinteséget és a veszteségek realizálásához szükséges bátorságot kívánok mindannyiunknak!