Mikor jön a 100 éves magyar államkötvény?

Ausztria, Mexikó, Argentína! Mi a közös bennük? Mexikó 2015-ben, míg Ausztria és Argentína idén bocsátott ki 100 éves futamidejű államkötvényeket. A befektetői világ gyorsan felejt, de azért a 2001-es argentin és az 1982-es mexikói államcsőd sem volt olyan nagyon régen. Normális világban lehetetlen lenne, hogy a befektetők egy évszázadra bizalmat szavazzanak ezen országoknak, pláne nem úgy, hogy ez még a kötvényt kibocsátó országoknak is megérje. Ma azonban más időket élünk. A példátlan mértékű globális likviditásbőség és az alacsony kamatkörnyezet szülte hozaméhség soha nem látott alacsony szintre nyomta le az államkötvények hozamait. Ez kedvezőtlen a megtakarítóknak, azonban soha vissza nem térő lehetőséget biztosít a hitelfelvevőknek!

Magyarország számára is adott a lehetőség, amit érdemes lenne kihasználni! A GDP közel 74 százalékára rugó államadósság kamatterhét minél alacsonyabb szinten és minél hosszabb időre lehetne fixálni. Ma hazánk 10 évre alacsonyabb kamattal tud hitelt kibocsátani saját devizában (2,1%), mint az Amerikai Egyesült Államok (2,35%). Gondolta volna ezt bárki 6 évvel ezelőtt, amikor a 10 éves kötvényünk hozama 10,5 százalékon forgott?

Az ábrákon jól látszik, hogy hazánk államadósságának hátralévő átlagos futamideje globális összehasonlításban igen alacsony és az elmúlt években sem nőtt érdemben.  A hosszabb futamidejű kötvények kibocsátása nyilvánvalóan kamatprémiummal jár, azaz drágább, de cserébe kiszámíthatóbbá teszi, és hosszabb távra biztosítja országunk finanszírozását. Békeidőkben ennek kevésbé van jelentősége, de emlékezzünk csak vissza 2008-ra, amikor Izland csődje után hazánk került a befektetők terítékére… Ceteris paribus minél hosszabb egy ország adósságának lejárati szerkezete, annál alacsonyabb a csődkockázata. A lejárati szerkezet javítását ráadásul a mában olcsóbban lehet biztosítani, mint bármikor máskor, mivel véleményem szerint a kamatkörnyezet emelkedésének a kockázata és az országok valós csődkockázata jóval nagyobb, mint azt ma a befektetői világ gondolja, árazza. Ezért érdemes lenne az ÁKK-nak minél hosszabb futamidejű államkötvényekre cserélni a lejárókat. A piac egy sok évtizedes lejáratú devizás kötvényt minden bizonnyal boldogan megvenne. Látva a jegybanki devizatartalék bőséges mértékét és a devizás államadósság lecsökkent arányát, ez nem is tűnik problémásnak. Ha nem is 100 évessel, de akár 50, 60 éves kötvénnyel is tesztelhetnénk a piacot.

Forrás: ÁKK

Forrás: ÁKK

Nem lennék meglepve, ha erre hamarosan sor kerülne. Mindazonáltal érdemes megjegyezni, hogy az elmúlt években több fronton is sokat sikerült javítani az államadósság szerkezetén, kihasználva az elmúlt évek kedvező lehetőségeit. Az ÁKK és a Nemzetgazdasági Minisztérium sikeresen navigálta 50-ről 25 százalékra a devizaadósság arányát. Bő 60 százalékra nőtt az adósság belső finanszírozása (hazai kézben lévő aránya), köszönhetően főként annak, hogy az elmúlt években mind a lakossági, mind a vállalati szektor nettó megtakarító volt, valamint, hogy a lakossági állampapírok vonzó befektetési alternatívát jelentettek. Továbbá a felívelő globális gazdasági ciklusra rácsatlakozva apadt hazánk GDP-arányos adóssága és a monetáris lazaság következtében a kamatterhen is sikerült lefaragni közel 1 százalékot a GDP arányában. Így jelentősen csökkent hazánk sérülékenysége, amit véleményem szerint tovább lehetne redukálni az államadósság lejárati szerkezetének hosszabbításával.

Kiemelt kép forrása: www.barrons.com