Milyen befektetési alapok lesznek majd a slágertermékek?

A magyarországi megtakarítások történetében 2014 a jelentős változások éve lesz. A banki betétek kamatainak csökkenése cselekvésre késztette a polgárokat. Sokan fektettek befektetési alapokba, melyek biztonságosak, ám a hozamok nagyon változók. A befektetési döntéseket körültekintően kell meghozni és hiteles szakmai segítséget ajánlott igénybe venni.

„Az ingatlanalapok a 2000-es évek elején jöttek létre, majd 2008-ban, a válság beköszöntével a legtöbb maga is komoly válságba került. Kiderült ugyanis, hogy egy ingatlanalap likviditását biztosítani szinte lehetetlen. Ha az ingatlan eladhatatlan, akkor a befektetési jegy is az” – kezdi befektetési áttekintését Bilibók Botond, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója az alapblog.hu-n megjelent cikkében. A 2000-es évek közepén, amikor a részvényalapok és a nyersanyag befektetési alapok száguldottak, sokan szálltak be azokba, ám gyakran rosszkor, így a 2008-as válság őket is érintette. Összefoglalva, annak, aki a magasabb hozam reményével fektet be, tudnia kell, hogy egyáltalán nem biztos, hogy eléri azt, s a kockázatos befektetésektől jobb óvakodni, főleg annak, akinek nincs megfelelő befektetési időtávja.

Akkoriban a bankbetétek és a magyar állampapírok azonban kellő kamatot, illetve hozamot biztosítottak azoknak, akik nem szerettek volna kockáztatni – és ők voltak többségben! Kényelmes idők voltak, aminek úgy tűnik, mára vége. Tavaly több mint ezermilliárd forint került befektetési alapokba, s a legtöbben pénzpiaci- és rövid kötvény alapokba tették a pénzüket, hisz ezek az alacsony kockázatúak, illetve a vásárlás pillanatában a visszatekintő hozamuk magas volt. „Gyakran teszik fel a kérdést, hogy egy-egy adott alapnak mekkora volt a hozama az elmúlt egy/három évben. A visszatekintő hozamból azonban nem szabad a következő évekre következtetni és érdemesebb körültekintő szakmai segítséget kérni” – hangsúlyozza Bilibók.

Mára a kamatok esésével mind a pénzpiaci alapok, mind a rövid kötvényalapok által elért hozam csökken, s miután nem lesz jelentősen eltérő hozamuk, mint az aktuális bankbetétek kamatának, valószínűsíteni lehet, hogy a pénz ugyanúgy kijön majd ezekből az alapokból is, mint ahogy a betétekből kiáramlott. A neves Alapkezelő szerint ezek a pénzek a kockázatos eszközökbe fognak visszaáramlani, hiszen azoknak magas a visszatekintő hozama és hosszú távon magasabb a hozamelvárás velük szemben. Bilibók három alternatívát lát: az abszolút hozamú alapok tavaly nagyon népszerűek voltak (239 milliárd forint beáramlás), ezek azonban erőteljesen ki vannak téve a befektetés-kezelőnek, belőlük pedig kevés jó akad. A második lehetőség a vegyes alapok, mikor is a pénz egy részét – jellemzően átlagosan a felét – kockázatos eszközökben, zömmel részvényekben tartják. Tőzsdei áremelkedések idején jó eredményük van, árfolyameséskor viszont ezeknek az alapoknak az értéke is csökken. Végezetül a kockázatos alapok jöhetnek szóba, ahol a pénz nagy része hosszú kötvényben, részvényben, nyersanyagban van. Ezek teljesen ki vannak téve az adott eszközök árfolyammozgásának.

A jelenlegi elméleti megközelítés szerint a megtakarító, az ügyfél dönti el, hogy mibe fektet, ugyanakkor elvárja, hogy szakmai segítséget kapjon. Nem ért hozzá, de ő dönt – ez feloldhatatlan dilemmának tűnik, s így térünk vissza az abszolút hozamú alapokhoz. Itt az alapkezelő szakember dönti el, hogy mikor milyen mértékben vállal kockázatot, az ügyfél azonban egy „fekete dobozba” teszi a pénzét, nem tudja, hogy pénzének mekkora része számít kockázatos befektetésnek. Ráadásul a kezelő szakember is hibázhat (nagyon kevés a hosszú távon sikeres, azaz eredményes alapkezelő). Az abszolút hozamú alapok ma divatosak, ám a divat egyik velejárója, hogy egyre több ilyen alap jön létre, így közülük sok nem fog kimagasló eredményt elérni. De a jól teljesítő alapok, amelyek alapkezelő menedzserei nem változnak, fennmaradnak. És az ügyfeleik elégedettek lesznek.

Forrás: Orientpress.hu – 2014. március 4.