bull graph

Milyen befektetési alapok lesznek majd a slágertermékek?

A magyarországi megtakarítások történetében 2014 a jelentős változások éve. A banki betétek kamatainak csökkenése cselekvésre késztette a polgárokat. Nagyon sokan fektettek befektetési alapokba, abban a reményben, hogy a pénzük jó helyen van és gyarapodni fog megfelelő mértékben. A befektetési alapok biztonságosak, ezt kijelenthetjük. Az elmúlt húsz évben nem kapcsolódtak hozzá olyan botrányok, hogy a befektetők pénzével eltűnt volna a kezelő. Voltak nagyon jó alapok, amelyekbe érdemes volt befektetni és voltak kevésbé sikeresek, sőt kifejezetten rossz teljesítményűek.

A 2000-es évek elején jöttek létre az ingatlanalapok, amelyek 2008-ban, a válság beköszöntével maguk is komoly válságba kerültek (tisztelet a kivételnek). Kiderült, hogy ingatlanalapot és napi ki-, beszállást egyszerre lehetővé tenni – azaz likviditást biztosítani – a lehetetlenséget súroló feladat. Egyszóval, aki ingatlanalapba fektetett olyan, mintha ingatlant vett volna. Ne csodálkozzunk, ha az ingatlan eladhatatlan, akkor a befektetési jegy is az.

A 2000-es évek közepén, amikor a részvényalapok száguldottak, sokan szálltak be, akiknek nem kellett volna és akkor, amikor már nem kellett volna. Lett is belőle nagy bukás 2008-ban. Voltak nyersanyag befektetési alapok is, a helyzet ugyanaz volt, mint a részvényalapoknál. Röviden a tanulság az, hogy a kockázatos befektetésekkel, alapokkal bizony bukni is lehet. Akinek nincs megfelelő befektetési időtávja, óvakodjon ezektől!
Összefoglalva, mondhatnánk azt is, hogy a kockázatot vállaló befektető, befektetési jegy tulajdonos a magasabb hozam reményével fektet be, de tudnia kell, hogy ezt egyáltalán nem biztos, hogy eléri.
Azonban a mai helyzettel szemben volt egy óriási különbség! Akkor a bankbetétek és a magyar állampapírok kellő kamatot, illetve hozamot biztosított azoknak, akik nem szerettek volna kockáztatni – és ők voltak többségben!. Kényelmes helyzetet teremtett, aminek úgy tűnik, ma vége.

Csalóka lehet a visszatekintő hozam

A tavaly több mint ezermilliárd* forintnyi befektetési alapokba betett pénz nagy része pénzpiaci- és rövid kötvény alapokba került. Miért? A válasz minimum kételemű: 1) ezek az alacsony kockázatú alapok; 2) a vásárlás pillanatában a visszatekintő hozamuk magas volt.

Gyakran teszik fel a kérdést, hogy egy-egy adott alapnak mekkora volt a hozama az elmúlt egy évben. Esetleg az elmúlt három évben. Holott ebből következtetni a következő évre, évekre nem szabad. Ebben a helyzetben körültekintő szakmai segítségnek kiemelkedő jelentősége van. Ráadásul ahhoz, hogy ezt valaki megkapja, olykor sok időre van szükség. Időből pedig kevés van vagy keveset szán rá az ügyfél.

A fentiekből egy minden bizonnyal megváltozik. A második pontban foglaltak. A kamatok esésével mind a pénzpiaci alapok, mind a rövid kötvényalapok által elért hozam csökken. Tekintettel arra, hogy nem lesz jelentősen eltérő hozama, mint az aktuális bankbetétek kamatának, valószínűsíteni lehet, hogy a pénz ugyanúgy kijön ezekből az alapokból is, mint ahogy a betétekből kiáramlott. És elértünk a kérdésünkhöz: mibe mennek tovább? Vissza a kockázatos eszközökbe – hiszen azoknak magas a visszatekintő hozama és hosszú távon magasabb a hozamelvárás velük szemben.

A szóba jöhető alternatívák: az abszolút hozamú alapok, a vegyes alapok, majd a részvényalapok.
Az abszolút hozamú alapok (239 milliárd* forint beáramlás) is kivették részüket tavaly a népszerű befektetési formák versenyében. A probléma velük, hogy erőteljesen ki vannak téve a befektetéseket kezelőnek. Jó befektetés-kezelő pedig kevés van (nem futkosnak Soros Györgyök az utcán). Ráadásul a jóknak is vannak gyengébb periódusai.

Vegyes alapok. A pénz egy részét, jellemzően átlagosan a felét kockázatos eszközökben, zömmel részvényekben tartják. Tőzsdei áremelkedések idején jó eredményük van, árfolyameséskor viszont ezeknek az alapoknak az értéke is csökken.
Kockázatos alapok. Olyan befektetéseket eszközlő alapok, ahol a pénz nagy része hosszú kötvényben, részvényben, nyersanyagban van. Ezek teljesen ki vannak téve az adott eszközök árfolyammozgásának.

Ki hozza meg a befektetési döntéseket?

A jelenlegi elméleti megközelítés az, hogy a megtakarító, az ügyfél döntse el, hogy mennyi alacsony kockázatú alapot tart és mennyi közepes, magas kockázatút. Ő döntse el, hogy mibe fektet. Legyen ő a döntéshozó. Az ügyfél ugyanakkor elvárja, hogy erre a kérdésre segítő szakmai választ kapjon, lehetőleg olyat, hogy neki olyanban, amit és amihez nem ért, ne kelljen döntenie. Feloldhatatlan dilemmának tűnik.
Így térünk vissza az abszolút hozamú alapokhoz. Itt ugyanis az alapot kezelő szakember eldönti, hogy mikor milyen mértékben vállal kockázatot. De így ez az ügyfél előtt egy fekete doboz, nem tudja, hogy az adott alapban vagy alapokban lévő pénzének mekkora része számít kockázatos befektetésnek. Ráadásul a kezelő szakember is hibázhat (nagyon kevés a hosszú távon sikeres, azaz eredményes alapkezelő).

Egyszer minden divathullám véget ér

Az abszolút hozamú alapok ma divatosak. Jó eséllyel áramlik a pénz továbbra is beléjük, a fekete dobozokba. A divat egyik velejárója, hogy egyre több ilyen alap jön létre. Sok nem fog kimagasló eredményt elérni. Sőt, biztosan állítható, hogy lesznek gyengén teljesítők is. Ez a divathullám is véget fog érni egyszer. De a jól teljesítő alapok, amelyek alapkezelő menedzserei nem változnak, fennmaradnak. És az ügyfeleik elégedettek lesznek.

A divatos befektetési alapok közé tartoztak a tőkevédett alapok. A pénzügyi innováció csúcsaként emlegették. Sajnos nemhogy az nem volt, de egy pofonegyszerű játékhoz hasonlított. A játék lényege az volt, hogy a befektető tegye a pénzét az alapba és három év múlva (általában 3 évesek ezek az alapok) vagy visszakapja a pénzét (kamatok nélkül!), vagy többet kap. De ezt elérhette volna úgy is, hogy bankbetétben, állampapírban tartja a pénzének 75-80 százalékát, ami három év után 100 százalékra nő, azaz „pénzénél van”. Az alapok többsége nem ért el többleteredményt. Ennek a divatnak ezért is, illetve a kamatok csökkenése miatt is vége lett.

*Az adatok forrása: Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ)