Mindenki a pénzünkre pályázik

Az állam és a bankok versenyt futnak a félretett forintjainkért, a bankoknak most a nyereség se fontos. Könnyebben, kevesebb pénzzel is akciós kamatokat kaphatunk.

A 2008-as hitelpiaci válság óta versenyeznek megfeszített erővel és kiemelkedő kamatokkal a bankok a megtakarításokért, a csatába idén már az állami adósságkezelő is beszállt. Azok, akiknek van, örülhetnek, az élesedő verseny miatt egyre könnyebb inflációt bőven meghaladó kamathoz jutni. A magas kamatszint látszólag jó, ám vannak hátulütői.

Elképesztő verseny indult a lakossági megtakarításokért. A bankoknak, különösen azoknak, akik sokat hiteleztek a válság előtti években, most a profitabilitás növelésénél sokkal fontosabb, hogy betéteket gyűjtsenek. Ezzel ugyanis függetleníteni tudják magukat az anyabanki finanszírozástól és javítani tudják az egyik legfontosabb banki mutatót, a hitelek betétekhez viszonyított arányát.

Leszólták

A gazdasági sajtó és a pénzügyi tanácsadók a válság előtti években mindent megtettek, hogy a lakosságot eltereljék a legnépszerűbbnek számító bankbetétektől. Az érvelés lényege az volt: a legbiztonságosabb befektetési formánál nem sokkal nagyobb kockázatokat vállalva magasabb hozamokat lehet elérni más típusú befektetésekkel hosszú távon.

Közgazdász körökben közkeletű vélemény volt: a magyar lakosság pénzügyileg tudatlan, mert a rendszerváltás előtti időkben is ismert betéteken kívül a többség semmilyen újszerű takarékoskodási formát nem ismer és nem használ. A másik sokat ismételgetett érv volt, hogy a megtakarítók túl óvatosak, minimális kockázatvállalásra sem hajlandók, ezért is szeretik a bankbetéteket.

Kár volt

Az érvelésbe 2008 előtt nem is nagyon lehetett belekötni. A válság kitörése óta eltelt években azonban kiderült, hogy a bankbetét nem minden esetben számít rossz befektetéseknek. Akár hosszabb távon sem, miközben valóban biztonságos módja a megtakarítások fialtatásának.

Az elmúlt években általános volt, hogy a bankbetétek tartották a lépést a kockázatosabb befektetések hozamával, sőt, sokszor jobban teljesítettek a részvényeknél és a befektetési alapoknál. A közvetlen összehasonlítás azért nehéz, mert a magyar piacon több száz befektetési alap van és számtalan külföldi termék is elérhető, miközben ahány bank, annyi betéti konstrukció létezik. Általánosságban annyi azért elmondható, hogy az utóbbi években nem volt ritka az éves szinten 3-5 százalékos reálhozamot biztosító (tehát az inflációt ennyivel meghaladó) betéti konstrukció.

Beszállt az állam

Ahogy legutóbbi betét-összehasonlító cikkünkből is kiderült, a helyzet a betétesek szempontjából már nem ennyire jó, de még most is tucatnyi bank kínál 7 százalék fölötti kamatot, ami közel 2 százalékos reálkamatot jelent.

A verseny élesedése abból is látszik, hogy míg egy időben csak bizonyos feltételek megléte – például fizetés bankhoz utalása, csoportos beszedési megbízások vagy aktív bankkártya-használat – esetén kaphattak kiemelt kamatokat az ügyfelek, addig ma már egyre több az olyan konstrukció, ahol feltétel nélkül is szép reálhozamot lehet elérni. Ráadásul a kedvező feltételekkel félretehető betéti összegek is folyamatosan csökkennek, sőt, ma már a rendszeres kisösszegű megtakarításra is van 7 százalék fölötti kamat.

Ráadásul a megtakarítások kamatversenyét az állam is ösztönzi azzal, hogy az államadósság után fizetett kamat is jó magasan van. Igaz, az utóbbi időben a támogató nemzetközi hangulatnak köszönhetően a hozamok valamelyest csökkentek, de még így is az inflációt jócskán meghaladó szinteken vannak.

Jónak tűnik, de

Most az látszik, hogy a megtakarításokért nagyon nagy a harc a bankok és az állam között. Ez kedvez azoknak, akiknek megtakarításaik vannak, hiszen többet tudnak keresni a pénzükön, viszont nem jó a pénzhiányos háztartásoknak és vállalkozásoknak, akik logikus módon csak drágábban tudnak hitelhez jutni. Ha a hitelek tartósan drágák maradnak – ami várható –, az a gazdaság lassulásán keresztül már mindenkire visszahat, ha tehát a mostani helyzet sokáig fennmarad, azt az egész gazdaság megsínyli.

A magas betéti kamatok és állampapírhozamok ráadásul a befektetési szolgáltatóknak sem jók, hiszen ha a biztonságos eszközök hozamai magasak (most a magyar állampapírokat tekintsük biztonságosnak), akkor ezeket a szokásosnál nehezebb megverni a kockázatosabb részvényjellegű befektetésekkel, ami visszaveti a keresletet, illetve ezeknek a cégeknek a bevételeit.

Nem kell a luxusprofit

Magyarországon megtakarítás hiány van, miközben a bankok külföldi tulajdonosai megpróbálják kivonni a növekedés és pénzbőség éveiben idehelyezett forrásaikat – mondja Móricz Dániel, a Concorde Alapkezelő kötvényportfólió-menedzsere. Ez tolja fölfelé a kamatokat, ráadásul a bankok igyekeznek az állampapíroknál is magasabb kamatot adni.

Móricz szerint a bankoknak a betétgyűjtésnél most nem az a szempontjuk, hogy minél olcsóbban jussanak minél több pénzhez, tehát végső soron nem a profit a fő cél, hanem az anyabanki források felszabadítása és hazaküldése, hogy ezzel csökkentsék a magyarországi kiszolgáltatottságukat. A bankok azt akarják, hogy az itteni hiteleik az itteni betétekből legyenek finanszírozva.

A folyamat egyébként a bankok szempontjából sikeres: néhány évvel ezelőtt egy magyarországi bank százegységnyi nála elhelyezett betétre átlagosan 150 egységnyi hitelt adott ki. Ez az arány az elmúlt években folyamatosan javult, most körülbelül 100 a 120-hoz az arány, ami a következő időszakban is tovább fog javulni. Elemzők szerint a történelmi példák azt mutatják, hogy a hitelleépítés, ami az eladósodás éveit vagy évtizedeit szokta követni, jelenleg pedig lényegében az egész fejlett világot érinti, 10-15 évig is eltarthat. Nem késő tehát nekilátni takarékoskodni.

Forrás: Index.hu – 2012. október 5.