Mit keres a kacsa az irodában?

Havadtői Sámuel, az erdélyi származású, világhírű magyar művész művei már nem csak kiállítótermekben láthatóak. A Concorde Alapkezelő új irodájának előterét és tárgyalóit Havadtői műalkotásai teszik színesebbé.

A belsőépítészeti koncepció kidolgozásában, eredeti „mesterségéhez” visszatérve, maga Havadtői is közreműködött. Hasonló lehetőséget a művész utoljára John Lennontól kapott. Havadtőiről néhány hete könyv is megjelent.

„Munkásságának nagyszerűsége őszintén megérintett. Az ősi magyar lélekből és kultúrából mélyen merítve olyasvalamit teremtett, ami nagyon is a jelenhez tartozik” – mondta róla egykori élettársa, Yoko Ono. Havadtői gyakran lepelként használja a csipkét, mintegy elfedve titkos gondolatait a szemlélő elől. Barbara Graustark, a The New York Times Pulitzer-díjas művészeti főszerkesztője szerint Sámuel munkái által szembetűnővé válik az őszinteség és csalárdság közötti hajszálvékony elválasztó vonal s mindvégig arra törekszik, hogy porrá zúzza megszokott szemléletmódunkat. E gondolatokat a Havadtőiről néhány hete magyar, angol és olasz nyelven megjelent könyvben is olvashatjuk.

Éppen ezek az értékek ragadták meg Bilibók Botondot is, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatóját, mikor úgy döntött, hogy teret ad Havadtői munkáinak: „Havadtői Sámuelt a Ludwig Múzeum baráti körében ismertem meg egy évtizede. Minden hivalkodástól mentes egyszerűség, ugyanakkor finom elegancia jellemzi alkotásait. Korábban támogattuk a Magyar Kémikusok Egyesületét, hogy kijuthassanak a Természettudományi Olimpiára vagy a magyar gyermekcsapat részvételét a Diákvállalkozások nemzetközi versenyén Londonban. Most a művészet felé tettünk egy lépést” – nyilatkozta.

„Életemben eddig egyszer történt meg, hogy teljesen szabad kezet kaptam, 1978-ban, mikor John Lennon felkért, hogy Yoko Onónak teremtsek egy légteret” – nyilatkozta a művész. Az Alkotás utcai irodában látható 16 Havadtői alkotás az eddigi életmű különböző korszakaiból ad szép válogatást. A Játszma című 2006-ban készült sorozat négy képe a legendás Bobby Fischer–Boris Spasszkij 1972-es sakkjátszma emlékét idézi, mikor a két géniusz között zajló 10 napos mérkőzés lépései egyúttal az ősi szabályok konfliktusára, illetve a velük dacoló individuum egyszeri esélyére is utalnak. A Pinokkió szobor gyermekkorunk egyik kedvenc mesefiguráját hívja elő, aki miközben arról álmodik, hogy egy nap igazi kisfiú válik belőle, minden egyes füllentésért megüti a bokáját. A kacsa collage és a hét kacsa szobor arra provokálják a nézőt, hogy új szemlélettel nézzen a közhelyre, a Bika és a Medve festmények a tőzsde szimbólumai, a nagy tárgyalóba készült kép pedig a Concorde Alapkezelő sikerét jelképezi.

Havadtői munkatársa, Somogyi Gábor belsőépítész az iroda kialakításánál kevés, de nemes, időtálló alapanyagokkal dolgozott. Így esett a választása például a diófára, mely többek között a bőséges termés szimbóluma, valamint a bútorokon és a falakon is megjelenő bambuszra, mely az állhatatosságot jelképezi. Fontos volt számára, hogy a mindennapok folyamán a folyosón elhaladó több száz „életet” statikusan is felidézze, s az élet a falakon is megjelenjen. Így élő zuzmóval borította azt, mely a levegőben lévő páratartalomból veszi fel a vizet és az ásványi anyagokat.

A kortárs művészet élvonalába tartozó magyar festő, Havadtői Sámuel pályája során intellektuális, művészi és baráti kapcsolatba került többek között Andy Warhollal, Keith Haringgel, George Condóval és Donald Baechlerrel, s a mai napig szoros kapcsolatot tart a kortárs New York-i művészeti élettel. Havadtői két alkotása is elkelt a tavaly novemberben rendezett New York-i Sotheby’s kortárs művészeti árverésén, s a világhírű festő alkotásai a Concorde Alapkezelő irodáján túl az Andrássy úti Il Bacio di Stile áruházban is szabadon megtekinthetők olyan művészek munkái mellett, mint Grayson Perry, Marina Abramović, Anna Margit, André Kertész és Martin Munkácsi.

Forrás: Kultúrpart.hu – 2014. január 16.

               Zetapress.hu – 2014. január 17.