Júl.
5
2018

Mitől lesz Magyarországon is tőzsdei kultúra?

Az Inforádióval és az MNB-vel közös adásunk tegnapi adásában Korányi G. Tamás, tőzsdei szakértő és Balásy Zsolt, a HOLD Alapkezelő elemzője beszélgettek a tőzsde szerepéről, jelenéről és jövőjéről.

A beszélgetés hanganyagát megtalálja itt és a Soundcloudon is. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk.

A tőzsde szerepével kapcsolatban Balásy Zsolt elmondta, hogy a legalapvetőbb az, hogy a vállalatok számára a banki hitel és a kötvénykibocsátás – tehát alapvetően a kölcsönök mellé – még egy forráslehetőséget biztosítson. Emellett még sok szerepe van, hiszen többek közt kiváló befektetési lehetőség a lakosság számára vagy akár bevételi forrás az állam számára. Jó példa az Egyesült Államok, ahol a lakosság nyugdíjának jelentős része önmegtakarításból származik, így ott mindenkinek van tőzsdei befektetése.

Korányi Tamás szerint Magyarországon sajnos nem az a tőzsde szerepe, aminek lennie kéne és nem is az, ami 100 éve volt. 1990 óta van újra tőzsdénk, de még mindig csak szinte a négy nagy papírból (OTP, Mol, Richter, Magyar Telekom) áll és a lakossági megtakarításokban is jelentéktelen szerepe van. A magyar lakosság pénzügyi vagyonának 2 százaléka van részvényben, ami jelentősen elmarad a fejlett európai országoktól, de még Lengyelországtól is, hiába tett a BÉT rengeteget az elmúlt 2-3 évben azért, hogy jobban elterjedjen a lakosság körében és több céget vonzzon be.
A 90-es években a privatizáció volt a lakosság tőzsdézése felfutásának motorja. Az állam kedvezményesen adott a lakosságnak részvényeket, ami persze vonzó volt. Most nincs „biztosnak látszó” kibocsátás, hiszen a kibocsátó is a lehető legdrágábban akar értékesíteni.

Balásy Zsolt szerint is nagyon alacsony a lakossági részvénybefektetés még úgy is, hogy a 2% közvetlen részvénytulajdon mellé még hozzájön egy másik 2% befektetési alapokon keresztül. A BÉT forgalmának 80 százalékát adják külföldi szereplők és a belföldieken belül is az intézmények a meghatározók.
A BÉT szerinte is sokat tett a tőzsde élénkítéséért, azonban ez inkább a kínálati oldalra tud hatni, a keresleti oldalon nehezebb dolga van. Ugyanakkor az az állam nélkül is megoldódhat, hiszen a nagy lakossági keresletet leggyakrabban az emelkedő árfolyamok szokták gerjeszteni. Erre példa a tavalyi Bitcoin vagy Mészáros-részvények mánia. Igaz, ezeknek általában rossz vége szokott lenni.

Arra a kérdésre, hogy mi befolyásolja inkább a részvény-árfolyamokat, Korányi Tamás a nemzetközi hangulatot emelte ki legfontosabb tényezőként. Magyarországon akkor volt jó kisbefektetőnek lenni, amikor a világon mindenhol jó volt a befektetőknek.
Ugyan hatnak a fundamentumok is az árfolyamokra, de egy jó OTP vagy Richter vállalati jelentés rossz nemzetközi hangulatban csak arra elég, hogy egy kicsit könnyebben lehessen kiszállni belőle, arra nem, hogy emelkedjen is az árfolyam.

Balásy Zsolt ezt a kutya és gazdája párhuzammal magyarázta. A gazdaság (a vállalat fundamentumai) a gazda, a tőzsde (az árfolyamok) pedig a kutyája, ami előre-hátra szaladgál a sétáltatásnál de végül ugyanoda érkeznek. Az érték alapú befektetés feladja annak eltalálását, hogy a kutya rövid távon merre megy és inkább a gazdájára összpontosít hosszabb távon. Aki viszont a kutyát szeretné kereskedni, annak a technikai elemzés segíthet.

Arra a kérdésre, hogy mennyire jó indikátorai a gazdaságnak a tőzsdeindexek, Korányi Tamás elmondta, hogy például az Egyesült Államokban, ahol a gazdaság egésze reprezentálva van a tőzsdén, jó indikátor, azonban ez Magyarországon nem igaz, hiszen itt egész szektorok, mint a feldolgozóipar, vagy az alkatrészgyártás egyáltalán nem szerepel a BUX indexben.
Balásy Zsolt szerint a gazdaság ma már nem osztható országokra. A legnagyobb amerikai tőzsdeindex, az S&P 500 értékesítésének fele származik az USA-n kívülről, de a négy nagy magyar részvény is már mind az egész régióban tevékenykedő vállalatok.
Korányi Tamás hozzátette, hogy a befektetők ráadásul egészen különböző országokat sorolnak egy kategóriába, ezért van az, hogy a BUX index is megérzi most a török, vagy argentin válság hatását.

Jelenleg a MOL-lal és az OTP-vel lehet Varsóban is kereskedni, de ennek már nincs jelentősége, hiszen a londoni befektetők a BÉT-en keresztül is tudnak egymással üzletelni. Érdekesség a Wizz Air, amely magyar cégként csak Londonban kereskedik.

Az árutőzsdékkel kapcsolatban Korányi Tamás az árinformáció szerepét emelte ki. Ugyanakkor a réz, az arany vagy az olaj olyan termékek, amelyeknek bőven elég néhány globális központ a kereskedésre. Azt, aki tudja, hogy hogyan alakult az olaj ára New Yorkban, nem fogja érdekelni, hogy Budapesten hogy alakult. Ezért nálunk már csak búza és kukorica van, de azok fontossága is megkopóban, hiszen az európai gabonaárak sem itt dőlnek már el. A XIX. század végén ez még nem így volt, akkor Chicago után Budapest volt a második legnagyobb búzatőzsde.

Balásy Zsolt szerint az árutőzsde a legklasszikusabb tőzsde, amit azért találtak ki, hogy aki ma elültet egy tonna búzát, az rögtön el is adhassa, így pontosan tudhatja, mennyit fog majd érte kapni. Ezért szoktuk azt mondani, hogy aki nem tőzsdézik, az tőzsdézik, hiszen ő addig, amíg beérik a búzája, folyamatosan izgulhat, hogy merre megy az ára.

A BÉT jövőbeli szerepével kapcsolatban Korányi Tamás – ahogy már 28 éve – most is optimista. A BÉT törekvései a kínálat gazdagítására beérhet és ez a keresleten is segíthet. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy jelenleg az elmúlt 150 év második leghosszabb válság nélküli emelkedő piacát látjuk, márpedig ez nem szokott örökké tartani. A közeljövőben lehet egy jelentősebb korrekció, amit majd válságként élünk meg, de hosszabb távon szerinte indokolt az optimizmus.
Balásy Zsolt ehhez annyit tett hozzá, hogy a tőzsde keresleti oldalának élénkítését azért jelentősen megnehezíti a magánnyugdíj pénztári vagyonok 2010-es elvétele. Egyrészt mert az mindenki számára egy tőzsdei befektetést jelentett, ami segíthette volna a tőzsdei kultúra terjedését. Másrészt a hozzáfűzött politikai narratíva, amely a tőzsdét és a befektetői szakmát erősen negatív színben igyekezett feltűntetni olyan mély gödör, amiből most nehéz lesz kiásni magunkat.
Korányi Tamás még megjegyezte, hogy a világban nagyon kevés helyen látni azt a segítséget, amit a magyar adórendszer nyújt, hiszen a Tartós Befektetési Számla lehetővé teszi, hogy 5 éven túli befektetéseink hozamát adómentesen megkapjuk.


Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételen: