Munkavállalási vízum pénzért, piaci alapon – és megszűnik az illegális bevándorlás

A címben rejlő tartalmat is kifejti a magyar származású amerikai energetikai szakember és befektetési tanácsadó, Steven Kopits (Kopits István) az alábbi interjúban. Magyarországnak is azt tanácsolja, amit az Egyesült Államok elnökének: szociális, oktatási, egészségügyi ellátást nem biztosító, viszont az aktuális gazdasági körülményekhez igazított árú munkavállalási engedélyekkel kellene harcolni az illegális bevándorlás és az azzal együtt járó feketegazdaság ellen. Ha ezt megcsinálnák, akkor az Egyesült Államokban nem lenne szükség több mint tízmilliárd dollárért falat húzni a mexikói határra, viszont szép számmal jöhetnének továbbra is a mexikói vendégmunkások, akik bizonyítottan számottevő gazdasági hasznot hoznak Amerika számára. A Princeton Energy Advisors cég elnöke egyúttal elmagyarázza, miért helyeselendő Trump energiapolitikájának sok eleme. Az oroszokat azonban nagy csalódás fogja érni, Trump ugyanis nem az, akinek Moszkvában hiszik/hitték – mondja Steven Kopits.

Zentai Péter: Kutatásai alátámasztják-e Trump elnök véleményét, miszerint az illegális bevándorlás az egyik legnagyobb csapás, ami az amerikai gazdaságot sújtja?
Kopits István: Az illegális migráció alapvetően a GDP-t növelő tényező az Egyesült Államokban. A nem legálisan Amerikában tartózkodó mexikóiak sokkal nagyobb arányban végeznek bizonyos munkákat. Az illegálisok ténylegesen dolgoznak – mégpedig nagyon keményen – és bizonyíthatóan gazdagítják az amerikai gazdaságot. Az érem másik oldala, hogy lenyomják az amerikai béreket – a mezőgazdaságban ez jól kimutatható. Egy példa: azt követően, hogy 2008-ban Arizona államból kitiltották az érvényes papírok nélküli bevándorlókat, 10-15 százalékkal emelkedtek a helyi fizetések. Csakhogy aztán Arizonában nem találtak embert azon munkák 90 százalékára, amelyeket a kitiltásukig az illegálisok végeztek el. Volt olyan farm, ahol a tulajdonos parlagon hagyni kényszerült földjének 60 százalékát az akut munkaerőhiány miatt. Arizona egész gazdaságának bővülési üteme 2 százalékkal esett vissza az intézkedés következtében. Ugyanakkor az illegálisok terhet jelentenek az amerikai adófizetőknek. Egy-egy gyerek kötelező általános iskolai oktatása 10 ezer dollárjába kerül évente az amerikai oktatási rendszernek. Ehhez képest a gyerekeikkel érkező, őket amerikai iskolába járató (illegálisan az USA-ban dolgozó) mexikóiak átlagosan évente 30 ezer dollárt keresnek. Ebből következik, hogy a rendszernek többletterhet jelentenek. A GDP-növekedéshez tehát bizonyíthatóan hozzájárulnak az illegálisok, viszont veszteséget, kárt okoznak az adófizetőknek és az alacsony bérű amerikai embereknek.

A CNBC-n publikált írásában azt állítja, hogy az illegális bevándorlás adminisztratív korlátozása csak a feketepiaci folyamatok kialakulásához járul hozzá, a Trump elnök által felépíteni tervezett fal a határon pedig rossz megoldás. Mi akkor a megoldás?
Az amerikai állam csak mintegy negyedannyi külföldinek ad beutazási és munkavállalási vízumot, mint ahány vendégmunkásra az amerikai gazdaságnak szüksége lenne. Ez önmagában véve a feketepiac kialakulásának melegágya. Azért jönnek az Egyesült Államokba illegálisan a mexikóiak, mert nem engedik be őket legálisan, holott Amerikának szüksége lenne rájuk. Márpedig rendkívül mostoha körülmények közepette, életveszélyt felvállalva tudnak csak átjutni Mexikóból az Egyesült Államokba, négyezer dollárokat kifizetve az embercsempészeknek. Persze, hogy inkább jönnének legálisan ezek a mexikóiak, de belekényszerítik őket az illegalitásba. Mindezt a sok borzalmat meg lehetne takarítani és fölöslegessé válna a falépítés, ha az amerikai állam pénzért árulná a munkavállalási vízumokat – mégpedig piaci alapon, mindig figyelembe véve az aktuális amerikai munkaerő-keresletet. Ez transzparenssé tenné és magától is korlátozná a migrációs folyamatot, közben óriási pénzeket takaríthatna meg az amerikai állam. Mivel éppenséggel magyarországi tapasztalataim segítettek e javaslat „megszüléséhez”, merem ajánlani Magyarországnak is ezt megoldást. Jól tudom, hogy komoly számban dolgoznak feketén, javarészt ifjú nyugat-európaiak és amerikaiak – különösen Budapesten. Elkerülik az adófizetést. Igaz ugyanakkor, hogy nincs is szándékukban igénybe venni a magyarországi ellátó rendszereket. Azzal járna jól mindenki – a magyar állam is –, ha ezek az emberek pénzért megválthatnák a munkavállalást és – mondjuk – bruttó jövedelmük 10 százalékát adóként befizetnék a költségvetésbe. Viszont cserében nem kapnának szociális, egészségügyi, oktatási juttatást, melyre mellesleg nem is tartanak igényt. Ők egyszerűen csak lakni és dolgozni akarnak Magyarországon. Ha így oldanák meg az illegális bevándorlás és a magyar munkaerőpiac feszültségeit, akkor Magyarország hihetetlen népszerűségre tenne szert. Sőt, merem állítani, Budapest a hedge fundok fővárosává válhatna, miután a Brexit miatt rengeteg pénzügyi szolgáltató elhagyja Londont.

A Princeton Energy Advisors meghatározóan energetikával foglalkozik: racionálisnak tartja-e az amerikai gazdaság további fejlődése szempontjából a Trump által ígért nyersolaj-, gáz- és szénreneszánszot?
Az Egyesült Államoknak óriási olaj-, gáz- és szénkészletei vannak. Nyilvánvaló, hogy ezentúl a kormány előnyöket fog biztosítani a szénbányászat számára és csökkenteni fogja a megújuló energiaforrásoknak nyújtott támogatásokat. Igazi, nagy jelentőséggel bíró változást az energiaszektorban azonban a nagy olaj- és gáz vezetékek építése fog jelenteni. Eddig egyszerűen ellehetetlenítették, hogy vezetékek létesüljenek az ország északkeleti régióiban. Noha a közeli nagyvárosokban például Philadelphiában, New Yorkban óriási a kereslet, a fogyasztás és az áramdíj az egekbe szökik, miközben egy gigantikus gázmezőn ülünk, szinte alattunk húzódik a pennsylvaniai Marcellus-mező. Ha végre engedélyezik itt is az olaj- és gázvezeték-építést, az mindenki érdekét szolgálná, hiszen olcsóbbá, a széles tömegek és a gazdasági főszereplők számára egyaránt megfizethetőbbé válna az energia.

Milyen politikára számít Washington részéről Közép-Kelet-Európa, Oroszország és Nyugat-Európa irányába?
Nem hiszek abban, amit sokan gondolnak, hogy Trump elnök barátkozni fog az oroszokkal. Elképzelhetetlennek tartom az amerikai–orosz „enyhülést”, amíg Oroszország közvetve-közvetlenül megszállva tartja a Krímet és a Donyeck-medencét. Igazamat jelzi, hogy az új, Trump által kinevezett amerikai ENSZ nagykövet a legkeményebb hangon ítélte el a minap Oroszországot, közölve: szó se lehet a szankciók feloldásáról. Amikor ebben az országban a republikánusoké az egész törvényhozás és a Fehér Ház, akkor a külpolitikát eluralja a konzervatív hozzáállás. Ez azt jelenti, hogy a végén Amerika még inkább ráerősít a NATO-ra és Nyugat-Európával együtt fokozni fogja a nyomást Oroszországra, Ukrajnát pedig még inkább fogja támogatni, mint az eddigi amerikai kormány. Az oroszok tévedtek: Trumppal rosszabbul járnak, mint ahogy Hillary Clintonnal jártak volna.