aug.
5
2016

Nagyot nyerhetsz úgy is, hogy figyelsz másokra

Gyökeres változásnak lehetünk szemtanúi, ma már egyre elfogadottabb, hogy úgy fektessen be valaki, hogy nem csak a pénzbeli hasznot nézi, hanem a környezetre gyakorolt hatást is. Az „impact investing” divatos kifejezés, és azért is lehet olyan népszerű, mert egyre több ember számít tudatos fogyasztónak. A legjobb, hogy mint minden más befektetésnél, itt is megtalálhatja bárki a számítását. Az is, aki a jó ügy érdekében beáldozná a hozamot, de az is, aki versenyképes teljesítményt vár el.

Sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint nagy profitot csak úgy lehet elérni, ha a saját célunkat helyezzük az előtérbe és nem foglalkozunk a körülöttünk lévőkkel. Azonban néhány évtizeddel ezelőtt elindult egy új megközelítés, ami azóta gyökeres változásokat indított el. Az impact investingről beszélünk, amit magyarra fordítva hatásalapú befektetésként vagy esetleg társadalmi célú befektetésként lehet aposztrofálni. Közel 30 évvel ezelőtt indult világhódító útjára az ötlet, amit először kétkedve fogadott a közönség. De nem is lehetett volna ez másként, hiszen ki hitt volna első körben annak a néhány befektetőnek, akik azt állították, hogy képesek profitot csinálni és értéket teremteni, miközben annak társadalmi hatásaira is figyelemmel vannak.

Az első időkben mindössze annyi történt, hogy bizonyos vállalatokat kirostáltak a befektetők, például azért, mert a termékeik negatív hatással voltak a környezetükre (például a szeszesital- és dohánygyártók). A kezdeti megoldás viszont limitált befektetési potenciállal bírt és nehézkes is lett volna csak erre alapozva komplett portfóliót felépíteni. Az utóbbi egy évtizedben azonban az impact investing új szintre lépett, részben azoknak a befektetőknek a jóvoltából, akik meglátták a globalizálódott gazdasági rendszerben rejlő potenciált és megoldották, hogy a korábbiakhoz képest sokkal szofisztikáltabb módon lehessen követni és elemezni a befektetéseket.

Nagy segítségükre volt az ötlet elterjedésében, hogy ezzel egy időben divatba jött tudatos fogyasztónak lenni. Ők azok, akik organikus élelmiszereket árusító boltokban vásárolnak, olyan vállalatok termékeit veszik, melyek egyértelmű társadalmi misszióval bírnak és környezetbarát autót vezetnek. A Merrill Lynch befektetési igazgatója szerint eljutottunk odáig, hogy ezekkel a stratégiákkal valóban össze lehet kombinálni a pénzügyi hasznot a kedvező társadalmi hatással. Nem kell csak az egyiket vagy a másikat választanunk, kompromisszumok nélkül érhető el a cél.

Mindeközben a befektetők is elfogadták azt, hogy az üzlet és a társadalom nem működhet két egymástól független területen. Ez arra sarkallja a befektetőket, hogy olyan cégek után nézzenek, melyekről elhiszik, hogy kompetitív előnyre tehetnek szert a fenntartható üzleti stratégia által. Ez nem jelenti azt, hogy a társadalmi vagy a környezeti ügyek megelőznék a hozamot. Sokkal inkább azt, hogy a vállalattal kapcsolatba kerülő összes szereplő (beleértve a foglalkoztatottakat és a környező közösséget) érdekeit is nézik és megpróbálnak egyensúlyt teremteni.

Bárki megtalálhatja ma már a hozzá illő befektetést

A Merrill Lynch szakértői szerint az emberek is felismerték, hogy a hatásalapú befektetés nemcsak az értékről szól, hanem arról is, hogy ezáltal képesek lesznek beazonosítani strukturális befektetési lehetőségeket, mint az alternatív energia, az Amerika és a fejlődő országok közötti finanszírozási szakadék vagy az új oktatási és egészségügyi technológiák. Az elérhető lehetőségek köre nagyon széles. Az is megtalálja a számítását, aki a hozam egy részét vagy egészét beáldozná a jó ügy érdekében, de az is, aki versenyképes hozamot akar elérni.

Még mielőtt befektetnénk, kulcsfontosságú, hogy azonosítsuk az egyes területeken kialakuló keresleti-kínálati szakadékokat. Kiváló példa a következő évtizedekben rohamosan emelkedő kereslet a víz iránt, ami jó alapot teremthet az infrastruktúra-fejlesztésben érdekelt vállalatoknak. Egy tipikus hatásalapú befektető olyan részterületeken vetné meg a lábát, mint a víztisztítási vagy a szállítási technológiák. Aki még közvetlenebb kapcsolatot keres, akkor annak lehetőségként ott van a mikrofinanszírozás a fejlődő országokban. De akár olyan cégekbe is beszállhatunk, amelyek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését tűzték ki zászlajukra. Az értékpapírosítás eljutott olyan fokra, amikor már hatásalapú kötvényeket is vehetünk, amivel meghatározott célt támogathatunk.

A befektetői érdeklődéssel biztosan nem lesz probléma. Egyrészt, az intézményi befektetők az utóbbi két évben megduplázták azokat a befektetéseiket, melyek megfelelnek az általuk támasztott környezeti kritériumoknak. Csak a nyugdíjalapok világszerte 513 milliárd dollárt fektettek be a klímaváltozással és széndioxid-kibocsátással kapcsolatba hozható területeken. Másrészt, 2020-ig potenciálisan 56 ezer milliárd dollárnyi vagyon kerül át a családokon belül a szülőktől a gyerekekhez, ami szintén lökést adhat a piacnak. Harmadrészt, az 1981-1997 között született („ezredfordulós”) korosztály nagyon fogékony az új befektetési lehetőség iránt. A válaszadók 85 százaléka szerint a társadalmi vagy környezeti hatások fontosak számukra, és majdnem 60 százalék a befektetések kiválasztásánál a társadalmi felelősséget az egyik legfontosabb kritériumnak tartja.

Ahogy a legtöbb befektetési területen, itt is nagy jelentősége van az adatoknak, enélkül lehetetlenség lenne eligazodni a különféle lehetőségek között. A befektetői kör meglehetősen széles, többek között megtaláljuk az átlagos befektetőktől kezdve, a privátbanki ügyfeleken át a nagy intézményi klienseket is. A mai technológia és adatbázisok lehetővé teszik, hogy jobban felépített és kezelt portfóliók jöhessenek létre az adatok felhasználásával, ami pozitív hozadékaként még több felhasználót vonz a területre és jobb adatbázisok felépítésének ágyaz meg.

Egy vállalat vagy projekt értékelése a piac fejlődésével összhangban egyre bonyolultabbá válik. Sok esetben ma már az értéket nem csak a fizikai és pénzügyi eszközökben kell néznünk, hanem a szellemi tulajdonban, a piaci részesedésben, a márka elismertségében és hogy a vállalat milyen – pozitív vagy negatív – hatással van a társadalomra és a környezetre. Túl kell nézni a nyilvánvaló pénzügyi előnyökön és tudatában lenni, hogy egy vállalat értékének nagy hányadát teszik ki az általa alkalmazott politikák és gyakorlatok. Ezt a vállalatok maguk is felismerték, míg 2011-ben mindössze az S&P 500 vállalatainak 20%-a tett közzé vállalati társadalmi felelősség jelentést (Corporate Social Responsibility, CSR), addig 2015-ben az arány már 75% volt.