Nem vagyunk Törökország…

Törökország mélyrepülése nem csak annak köszönhető, hogy óriási a folyó fizetési mérlegének hiánya, és hogy a politikai rendszere válságot él át. Az elmúlt 1-2-3 évben is hasonlóan nagy volt a deficit, és voltak politikai problémák. A kérdés éppen az, hogy miért pont most borult a bili?

A válasz pedig az, hogy a pénznyomtatási buborék elkezdett leereszteni. És ez így lenne akkor is, ha nem Erdogan lenne a miniszterelnök, nem Matolcsy lenne a jegybankelnök, és nem lennének zavargások Thaiföldön.

Az amerikai jegybank vezetésével példátlan gazdaságpolitikai kisérlet vette kezdetét 2009-ben: a 29-es válság tapasztalataiból okulva Bernanke Fed-elnök fedezetlen pénznyomtatással, semmiből teremtett dollár milliárdokkal próbálta elérni, hogy az események ezúttal másként történjenek, mint 1929-33 között. Elmondhatjuk, hogy sikerült. A gyógyszer azonban nem volt mellékhatások nélküli. A sok újonnan teremtett dollárból amerikai állampapírokat vett a Fed, az állampapírokat eladók pedig más, kockázatos eszközökbe fektették a befolyó pénzt: vállalati kötvényekbe, feltörekvő piaci részvényekbe, devizákba, kötvényekbe. A QE mellékhatása a kockázatos eszközök felértékelődése volt, illetve az, hogy ennek révén példátlanul laza monetáris viszonyokat teremtett a fejlődő országokban. Ez a pénzbőség volt az oka annak is, hogy Magyarországon sok évtizede nem látott alacsony szintre, 2,85%-ra sikerült csökkenteni a jegybanki alapkamatot. A hazai alapkamatszint a QE-buborék eredménye.

Az amerikai pénznyomtatás által generált likviditástenger buborékot generált a tőkepiac szinte minden szegmensében, de láthatóan a legkomolyabb egyensúlytalanságokat a fejlődő országokban váltotta ki. A QE-program lezárásával (úgy tűnik idén nyárig be is fejeződik) azonban eltűnik a többletpénz, a piacok pedig ezt anticipálva megkezdték a kivonulást a mesterségesen magasba hajszolt feltörekvő piacokról. A felfújt buborék elkezdett leengedni. A fejlõdõ világban kevesebb lesz a pénz, kisebb lesz az éltetõ likviditás, magasabbak lesznek a kamatok. Ez önmagában nem lenne baj, de a buborékok leeresztése általában nem mentes a pánikoktól, összeomlásoktól, és most éppen egy ilyen pánik közepén vagyunk. Hiába nincsenek meg azok az egyensúlytalanságok és problémák Magyarországon, mint Törökországban, a QE-buborék kipukkanása alól nem vonhatjuk ki magunkat. Nem vagyunk Törökország, ez igaz, de a törökországi eseményeket kiváltó globális tőkepiaci trendek itt is hatnak. Csak ismételni tudom ugyanazt, amit az elmúlt hónapokban többször leírtam: vagy magasabb kamat vagy gyengébb forint. Lehet választani.

www.zsiday.hu