Nemzetközi részvénypiacokon a Concorde

Az utóbbi hetekben immár a harmadik-negyedik „alapok alapjának” létrehozása folyik. A Concorde Alapkezelő olyan, a nemzetközi részvénypiacokra koncentráló konstrukciót indítana, amely más, külföldi alapok jegyeibe fektetné a pénzét. Az alap 50-100 százalék közötti mértékben tartana ilyen befektetéseket, referenciahozama (benchmarkja) pedig az MSCI World Index.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyétől függően a tervek szerint júliusban indulna a Concorde Alapkezelő új terméke, a Concorde Nemzetközi Részvény Befektetési Alap. A konstrukció célja, hogy külföldi részvénybefektetési alapok jegyeinek vásárlásával alakítson ki nemzetközi részvényportfóliót, azaz egy újabb „alapok alapja” jönne létre. Aktív portfóliókezelés mellett tőkéjének 50-100 százalékát fektetné ilyen jegyekbe, méghozzá az úgynevezett tőzsdén kereskedett alapokat preferálná, amelyek nagyfokú transzparenciájukról és alacsony költségeikről ismertek. Az egyetlen ilyen papír, amelyet külön is nevesítettek a kibocsátási tájékoztató tervezetében – és amelynek aránya 25 százalék felett is lehet az alapban –, az S&P Depositary Receipts. (A törvény szerint külön be kell mutatni a saját vagyon 25 százaléka feletti arányban is venni kívánt befektetési alapokat.) Ez az S&P 500 index leképezésére jött létre, februárban tőkéje 27 milliárd (!) dollár volt, éves működési költségei viszont csak a vagyon 0,2 százalékára rúgtak. (A hazai befektetési alapokra évi 1,5-3 százalék jellemző.)

A Concorde Alapkezelő új terméke egyébként likviditási vagy kockázatkezelési okokból magyarországi befektetési jegyeket is vásárolhat, legfeljebb tőkéjének 30 százalékáig. Benchmarkja (irányadó hozamindexe), amelynek túlszárnyalására kezelője törekszik, 95 százalékban az MSCI World Indexből, 5 százalékban az RMAX rövid futamidejű hazai állampapír indexből áll majd.

Az alapkezelő munkájáért évi 1 százalékos, a letétkezelő Raiffeisen Bank Rt. pedig 1,5 ezrelékes díjat kap. Az indulási költségeket az első egy évben időarányosan terhelik az alapra. Minimális likvid tartalékkal szándékoznak dolgozni, cserébe viszont csak a tárgynaptól számított harmadik munkanapon (T+3) teljesülnek a befektetők vételi vagy visszaváltási megbízásai. Ezen idő alatt ugyanis még a külföldi értékpapírok is pénzzé tehetők.

A forgalmazás költsége a Concorde Alapkezelő többi alapjánál már megszokott nulla forintos eladási és (maximum) 500 forintos visszaváltási jutalék, az öt munkanapon belüli visszaváltásokra itt is büntetőjutalékot alkalmaznak.

A dematerializált befektetési jegyeket a forgalmazó „anyabrókercég” irodáin kívül a Konzumbank és a BNP Paribas fiókjaiban is meg lehet majd venni. A Concorde Alapkezelő a kibocsátási tájékoztató tervezetében szereplő mérleg szerint tavaly 76 millió forintos árbevétel mellett 48 millió forintos adózott eredményt ért el. A közelmúltban az új tőkepiaci törvény adta lehetőségekkel élve – már két úgynevezett „alapok alapja” vagy esernyőalap jött létre, a K&H-csoport Ingatlanpiaci Alapja (amely fejlett nyugati országok ingatlan alapjaiba fektet), illetve a Raiffeisen Konvergencia (amely a közép-kelet európai országok részvény és kötvénypiacaira koncentrál). A Concorde-on kívül az Eastbrokers is készít elő hasonló, globális részvénypiaci terméket.

Eidenpenz József

Forrás: Napi Gazdaság – 2002. július 2.