Népszerűbbek a vegyes alapok

A magánszemélyek zöme nem diverzifikál az alaptípusok között.

Kiegyensúlyozott teljesítmény, kedvező kockázat/hozam arány – a vegyes alapok ezen tulajdonságai ugyan vonzók lehetnek a befektetők számára, ám érdekes módon ez az alaptípus – annak ellenére, hogy az elmúlt évben nőtt a befektetők érdeklődése igen marginális szerepet játszik a befektetési alapok hazai piacán (a 23 milliárd forintos összvagyon 1,6 százalékos arányt takar). Egyelőre – vélik a K&H Alapkezelőnél, meglátásuk szerint ugyanis ezen alaptípus egyre népszerűbb a hazai piacon, s részarányuk már az idén növekedésnek indulhat.

Az OTP paletta alapban

Márciusban mérsékelték a részvényarányt, ez jelenleg 37 százalékot tesz ki. A CA Vegyes Alapban 45 százalék a részvényarány, s ezt a szintet egyelőre tartják is. A Concorde 2000 Alap befektetési politikája stabilnak mondható, hiszen az egyharmad részvény, kétharmad állampapír arányt nagyjából tartják. A Budapest Vegyes Alapnál 40 százalék körüli szinten mozog a részvényarány, amelyet kifejezetten magyar papírok alkotnak.

Azoknak a befektetőknek ajánlható a vegyes alap, akik részvénykockázatot is hajlandók futni, ám olyan mértékben már nem kockázatvállalók, hogy be merjenek szállni egy tiszta részvényalapba – magyarázta Honics István, az OTP Alapkezelő portfóliómenedzsere. Hosszabb távon – a részvénypakettből kifolyólag – jobb teljesítményre számíthat a befektető, mint a kötvényalapoknál, miközben a hozamok számottevő szórásától nem kell tartania fogalmazott Szöllősi Ferenc, a CAIB Alapkezelő portfólió-menedzsere. A magánszemélyek zöme azonban „leragad” ott, hogy vagy részvény-, vagy kötvényalapba teszi a pénzét, arra viszont nem gondol, hogy esetleg megossza megtakarítását a kétfajta alaptípus között. A fő problémát pedig ez jelenti – tette hozzá. Hasonlóan vélekedik Elek Péter, a Budapest Alapkezelő portfólió-menedzsere is, mondván, a hazai befektetési-alappiac adatai azt mutatják, hogy a részvény- és az állampapíralapok között nincs átmenet, a befektetők vagy az egyik, vagy a másik alaptípusba teszik pénzüket.

A befektető kétfajta stratégia között választhat – fogalmazott Szabó László, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatója. Egyrészt elképzel egyfajta portfólió-megoszlást, s ennek megfelelően vásárol rövidebb-hosszabb futamidejű kötvényeket, illetve részvényeket, ám a tapasztalatok azt mutatják, hogy a befektetők zöme nem igazán tudatos abban, hogy mikor tegyék át pénzüket részvényekből kötvényekbe, illetve fordítva, s általában rosszul időzítenek. A vegyes alapokkal viszont túl nagy kockázatot nem fut a befektető, ráadásul a döntéseket sem saját magának kell meghoznia – emelte ki Szabó László, hozzátéve: az egyszerűbb befektetési politikát választók számára éppen ezért elfogadható ez a termék.

A K&H Alapkezelő tavaly októberben négyféle összetételben dobta piacra válogatott alapjait, s nettó eszközértékük – összesen – megközelíti a 10 milliárd forintot, ami azt is mutatja: az ügyfeleknek tetszenek ezek a kényelmes „portfólió-építésre” lehetőséget adó termékek – mondták az alapkezelőnél. A befektetők többsége azonban változatlanul konzervatív, amit az is mutat, hogy a négy alap közül a mérsékelt kockázatút (kötvénytúlsúlyost) választja.

Vegyes alapok

Kötvénytúlsúlyos vegyes alapok: a portfolióban lévő részvénytípusú eszközök aránya nem haladja meg a 30 százalékot kiegyensúlyozott vegyes alapok: a portfolióban lévő részvénytípusú eszközök aránya 30-70 százalék között mozog.

A vegyes alap tehát egyfajta kényelmet jelent a befektető számára, hiszen a rész vény kitettséget az alapkezelő határozza meg, amelynek aránya a vegyes alapok jellegéből fakadóan nem mehet 70 százalék fölé. Az alapkezelők ráadásul nem csupán a hazai értékpapírokra koncentrálnak, az OTP Paletta portfoliójában kelet közép-európai részvények is fellelhetők. Mivel a régió devizái között a korreláció nem teljes, egy makrogazdasági problémából adódó forintgyengülés a magyar papírok árfolyamára kedvezőtlenül, míg a külföldi részvények forintban kifejezett árfolyamára kedvezően hathat. A földrajzi diverzifikáció az árfolyammozgásokon keresztül is tompíthatja a befektetők kockázatát – mutatott rá Honics István. A CA Vegyes Alap portfóliója amerikai, cseh, lengyel részvényeket is tartalmaz, ám a súlypont változatlanul a magyar papírokon van. A részvénycsomagba igyekeztünk magas osztalékhozamú papírokat összeválogatni, így az árfolyamnyereséget nem nagy volatilitású részvényekkel próbáljuk elérni – mondta Szöllősi Ferenc.

A vegyes alapokat minimum 1-2 évre ajánlják az alapkezelők, de vannak, akik azt javasolják, hogy ennél hosszabb, öt év körüli időtávra tegyék be a pénzüket a magánszemélyek az alapba. Ez a jelenlegi piaci környezetben még inkább helytálló, hiszen rövid távon a részvény-árfolyamok volatilitása megmarad – véli Honics István, aki alapvetően optimista: év végére erősödéssel számol a hazai piacon.

Forrás: Világgazdaság – 2005. június 7.