IT tech companies
okt.
26
2016

Nincs más választás, a legnagyobbá kell válni!

A világ meghatározó cégei egyre nagyobb méretűvé váltak a múltban és a globális profit több, mint háromnegyedét is ezen cégek termelték meg. Ugyanakkor az óriásvállalatok köre is változik, egyre inkább a technológiai cégek kerülnek nyeregbe és kiszorítják a régi vágású ipari vállalatokat. Minden jel arra utal, hogy a vállalatok nagyobb méretűvé válása folytatódik a jövőben, és aki nem akar majd kiesni a versenyből, szintén arra fog kényszerülni, hogy világméretűvé váljon.

A verseny már csak a veszteseknek való?

Theodor Roosevelt egy 1910-es beszédében már ünnepelte az amerikai gazdaság akkori hajtóerejének számító hatalmas méretű ipari cégeket. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az egyenlőség alapjaira épített ország ideája is egyre inkább veszélybe került, mivel egyre több kiváltság jutott az óriásvállalatok és az azok élén álló elit számára (például növekvő befolyás a politikában).

Olyan érzésünk lehet, hogy Roosevelt beszéde akár ma is elhangozhatna, hiszen a helyzet nem sokat változott, még mindig néhány óriáscég van a gazdaságok élén, és gyakorol nagy nyomást a globális piacokon, valamint válik még nagyobb méretűvé a különböző összeolvadások révén. Ráadásul az amerikai vállalati profitok GDP-hez való hozzájárulása magasabb, mint bármikor az 1920-as évek óta. Az Apple, Google és Amazon valószínűleg ugyanannyira befolyásos gazdasági szereplő napjaikban, mint a US Steel, a Standard Oil vagy a Roebuck and Company volt Roosevelt idejében.

A modern óriások zöme régi múlttal rendelkezik, de az is elmondható, hogy mai formájukat elmúlt évtizedek során folyamatos beruházás és terjeszkedés révén nyerték el. De találunk azért szép számban nemrégiben felemelkedett cégeket a fejlett és feltörekvő országokból egyaránt. Ráadásul nagyrészük olyan iparágban tevékenykedik, amelyeket évtizedekkel ezelőtt még elképzelni sem tudtunk volna, ezek a cégek szinte a semmiből voltak képesek üzleti birodalmakat felépíteni.

Ezek alapján nem meglepő, hogy a „szupersztár” hatásnak elkeresztelt jelenség (vagyis hogy kisszámú óriáscég termeli a profitok legnagyobb részét) a legjobban Amerikában figyelhető meg. A Fortune 100 legnagyobb vállalata által termelt nominális GDP az 1994-es 33 százalékról, 2013-ra mintegy 44 százalékra nőtt, ráadásul ugyanebben az időszakban az általuk termelt bevétel aránya is 57 százalékról 63 százalékra emelkedett. Mindez úgy történt, hogy az amerikai vállalatok száma 1997 és 2013 között mintegy megfeleződött, a 6797 vállalatból 3485 maradt csupán meg, ami a konszolidáció és a növekvő méret újabb bizonyítékául szolgál. Emellett a startup cégek is egyre nehezebb helyzetben találják magukat, amit jól mutat, hogy az új induló cégek száma kisebb, mint 1970-ben volt, és több vállalat is megy csődbe, mint amennyit alapítanak.

A szupersztár-hatás talán a technológiai cégek és a tudás alapú gazdaság körein belül tud leginkább érvényesülni. A Szilícium-völgy óriáscégei nagy piaci részesedésre tettek szert, de az általuk elért profit is hatalmas méreteket ölt. Emellett a riválisok számára is a nagyméretűvé válás lehet kézenfekvő megoldás, hiszen így tudják felvenni a versenyt a nagy és erős cégekkel. De az összes ügyvédi, tanácsadó vagy szakmai szolgáltatást végző cég számára is a globális méretűvé válás lehet a megoldás, ha az óriáscégek igényeit továbbra is ki szeretnék szolgálni. A digitalizáció ráadásul csak erősíti a trendet, mivel a digitális vállalatok ki tudják aknázni a hálózatokban rejlő lehetőséget és könnyedén nyújthatnak határon átnyúló szolgáltatásokat.

Változik a világ és az is, amit a cégeknél megszoktunk

A vállalatok működését alátámasztó elméleti megfontolások is nagy átalakuláson mentek keresztül. Az 1990-es évek menedzsment gurui egyenesen a bukás zálogának vélték, ha egy cég bizonyos méreten túlnőtt. Viszont az időszak légköre erősen rányomta a bélyegét ezekre a gondolatokra, hiszen ebben az időben bomlott fel több kisebb vállalatra az AT&T is, de több állami tulajdonú cég privatizálására is ekkor került sor.

A McKinsey kutatásai azonban már egészen másra világítanak rá, ugyanis ezek alapján a világ legnagyobb vállalatainak 10 százaléka termeli az összes profit 80 százalékát is, tehát igencsak számít a vállalati méret. Ráadásul az olyan cégek, melyek éves bevételei meghaladják az 1 milliárd dollárt, közel 60 százalékban képviseltetik magukat a teljes globális bevételeken belül és a teljes piaci kapitalizáció 65 százalékát is kiteszik.

Mivel úgy tűnik, a nagyobb vállalati méret kifizetődő, meg is indult világszerte az M&A tranzakciók felfutása. Míg 1990-ben 11,5 ezer ilyen ügylet zajlott le világszerte, ami a globális GDP mintegy 2 százalékát tette ki, addig 2008-ban 30 ezer M&A-t ütöttek nyélbe, ami a globális GDP 3 százalékára rúgott.

Legnagyobb cégek_ábra1

De az is változott, milyen nagyságú munkaerő-állományra és eszközre tartanak igényt a cégek. Az 1990-es években például a 3 legnagyobb detroiti autógyártó 250 milliárd dolláros bevétellel, 36 milliárdos piaci kapitalizációval és mintegy 1,2 millió munkavállalóval rendelkezett. Mindeközben 2014-ben a top 3 szilícium-völgyi cég 247 milliárd dollárnyi bevételt termelt, emellett 1 billió fölötti piaci kapitalizációja volt és mindösszesen 137 ezer dolgozót foglalkoztatott. Vannak azért régi vágású ipari szupercégek is, de ők is egyre kevesebb alkalmazottal rendelkeznek. Például az Exxon 1960-ban még 150 ezer dolgozóval rendelkezett, aminek több mint a felét leépítette annak ellenére, hogy a legnagyobb riválisával, a Mobillal is összeolvadt időközben.

Ha csak az elmúlt 10 évet nézzük meg, akkor is jelentős átrendeződés látható a világ legnagyobb piaci kapitalizációval rendelkező cégeinek körében. A hagyományos méretgazdaságosságra épülő ipari cégek és pénzügyi szolgáltatók egyre inkább kiszorultak a listáról és az innovatív IT cégek vették át a vezető szerepet. A 2016-os összesítésben az első helyeken szinte kizárólag technológiai cégek végeztek, amiből jól látható, milyen piaci dominanciára tudtak szert tenni a digitális világ cégei.