Noszogatással a költséghatékonyabb államért?

Ha döntéshozatalról van szó, az ember korántsem racionális, aminek még társadalmi szinten is hatásai vannak. A nudge fogalma már évek óta ismert, olyan technikákat foglal magában, amivel pszichológiai, viselkedéstani jellemzők alapján lehet az embereket jobb döntésre sarkallni. Az államok működését is hatékonyabbá lehet tenni ilyen módon, ami jelentős költségmegtakarítást is eredményezhet. Találunk példát a nyugdíjmegtakarítás ösztönzésére, az energiafelhasználás csökkentésére, de még a büntetések, adók megfizetésének fokozására is.

A pszichológiai, viselkedéstani elméletek az elmúlt évtizedekben számos területen kerültek alkalmazásra, így ma már nem lepődünk meg azon, ha a pénzügyi pszichológia kifejezéssel találkozunk. Ugyanakkor az is bizonyossá vált, hogy az állam és a társadalom hatékony működésében is nagy szerepe van a pszichológiai elméleteknek, hiszen az egyének viselkedése sokszor irracionálisnak bizonyul, ami az egész társadalom működésére hatással van. Nem arról van szó, hogy az emberek eleve rossz döntéseket akarnának hozni, csak bizonyos esetekben a kognitív korlátok, heurisztikák hatása közbeszól.

A kutatások számos olyan módszert fedeztek fel, amellyel szimplán a pozitív megerősítéssel érhető el egy racionálisabb döntés, pusztán azzal, hogy egy dolgot más megvilágításba helyeznek. Ennek az alapja a viselkedéstani mechanizmusok felfedezése, ami például a tőzsdén is rossz döntésekre sarkall minket. Például alapvető emberi vonás, hogy nem térképezzük fel a várható kimenetek valós valószínűségeit, így a kockázatok felmérésében is pontatlanok vagyunk, és gyakran esünk kognitív csapdákba (például friss emlékek, reprezentativitás, horgonyok).

A témában úttörőnek számító Robert Thaler és Cass Sustein könyvében el is nevezte ezeket a viselkedéstani jellemzőket is figyelembe vevő technikákat nudge-nak, amit magyarul bökdösésnek vagy noszogatásnak lehet nevezni. Tulajdonképpen úgy történik ezekkel a döntés befolyásolása, hogy az emberek választási lehetőségeit nem korlátozzák, csak a kívánt állapot felé mozdítják el a viselkedést. Éppen ezért az említett szerzők utalnak úgy rá mint a libertárius paternalizmus megvalósulására.

Ma már a nudge elmélet számos területen áll aktív alkalmazás alatt a vállalatvezetéstől, az egészségügyön, biztonság és környezeti politikán át az emberi erőforrás menedzsmentig. A kormányok is felfedezték a módszer hatékonyságát, és elsők között Angliában, majd Németországban, Ausztriában, Hollandiában, később pedig az USA-ban is alakult kormányzati viselkedéstudományi osztály (USA-ban Trump hivatalba lépésével megszűnt).

Nudge a gyakorlatban

Az államnak a hatékony működése szempontjából fontos, hogy bizonyos kérdésekben miként döntenek az egyének. Egy új tanulmány azt vizsgálta meg, hogy a hagyományos állami intézkedéshez képest (mint például a közvélemény figyelmét felkeltő kampányok, hirdetések vagy bizonyos esetekben a büntetések) a bökdösésen alapuló intézkedés hogyan muzsikál.

A szerzők sorra vették, hogy az elmúlt évtizedek nudge intézkedései, kísérletei milyen eredményt hoztak. Megállapították, hogy ezek a módszerek bizonyos esetekben 40-szer is hatékonyabbak lehetnek, mint a megszokott megoldások, ami komoly spórolást is eredményez az állami büdzsében. Ami előny, hogy jóval kevesebbe is kerül a „bökdösődő technikák” implementálása, azonban hátrány, hogy nem minden esetben bizonyulnak működőképesnek.

Már korábban felfedezték, hogy a kerethatás milyen nagy befolyással van a döntéseinkre, amit számos esetben igazoltak valós szituációkban is. Gyakran a lehetőségekre sem figyelünk fel kellőképpen, ha erre mentális erőforrást kell szánnunk, így végül nem is foglalkozunk velük.

A kutatások alapján talán a legismertebb megvalósulása a nudge-nak a munkavállalók nyugdíjmegtakarításával köthető egybe.  A vizsgált amerikai cégek esetében az új munkavállalóknál mindösszesen annyival sikerült 37%-ről 86%-ra javítani a nyugdíjprogramban résztvevők számát, hogy automatikusan a rendszerbe kerültek ahelyett, hogy a belépésről kérdezték volna őket. Ez látszólag egy apróság, a végeredmény mégis magáért beszél, hiszen a kilépés lehetőségével nem sokan éltek.

Az influenzával szembeni vakcinát évente rengetegen nem kapják meg, aminek a társadalmi költségei igen magasak, ráadásul az ingyenes oltásokat is sokan kihagyják Amerikában (a felnőttek 44%-a van beoltva). Ezt egy kísérlet során úgy próbálták áthidalni, hogy ha valaki orvosnál járt, egyszerűen választás elé állították az embereket, hogy kéri-e az oltást vagy sem, viszont ha igényli, akkor ott és helyben beadják. Az intézkedés hatására 6%-kal javult az oltások száma. Egy másik esetben például az embereknek kellett betervezni az oltás pontos helyét és idejét, ami 4%-kal növelte a vakcina beadásának valószínűségét.

Eredményesnek bizonyult a brit kormány nudge egységének intézkedése is, amikor a gépjármű adó megfizetésének arányát 40-ről 49%-ra növelték úgy, hogy a tulajdonosoknak olyan fizetésre felszólító levelet küldtek, amiben az autó is le van fényképezve.

Ugyanakkor drámai hatásúnak bizonyult a főiskolai beiratkozás területén bevezetett módszer is. Amerikában a felsőoktatásra pályázó hallgatók számának növelése érdekében a szövetségi és az állami kormányok nagy összegeket adományoztak és adókedvezményeket biztosítottak a felsőoktatás költségeinek csökkentése érdekében. Ugyanakkor annak bonyolultsága miatt azok figyelme is elsikkadt fölötte, akik egyébként jogosultak lettek volna, de nem engedhették meg a főiskolai jelentkezést.

Azonban a formanyomtatvány előre kitöltésével jelentősen, 8%-kal meg lehetett növelni a jelentkezők számát az alacsony jövedelmű háztartások körében, ráadásul ezt jelentkezőnként 53 dolláros költséggel. Egy másik esetben, az energiahivatal az energiatakarékosságra való törekvésben a szomszédos háztartások fogyasztását hasonlította össze és küldte el az ügyfeleknek, amivel alacsony, háztartásonkénti 3 dolláros ráfordítással lehetett az energiafogyasztást csökkenteni (akár 10%-kal is).

Ez a néhány példa mutatja, hogy valóban jól működhet az emberek noszogatása, és nem csak pszichológiai érdekességről van szó. Az élet számos területén szükség is lehet rájuk, ami mindenki javát szolgálhatja, persze sok esetben nehéz meghatározni, hogy pontosan hol lehetnek hatékonyak ezek a módszerek. Az egyik legfőbb kritika, hogy valójában csak rövid távú hatásokkal bírnak, ahelyett, hogy az emberek viselkedését hosszú távon mozdítanák a jó irányba.