máj.
31
2018

Növekedés és korlátai

Az Inforádió „Párbeszéd a gazdaságról” című műsorában beszélgetett Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója és Szabó László, a HOLD Alapkezelő elnöke arról, hogy milyen korlátai és milyen támaszai vannak a magyar gazdaság növekedésének a közeljövőben.

A beszélgetés hanganyagát megtalálja a Soundcloudon. Az ún. podcast kiváló szórakozás futás, kerékpározás és dugóban ülés közben is, mindenkinek csak javasolni tudjuk.

Az első kérdés az volt, hogy fenntartható-e az a 4% körüli növekedés, amit 2017-ben láttunk. Virág Barnabás elmondta, hogy az MNB előrejelzése szerint idén még 4% fölött is lehet a növekedés, de ez az ütem a jelenlegi kilátások szerint 2019-20-ban fokozatosan 3% környékére csökkenhet. Azzal a kitétellel, hogy a versenyképesség javításával maradt még mozgástér a növekedés támogatásához. Megítélése szerint az elmúlt időszak legnagyobb eredménye a sikeres pénzügyi stabilizáció volt, a folyó fizetési mérleg tartós többlete, a tartósan alacsony költségvetési hiány és a folyamatosan javuló külső- és belső adósság mutatók. Mindez most finanszírozási szempontból stabil induló helyzetet jelent.
Növekedési oldalról az egyik legfontosabb kérdés, hogy hogyan alakul majd a külső környezetünk, főként az európai gazdaság helyzete. E tekintetben az utóbbi hetek fejleményei nem túl pozitívak.

Forrás: Eurostat

Forrás: Eurostat

Szabó László a gazdaság ciklikusságát hangsúlyozta, amely már a bibliai idők óta (lásd József és a fáraó álma, Mózes könyve) jellemzi a gazdaságot. Magyarország exportja és importja a GDP 200 százalékát is meghaladja, így a gazdasági kilátásokat determinálja a külső környezet. Márpedig azt látjuk, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt 100 év második leghosszabb gazdasági fellendülése zajlik, amelynek statisztikailag lassan le kell záródnia. A gazdaságtörténelmet tekintve egyáltalán nem biztos, hogy lesz még két jó éve a világgazdaságnak.
Ha a belső helyzetet nézzük, akkor pozitívum és negatívum is akad. Az, hogy a magánszektor adóssága az országban nagyon alacsony szintre ment vissza, azt jelenti, hogy ez még lehet a bővülés forrása. Ezt kevés ország mondhatja el magáról. Ugyanakkor a növekedés korlátai áthelyeződtek a munkaerőpiacra. Ma már mindenki dolgozik, aki akar, így a növekedés ezen automatikus forrása kiapadt és lehet, hogy a további nyomás már nem növekedésben, hanem inkább inflációban fog megtestesülni.

Abban megegyeztek a felek, hogy inkább külső kockázatai vannak a növekedésnek. Szabó László felhívta a figyelmet, hogy nem atommeghajtású jégtörő vagyunk, hanem vitorlás hajó, amelynek a külső erőket ügyesen felhasználva kell lavírozni. Ugyan a politika szereti az országot jégtörőhöz hasonlítani, de szerencsére úgy tűnik, a gazdaságpolitika tisztában van valós helyzetünkkel. Az olasz események is arra hívják fel a figyelmet, hogy vannak olyan problémák, amelyek nem oldódnak meg maguktól.
Virág Barnabás éppen ezért tartja szerencsésnek, hogy kockázati megítélés tekintetében most már egészen más ligában játszunk, mint ahová például 10 éve soroltak minket. Azzal, hogy sikerrel leküzdöttük a korábbi magas költségvetési hiány, eladósodottság és a devizaadósságok csapdáját, a fundamentumok tekintetében visszakerültünk a stabilabb visegrádi gazdaságok közé. A belső tényezőkben pedig inkább lehetőségeket lát, mint kihívásokat.

Forrás: Eurostat, HOLD

Forrás: Eurostat, HOLD

A munkaerőpiaci problémákat megfelelő lépésekkel szerinte kezelni lehet. Ennek egyik pillére a bérkonvergencia, ami részben a piaci folyamatok alapján egyébként is zajlik, de az aktív adó- és bérpolitika a jövőben is sokat segíthet. A másik pillér a technológiai fejlődésből származó lehetőségek kihasználása. Fel kell készíteni a hazai vállalkozásokat arra, hogy a hiányzó munkaerőt új beruházásokkal és technológiával pótolják. A tőkeállomány modernizálódása, a robotizáció és a digitális technológiák használata egyszerre emeli a termelékenységet és orvosolhatja a munkaerőpiac szűkösségét.
Szabó László szerint is racionálisan fog viselkedni a privát szféra, hiszen a beruházások legtermékenyebb talaja a munkaerőhiány. Ahol lehet, gépesíteni kell, csak az a kérdés, hogy mit lehet ott tenni, ahol ez lehetetlen, mint például a szolgáltató szektor jó részében.
Érdekes gazdaságpolitikai kihívás lesz annak a – számára lehetetlennek látszó – problémának a kezelése, hogy a hatékonyabb nagyvállalatok, ahol a munkabér-emelkedés lényegesen kisebb problémát jelent, a politikának hangsúlyozottan fontos kis- és középvállalkozások (KKV) elől fogják elszívni a munkaerőt.

Forrás: KSH, Eurostat, HOLD

Forrás: KSH, Eurostat, HOLD

A kormány jövőbeli mozgásterével kapcsolatban Szabó László elmondta, hogy pont ebből a szempontból lett volna nagyon fontos, hogy a dinamikus fellendülés éveiben alacsonyabb költségvetési hiánnyal működjön az ország, hiszen amikor majd jön a lassulás, akkor nyilván nem 2,2 százalékra szeretnék majd a jelenleg 2 százalékos hiányt növelni. Különösen nagy probléma az, hogy az állam most a magánszektor elől szívja el a munkaerőt például az építőiparban. Mennyivel szerencsésebb lenne, ha most, amikor az építőipar kapacitásait a privát szektor is 100 százalékban le tudja kötni, az állam kivonulna és csak akkor térne vissza, amikor a magánszektor aktivitása visszaesik.
Virág Barnabás szerint az MNB számításai is azt mutatják, hogy középtávon érdemesebb egy még alacsonyabb, akár 0 százalékos hiányt megcélozni. Ugyanakkor szerinte megvolt az előnye is az óvatosabb hiánycsökkentésnek, hiszen ezzel a növekedési impulzust lehetett adni a gazdaságnak.
Szerinte a következő évekre van a magyar gazdaságnak egy autonóm növekedési tényezője is, ez pedig a lakossági fogyasztás, amiben még komoly növekedési potenciál van. Egy másik növekedési elem a KKV szektor modernizálása lehet. Ebben a méretgazdaságosság sokat segítene – a jelenlegi szétaprózódott struktúra inkább a dél-európaihoz hasonlítható. Egy 4-5 fős cégnél ritkábban kerül sor új beruházásra, miközben egy 40-50 fős cégnél – új technológiákkal – komoly növekedési többlet érhető el.

A kormány a demográfia javítását megcélzó intézkedéseinek fontosságával mindketten egyetértettek, de egyben hangsúlyozták, ennek a következő néhány év növekedésében nem lesz lényeges hatása. Szabó László szerint a bérkonvergencia remélhetőleg hazacsábíthat külföldön dolgozókat, de egy pozitívabb országkép is kellene, ami segíthet abban, hogy az elit gimnáziumok végzősei nagy részének ne a külföldi egyetem legyen a prioritás. Ez hatékonyan tudná a rövidebb távú problémákat orvosolni.
Virág Barnabás az adórendszer és az otthonteremtési intézkedéseket emelte ki, amelyekkel a demográfiai problémákat már jelenleg is igyekeznek kezelni . Ezek a jövőben még inkább bővülhetnek, például az infrastruktúra fejlesztését már a bölcsődék és óvodák modernizálásával érdemes elkezdeni.

Forrás: Eurostat, HOLD

Forrás: Eurostat, HOLD

Az EU-s források Szabó László szerint érezhetően csökkenni fognak, ugyanis úgy tűnik, a kormány könnyebben enged a támogatás mértékét, mint annak demokratikus értékekhez kötését illetően.
Virág Barnabás szerint ez a kérdés túl van dimenzionálva. Egyelőre még csak egy alkufolyamat elején járunk. Ennek az eredményétől függetlenül azon kell dolgozni, hogyan lehet megoldani hosszú távon is a beruházások megfelelő finanszírozását. Az egyik lehetőség a bankrendszer, hiszen a vállalati hitelek aránya a GDP-hez képest jelenleg alacsony, itt van tér a penetráció növelésére. A másik a tőzsde, ahol el kell érni, hogy a nagy vállalatok mellett a KKV szektor is forrásokhoz juthasson. Jó hír, hogy a magyar gazdaságban vannak jelentős belső megtakarítások, így sokkal inkább az a kérdés, hogyan lehet ezeket majd hatékonyan allokálni.


Az Inforádióban elhangzott adást teljes egészében meghallgathatja és megnézheti az alábbi felvételen:

A Párbeszéd a gazdaságról sorozat korábbi részei ide kattintva érhetők el.